A pontos időzítésen múlik a gyapottok-bagolylepke elleni védekezés sikere kukoricában
A hozzászólásokért kattintson!
| Hőgye Szabolcs FMC-Agro Hungary Kft. |
Gaál Orsolya Nufarm Hungária Kft. |
Hőgye Szabolcs (FMC-Agro Hungary Kft.)
A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) polifág kártevő lévén jelentős gondot okoz több kultúrában is, mint például: takarmány-, siló-, hibrid- és csemegekukorica, illetve akár a napraforgó vagy a szántóföldi paradicsom. Magyarországon áttelel, így már május hónapban megfigyelhető az első nemzedék lárváinak károsítása. Azok bábozódást követően július közepétől-végétől második nemzedékként a tejes érésben lévő kukoricát, az éppen megtermékenyült napraforgótányérokat vagy a paradicsom bogyókat rágják, odvasítják, teszik értéktelenné. A károsítás nyomán a rágott növényi részek elrothadnak, másodlagos kórokozók megjelenésével pedig toxinnal fertőzöttek lesznek.
A kukoricatermesztők évek óta tapasztalják, hogy a molykártevők egyre nagyobb fertőzési nyomással jelentkeznek, így az általuk okozott kár is egyre nő. A termelői tapasztalatokon túl az FMC-Agro által működtetett Evalio® AgroSystems monitoring rendszer fogási adatai is azt mutatják, hogy országos problémává vált e kártevő. Míg korábban tapasztalható volt eltérés az egyes régiók között a fertőzés alakulásában, addig a tavalyi évben 2020-ban már pl. Fejér megyében közel hasonló mennyiségű gyapottok-bagolylepke egyedet fogtak a csapdák, mint Békés megyében. El kell fogadnunk, hogy ez a kártevő már jelen vannak az ország egész területén és csak az évjárati hatásokon, valamint az alkalmazott agrotechnikán múlik, mikor és mekkora kártétellel jelentkezik.
A gyapottok-bagolylepkére igaz, hogy károsítása nyomán megnő a toxintermelő gombafajok csőfertőzésének valószínűsége, (de ez a rizikó a kukoricamoly esetében sem elhanyagolható). Ez sok esetben kizárólag az időjárás nyárvégi alakulásától függ, a hűvösebb, csapadékosabb körülmények komolyt veszélyt jelentenek a sérült csövekre. A határérték feletti toxintartalomra egyre érzékenyebbek a felvásárlók, legyen szó szemesként takarmányozásra, vagy ipari, bioetanol vagy konzervipari előállításra való felhasználásról. De, kiemelten igaz a tejelő szarvasmarhák takarmányozására szánt, silózott állományokra is. A gazdasági kár bekövetkezésének komoly tehát a veszélye, ezért sem hagyhatjuk védelem nélkül a veszélyeztetett növényeinket.
Molykárosítás után fellépő penész kukoricacsövönA védekezés szükségességére nem kell különösen felhívni a figyelmet, hiszen a terméskiesés, illetve a toxinos termés nem kívánatos egyik gazdálkodó számára sem.
Néhány rovarvédelmi technológia:
Árukukoricában a gyapottok-bagolylepke nagyban felelős a termény minőségi kártételért. Sajátossága, hogy károkozását megjelenését követő 2 hét alatt, nagyon gyorsan teszi meg, melyet követően el is tűnik a területről. 4-5 nappal a rajzáscsúcs után kerül sor a tömeges lárvakelésre, ekkor szükséges a védekezés megkezdése a kártevő ellen. Idén különleges helyzet áll fent, mert a nagy melegnek köszönhetően előfordulhat olyan kukorica terület, ahol a kukoricamollyal egyidőben van jelen, így az ellenük való védekezés is egyszerre kivitelezhető a felszívódó, hosszú tartamhatású Coragen® 20 SC 150 ml-es dózisával. Szerválasztás esetén a Steward® 30 DF is hatékony megoldást nyújthat, de ez esetben ügyelni kell a nagyobb lémennyiség alkalmazására, miután a kontakt készítménynek el kell érnie a levélfelületen elszórtan lerakott tojásokat is.
