Az elemzés felhívja a figyelmet: a 2020-as év rendhagyó volt, hiszen a koronavírus-járvány mellett számos egyéb tényezővel, az aszály, a fagy, a sertéspestis és a madárinfluenza kihívásaival is meg kellett küzdeniük a mezőgazdasági szereplőknek.
Biztatóan indult a tavalyi év a gépberuházások szempontjából, azonban a járványügyi helyzet hatással volt a mezőgazdasági gépgyártásra is, a gyártókapacitások csökkentek, és a magyarországi géppiac forgalma is megtorpant 2020 tavaszán. A forint-euró árfolyam, valamint a gyártói áremelések sem növelték a beruházási kedvet, a legnagyobb kihívást azonban a szélsőséges időjárás okozta a hazai gazdáknak. Az év első fél évét követően azonban élénkült a mezőgéppiac, és a kezdeti nehézségek ellenére év végére rekordforgalom született mind a mezőgazdasági gépek, mind az alkatrészek piacán. A magyar gazdálkodók kisebb darabszámban ugyan, de rekordösszegben vásároltak mezőgazdasági gépeket 2020-ban.
A magyarországi mezőgéppiacot a fokozatos fejlődés jellemzi, hiszen a mezőgazdasági gépforgalmazó szervezetek tavalyi összforgalma tovább növekedett. A mezőgéppiac alakulását a jövőben is elsősorban az elöregedett gépek cseréje, valamint a termelési irányok határozzák meg.
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 193,0 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazda-sági gépeket és eszközöket 2020-ban, ami – a néhány területen történt mennyiségi visszaesés ellenére – 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat. Alkatrészekre 63,1 milliárd forintot fordítottak ugyanebben az időszakban, ami 13 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest.
A fejlődést néhány kisebb pályázati lehetőség mellett már inkább a legmodernebb technológiák és a megvalósításukhoz nélkülözhetetlen technikai eszközök iránt felgyorsult kereslet generálta. A gépberuházási döntéseknél sok esetben az innováció, a korszerűsítés és a klímaváltozás a fő szempont, ami egyben válasz a munkaerővel kapcsolatos kihívásokra is. Az egyes mezőgazdasági munkafolyamatok elvégzésére egyre rövidebb idő áll rendelkezésre, ami egyre nagyobb teljesítményű, jobb hatásfokkal működő, hatékonyan üzemeltethető erő- és munkagépek vásárlására ösztönzi a gazdálkodókat, ami egyidejűleg az agrár-géppark megújításához is vezet.
A gépberuházások finanszírozására a saját lehetőségeken kívül több forrás is rendelkezésre állt. Néhány kisebb (kertészeti, állattartási, erdészeti) pályázat mellett a vevők jelentős része bankhitel segítségével vásárolt gépeket. A támogatások mellett a kedvező hitel- és lízingkonstrukciók 2020-ban is segítették a beruházásokat.
A végfelhasználóknak történő mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 69 százalékát a vizsgált idő-szakban 10 cég bonyolította le. Markáns jele a hazai mezőgéppiac koncentrálódásának, hogy a három leg-nagyobb vállalkozás az összes magyarországi mezőgépeladás 54 százalékát bonyolította 2020-ban. Ezzel a korábbi időszakhoz képest 4 százalékponttal nagyobb részesedésükkel egyértelműen uralják a piacot. Az első tíz cég tavalyi részesedése szintén 4 százalékponttal nőtt a 2019-hez képest.
A mezőgazdasági termelők továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbbet, ami a vizsgált idő-szakban a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 59 százalékát tette ki. A teljes értékesítésen belül a traktorok 37, a gabonakombájnok 12 százalékos arányt képviseltek.
