Kaposfüreden a Növénypathyka Kft., Zombán Török János látta vendégül a talaj- és növényélettan, illetve a terepi talajvizsgálat iránt érdeklődőket.

Kaposfüreden házigazdánk, Dr. Labant Attila segítségével megismerkedtünk a helyszín rövid történetével, a szemlének otthont adó vizsgálóhely munkájával és az agyagbemosódásos barna erdőtalajjal. A terület korábban legelő volt, ennek és az utóbbi évek talajművelésének köszönhető, hogy a felső szintek elvesztették klasszikus rétegzettségüket, és a mezőségi talajokhoz hasonló, gazdag talajélet (pl. giliszta- és állatjáratok) is nyomon követhető volt.

A talaj felső szintjéből a sósavas teszt nem mutatott ki karbonátot, viszont a talajképző kőzet (C szint) már erősen pezsgett annak mésztartalma miatt. Ezzel kapcsolatban szó esett a talajok savanyodásáról, ami szűkíti a gazdaságosan termelhető növények körét, és rontja a talaj szerkezetét, tápanyag-gazdálkodását. Házigazdánk és később Dr. Vona Viktória a Csernozjom Kft. ügyvezetője is szót ejtett a kation csere kapacitásról és a rejtett savanyúság káros hatásairól. A növénytermesztő szakembereknek fontos lenne pontosan ismerniük ezeket a paramétereket ahhoz, hogy megértsék a talaj működését és a kijuttatott (manapság igen drága) műtrágyák talajbeli viselkedését és hasznosulását.

A talaj termőerejét elsősorban annak szerves anyag tartalma, azon belül is a talajlakó élőlények hálózata határozza meg. Ennek fontosságáról beszélt Daoda Zoltán szakmai igazgató (AGRO.bio Hungary Kft.), aki többek között azt is kihangsúlyozta, hogy a mikrobiológiai készítmények használatának elengedhetetlen feltétele a talajegészség biztosítása és fenntartása. Ez a termelők részéről komplex gondolkodást jelent a talajművelésben, a vetésforgóban, a szerves- és tápanyag-gazdálkodásban, de a növényvédelemben is.

A növények működésének fontosságáról beszélt Szabó István (Pro-Feed Kft.). A területet szemléző szakemberek, ha növényélettanos szemmel tekintenek az állományra, akkor fel kell tudják mérni a növények fejlődési stádiumát és erőnléti állapotát, kondícióját. Ehhez ismerni kell azokat a jegyeket, amelyekkel az egyes fejlődési szakaszok beazonosíthatók. Ennek segítségével az agrotechnikai beavatkozások úgy igazíthatók, hogy közvetlenül az egyes terméselemekre legyenek pozitív hatással.

Zombán gyönyörű mészlepedékes csernozjom talaj és – házigazdánk jóvoltából – az eddigi legmélyebb talajszelvény várt bennünket. Egészen a két méteres mélységi minden az aktív talajéletről tanúskodott: a gyökerek a szelvény aljában is megtalálhatók voltak, és a függőleges gilisztajáratok gazdag hálózata mellett számos valaha volt üreget is láttunk. A csapadék a felső rétegből az 50-100 cm-es mélységbe mosta ki a meszet, ahol az a talajtípusnak is nevet adó mészlepedéket képezte.

A növények kondicionális- és fejlettségi állapotának vizsgálata a korábbi helyszínekhez képest újdonsággal szolgált:

Termelői kérdés volt mindkét helyszínen a fejtrágya kiadásának pontos, precíz ideje. Bár konkrét választ az előadók nem tudtak adni (mert ez fejlettségi állapot, termőhely és időjárás függvénye is), arra viszont felhívták a figyelmet, hogy a kijuttatott tápanyagok hasznosulásának két feltétele van:

• a gyökéren keresztüli felvételt biztosító talajállapot és a gyökérzóna megfelelő aktivitása – ami a talaj felső rétegének 5°C feletti hőmérsékleténél kezdődik
• a kultúrnövény aktív növekedési/fejlődési állapota, azaz a bázishőmérsékletnél (ez őszi gabonafélék és repce esetében is 0°C) melegebb környezet és működő fotoszintézis (A fotoszintézis feltételei: szén-dioxid és víz felvétele, megfelelő hőmérséklet és fény, zöld növényi rész.)

A szemlekörök sorozat folytatódik: a szervezők, illetve a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Megyei Szervezetei február 16-án Tiszavasváriban, február 22-én Pitvaroson, március 1-jén pedig Mosonmagyaróváron várják az érdeklődőket. Bővebb információ és regisztráció itt: www.regionalisszakmaiforum.hu