A lenti ábrákról leolvasható, hogy az Evalio AgroSystems friss fogási adatai szerint Mártélyon 2021.06.21-én tetőzött a gyapottok-bagolylepke rajzása, míg a kukoricamoly rajzáscsúcsa 2021.06.17-én következett be. Ennek megfelelően Coragen® rovarölőre alapozva ezekben a napokban célszerű a tömeges lárvakelés idején történő védekezés a két kértevő ellen együttesen.
Gyapottok-bagolylepke rajzásdiagram, Mártély, 2021.06.28. (FMC Evalio® AgroSystems) Kukoricamoly rajzásdiagram, Mártély, 2021.06.28. (FMC Evalio® AgroSystems)A hibridkukorica vízigényes kultúra, az öntözési lehetőségek szűkössége, az izolációs távolság betartása sok esetben nem teszik lehetővé a vetésváltást, így már az előző évben el kell kezdeni a védekezést, lehetőleg olyan készítménnyel, amelyik sokoldalúan oldja meg e problémákat. Kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke első nemzedéke ellen címerhányáskor elvégzett Coragen® 20 SC kezelés után 10 nappal, bajusznövekedés idején permetezzük ki a Steward® 30 DF rovarölő szert, így térben és időben meghosszabbítjuk kultúránk védettségét mindkét károsító ellen. Mindkét kártevő érzékeny e rovarölőkre, így könnyen és hatékonyan irthatóak.
Csemegekukoricában is az öntözés miatti korlátok és a rovarkártevők okozzák a legtöbb gondot. A hibridtől eltérően a vetésváltás miatt más jelentőséggel bírnak a károsítók, itt a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke okozzák a legtöbb gondot. A kártevők által igen kedvelt, sokáig zsenge csemegét tehát hosszú időn át kell megvédenünk.
A sikeres csemegekukorica-termesztésben a Steward® 30 DF a rovarvédelem fontos technológiai eleme. A kukorica 60-70%-os címerhányás időszakában (a kukoricamoly tojásrakásakor) elvégzett Coragen® 20 SC -kezelést követően 10 nappal, a bajusznövekedés idején jön el az ideje a Steward® rovarölővel történő védekezésnek. Így tovább visszük a kukoricamoly elleni védelmet és elkezdjük a gyapottok-bagolylepke elleni védekezést is. Másodvetés esetén ilyenkor már augusztust-szeptembert írunk, amikor a meleg miatt tetőzik a gyapottok-bagolylepke-fertőzés. Ilyenkor ismételt Steward® rovarölő szeres védekezés szükséges, amit a sikeres technológia érdekében harmadik kezelésként, a második rovarölős kezelés után 10-14 nappal kell elvégezni. Ez esetben a rövid, 3 napos élelmezésegészségügyi várakozási idő a rugalmas betakarítást és a biztos rovarvédelmet segíti.
A gyapottok-bagolyleple több kultúrában is jelentőséggel bír, ellene védekezni vitathatatlanul szükséges a mennyiségi és minőségi terményelőállítás érdekében.
További információ:
www.fmcagro.hu
Gaál Orsolya (Nufarm Hungária Kft.)
Nagy nehézségek árán, de túl vagyunk a tavaszon. Az őszi vetésű növények egy kis csúszással betakarítás előtt állnak. Tavaszi vetésű növényeink májusban a hidegtől, most a rekkenő hőségtől és az aszálytól szenvednek. A vegetáció során a károsítók közül a rovarok okozták a legnagyobb fejtörést, és még bőven van ellenük tennivalónk. A néhány évtizeddel ezelőtt oly egyszerűnek tűnő kukoricatermesztés napjainkban elsősorban a rovarkártevők miatt az egész vegetációban odafigyelést igényel, különös tekintettel a hibrid vetőmag előállítására és a csemegekukorica termesztésére.