A legtöbb traktormárkából a hazai piacon is bő a választék, amiből 2020-ban az előző évinél valamivel kevesebb, 3053 új kerekes traktor frissítette a gépparkot mintegy 69 milliárd forint értékben, szemben az előző évi 3100 traktorral (62 milliárddal forint). Kevesebb, de nagyobb értékű traktorokat vásároltak a gazdák. Közöttük a legnagyobb részarányt továbbra is az 50–100 lóerős (LE) könnyű univerzális kategória képviselte. Ezekből 18 százalékkal csökkent ugyan az eladás, de így is 926 darabra volt vevő. Ezzel szemben az 50 LE alatti és a 140 LE fölötti traktorokból nőtt az értékesítés. A 141–190 lóerős „farmmindenes” csoportba tartozókból 12, a 320 LE feletti nagy teljesítményű traktorokból 29 százalékkal nőtt a kereslet, utóbbinál az értékesített 176 szuper nehéz univerzális erőgép értéke meghaladta a 13 milliárd forintot. Eladtak ezen kívül még 13 gumihevederes traktort is.
Ismét zsugorodott a gabonakombájn-piac, újabb 5 százalékkal maradt el a 2020-as forgalom az egy évvel korábbitól. Tavaly már csak 242 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba, míg 2019-ben 254, 2017-ben pedig 307 kelt el. Az eladások összértéke 2020-ban meghaladta a 22 milliárd forintot. Típusmegoszlás szerint 162 szalmarázó ládás (ebből 143 hatládás), 80 pedig rotoros tisztítószerkezetű volt. A kombájnokhoz a tavalyinál 48 százalékkal több napraforgó- és 14 százalékkal több kukoricabetakarító adapter talált vevőre, főleg 6 és 8 soros kialakításúak.
A bálázó gépekből 22 százalékkal csökkent a kereslet, összesen csak 404-et értékesítettek, amelyből 380 hengeres bálázó volt. Ezek mellett (a tavalyinál szintén kevesebb) 145 új bálacsomagoló gép vehetett részt a szénabetakarításban.
Az önjáró rakodók értékesítése 20 százalékkal csökkent 2020-ban a bázisidőszakhoz képest, ami 546 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt volt nagyobb az érdeklődés, az értékesített 422-ből 306 a 7–9 méter rakodási magasságú változatokból került ki. A törzscsuklós homlokrakodókból 46, a csúszókormányos rakodókból 70 százalékkal esett vissza a kereslet.
A mezőgazdasági munkagéppiac továbbra is hullámzó képet mutatott. Legnagyobb darabszámban (5125) a különböző talajművelő gépeket vásárolták a gazdaságok, ennek ellenére a tavalyi összértékesítésük 6 százalékkal elmaradt a 2019-estől. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból 22, a tárcsás talajművelőkből 10, a talajmarókból 13 százalékkal csökkent a kereslet, emellett a sorközművelő kultivátorokból is 3 százalékkal kevesebbet vettek, mint egy évvel korábban. Ezt a csökkenést valamelyest kompenzálta, hogy a talajlazítókból 8, az ekékből 12, a hengerekből 19, a magágykészítőkből 7 százalékkal több talált gazdára. Tápanyag-kijuttató gépekből 8, vetőgépekből 1 százalékkal vásároltak kevesebbet az előző évhez képest. Előbbiből a legnagyobb részt a függesztett és vontatott szilárdműtrágya-szórók (883 darab) képviselik. A vetőgépekből a legtöbbet a szemenkénti vetőgépekből értékesítettek, 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A sorvetőgépekből jóval kevesebbet adtak el, mint tavaly. A növényvédő gépek iránti kereslet a bázisidőszak szintjén alakult. A piacra került 1165 növény-védő gépből 821 függesztett, illetve vontatott, míg 76 önjáró szántóföldi permetezőgép, 192 pedig ültetvénypermetező volt. Nagymértékben esett vissza a szálastakarmány-betakarítók iránti kereslet: 2020-ban 29 százalékkal csökkent a rendkezelők és 12 százalékkal a fűkaszák forgalma. A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény ugyanakkor 29 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékesítést, és 13 önjáró gyümölcs-betakarítót is üzembe állítottak. Az öntözőgépek eladása 25 százalékkal növekedett, 5,8 milliárd forint értékben telepítettek lineáris rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket. A mezőgazdasági célú szállító járművek eladása 2 százalékkal csökkent, pótkocsikból viszont a 2019. évi 950 után 1016 eladása realizálódott 2020-ban – olvasható az AKI ösdszefoglalójában.
