Délután Szécsényben Sümegi Roland fogadott bennünket. Szépen gondozott repce tábláján megvizsgáltuk a kihelyezett sárgatálakat, illetve felmértük az ősszel kedvezőtlen feltételek mellett elvetett, a szomszédos területen található őszi búza állományának fejlettségét. A mostani határszemlét még teljesebbé tette, hogy a növényélettani tájékoztató mellett igazi csemegeként talajtani és terepi talajvizsgálati bemutatóra is sor került.
Szécsénke
A határszemléken jó, ha a növényállomány értékelésén túlmenően a talajaink állapotát is felmérjük. A kedvező talajállapotok, illetve tápanyag-gazdálkodási jellemzők megismerése és nyomon követése nagymértékben segítheti növényeink jó kondícióban tartását. Szécsénkén a talajszelvény feltárása, illetve egy ehhez kapcsolódó tápanyagvizsgálat során olyan rejtett savanyúságra derült fény, amely jelenleg nem okoz terméskiesést, de mértékének folyamatos nyomon követése és a talaj kémhatásának kontrolálása feltétlenül indokolt. A kedvezőtlen pH-változás még kedvező talajszerkezet ellenére is akadályozhatja a növényi tápanyagfelvételt és az anyagcsere folyamatokat.
Az őszi búza élettani elemzése kiterjedt a növények fejlettségére és stressz állapotára. Az állomány az október eleji vetésnek hála jól bokrosodott (12-13 oldalággal!), megfelelő fejlettségű. A főhajtást felvágva megállapítottuk, hogy a búza még nem indult szárba, azaz a kalászkezdeményeken jelenleg is újabb és újabb kalászkák alakulnak ki. A kalász hossza még nem véglegesedett, tehát minden pozitív vagy negatív impulzus, ami ebben az időszakban éri a növényt (hengerezés, aszály, hideg, fagy, meleg, csapadék stb.), az erre a terméselemre (kalászemeletek száma) lesz hatással.
Az őszi káposztarepce erőteljes tőlevélrózsáira szemmel láthatólag egyelőre semmilyen komolyabb hatása nincs a csapadék hiányának (a talaj nedvességtartalma megfelelő). Ami feltűnő volt, hogy az ormányos bogarak érési táplálkozásának nyomai annak ellenére felfedezhetők, hogy a hideg, szeles időjárásban erre kevésbé számolnak a szakemberek. A növény felvágva egyértelműen látszik annak fejlettségi állapota, a szárba indulás. A főhajtás és az oldalágak csúcsán gazdagon differenciálódnak a virágok.
Szécsény
Megnyugtató képet mutatott a Szécsény és Endrefalva között, mély fekvésű réti talajon található őszi káposztarepce, amelynek sikeres növényvédelméről tanúskodott az is, hogy nem találtunk az ormányosok jelenlétére, kártételére utaló jeleket. A növények jól fejlett rozettás állapotúak voltak, túl a virágdifferenciálódás kezdetén, a szárba indulás elején.
Mostoha körülmények között került elvetésre ősszel a szomszédos tábla, ahol délután találkoztunk a nógrád megyei kollégák egy újabb csoportjával. Az őszi búzát – a talaj magas agyagtartalma miatt és a hideg tél után – meghengerezte a gazda, hogy mérsékelje a téli felfagyás okozta kárt. A növények hajtását, leveleit megviselte ez a művelet. A korábban nyugalmi állapotban lévő hónaljrügyek fejlődésnek indultak, ami a növény válasza az őt ért stressz hatásra (levelek és hajtás sérülése – lásd a képen).
A talajszelvény feltárását Szécsényben is elvégeztük (bal alsó kép). A búzatábla csernozjom-réti talajának helyszíni analitikai vizsgálata során tápanyag-gazdálkodási szempontból optimális állapotokat találtunk, de a szelvényfeltárás talajfizikai korlátokra világított rá. A talajvíz magas nyugalmi szintje, illetve a már 50 cm mélységtől tapasztalt időszakosan levegőtlen talajviszonyok (jobb alsó kép) rávilágítottak, hogy ennél a talajtípusnál a „víz az úr”, és a talajszerkezetre, lazultságra, művelési mélységre fokozott figyelmet kell fordítani a gazdálkodás biztonsága érdekében.