Az elmúlt években megerősödő talajlakók – drótféreg, kukoricabogár-lárva – kártételén túl évről évre számolnunk kell az olyan, zöld növényi részeken károsító rovarok, mint a kukoricamoly, kukoricabogár-imágó, gyapottok-bagolylepke, levéltetvek stb., fokozódó kártételével is. A gyapottok-bagolylepke Észak-Afrika és Eurázsia trópusi és szubtrópusi területeiről származik. Magyarországi megjelenését követően eleinte csak 16-17 évente okozott gradációt, mert a hideg telek során elpusztult. Napjainkban az éghajlatváltozás és a környezeti feltételekhez történő alkalmazkodása miatt képes áttelelni. A 3-4 nemzedékes, polifág (120 tápnövény) faj mind a szántóföldi, mind a kertészeti kultúrák egyik legjelentősebb kártevőjévé vált. A lepkék a tojásokat a generatív részekre rakják. A kikelő lárvák a címervirágzat felől vándorolva rágnak a csőbe, majd ezt követően rejtve maradnak, így a hatékony védekezésre viszonylag rövid idő áll rendelkezésre.
A védekezés alapja a csapdázás. A rajzáscsúcsot követően szinte rögtön megjelennek az L1-es lárvák. Ezek még a növény felületén táplálkoznak, ilyenkor jól elérhetők rovarirtó szerekkel. Az L2-es lárvák rágnak be a növénybe, és a csuhélevelek alatt védelmet találó lárvák elleni hatékonyság csökken. Ezért a rajzáscsúcsot követően 2-3 napon belül célszerű elvégezni a védekezést. Kártételének jelentőségét növeli, hogy a rágások okozta termésveszteségen túl azok nyomán kórokozó gombák telepednek meg, amelyek tovább csökkentik a termés mennyiségét és toxinjukkal szennyezhetik a termést.
A kukorica rovarkártevői ellen a Nufarm a Kaiso EG-t, a Sumi Alfa 5 EC-t, a hernyó kártevők ellen pedig az ökológiai termesztésben is használható Bactospeine WG-t javasolja.
A Bactospeine WG a Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki ABTS-351 baktériumtörzs toxinkristályait és spóráit tartalmazó rovarölő permetezőszer, amely a rovarok emésztőrendszerére hat. A hernyók táplálkozásuk közben elfogyasztják a kultúrnövény felületére permetezett toxinkristályokat és spórákat, majd röviddel ezután (1-2 órán belül) leáll a táplálkozásuk. A kultúrnövény tehát védetté válik a károsítással szemben. A hernyók ugyan 2-5 nap múlva pusztulnak el, de eközben már nem károsítanak. A Bactospeine WG nem csupán egy, hanem három különféle toxint tartalmaz, ami egyrészt az érzékeny rovarkárosítók körét szélesíti, másrészt a rezisztencia kialakulásának kockázatát is csökkenti. A különféle toxinok különböző helyen hatnak, ezért a hatás biztos, a rovarok ellenállóvá válásának esélye csekély. Dózisa csemege-, takarmány- és vetőmag-kukoricában 1,5 kg/ha.
A piretroidok közül a Sumi Alfa 5 EC bevált, széles hatásspektrumú rovarölőszer-márka. Az egyik legtisztább ún. monoizomeres piretroid, amely a fenvalerát rovarölő hatóanyagnál négyszer hatékonyabb eszfenvalerát optikai izomert tartalmazza. Hatását a szívó és rágó kártevőkre többféle módon is kifejti, mivel egyszerre kontakt (taglózó) és gyomorméreg, továbbá a rovarok táplálkozását gátló és riasztó hatással is rendelkezik. Hatásspektruma szinte valamennyi kártevőt felöleli, ráadásul mérsékelt kockázatot jelent a méhekre. Dózisa csemegekukoricában és takarmánykukoricában kukoricamoly ellen 0,3 l/ha, kukoricabogár ellen 0,4–0,5 l/ha.
A Kaiso EG egy teljesen egyedi formulációja a lambda-cihalotrin hatóanyagnak, mely a szabadalmi oltalom alatt álló, innovatív Sorbie® technológiával készül. A granulátum formuláció nemcsak könnyen kezelhető, hanem a környezet alacsonyabb oldószerterhelésével is jár. Gyors hatású, széles hatásspektrumú rovarölő szer szívó és rágó kártevők ellen. Dózisa takarmány- és csemegekukoricában, kukoricavetőmag-termesztésben 0,25–0,3 l/ha.
A Nufarm növényvédő szereiről részletesen tájékozódhat termékkatalógusunkból.
További információ:
nufarm.com/hu
