Mi az intézet alaptevékenysége?
Bujdosó Zoltán (B.Z.): Az intézet alaptevékenysége hármas, amin belül jelenleg a legnagyobb arányt az oktatási munka képviseli, emellett erősödő az innovációs és a kutatás-fejlesztési tevékenység is. Valamennyi képzési szinten jelen vannak az intézet munkatársai, a felsőoktatási szakképzéstől a doktorképzésig, de végeznek szakirányú továbbképzéseket és felnőttképzést is. Az egyetem összes hazai képzési helyén oktatnak, de jelentős a határon túli felsőoktatási tevékenység is. Így két székelyföldi helyszín mellett a Felvidéken és a Vajdaságban is jelen van az intézet. A szakokon a képzés jó része angol nyelven is folyik, ehhez megfelelő alapot jelentenek a kiváló nyelvismerettel rendelkező kollegák.
Melyek az intézet kiemelt kutatási területei?
B.Z.: Mivel az intézet tevékenysége szerteágazó területeket ölel fel, így a kutatások témái is széleskörűek, leginkább azonban az alábbiakra fókuszálnak: a körforgásos pénzügyi és üzleti modellek fejlesztése – a hazai green deal adaptációk; a fenntartható agrár- és élelmiszerrendszerek gyakorlati aspektusai, az agroökológia gyakorlata; az ökológiai gazdaságok tevékenységének fejlesztése; a digitális szaktanácsadás módszertani fejlesztése és a publikus/privát adatbázis rendszerek használatának modellezése; a gazdasági térszerveződés és a komplex térségfejlesztés, a vidéki gazdaság lehetőségének vizsgálata a lokális adottságokhoz igazodva, különös tekintettel a turizmusra; a vidéki társadalom- és településkutatás; a social farming adaptáció - demens terápia és farmtervezés modellezése, továbbá a megújuló erőforrások hasznosításának területi dimenzióival is foglalkoznak kutatási területként az intézetben dolgozók.
Kik az Intézet vállalati partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?
B.Z.: „Képzési kínálatunkhoz igazodva partnereink között tudhatjuk a hazai köz- és szakigazgatás intézményeit (AM, MÁK, kormányhivatalok, NAK), vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket, akciócsoportokat, de különböző hazai és nemzetközi egyesületekkel is együttműködünk (KÖVET, EU Circular Economy, Agroökológia-hálózat, Védegyelet, Magház, Agroecology-Europe, Magyar Szociális Farm Szövetség, Lions Clubok, stb.) A turizmus területén – főleg a duális képzéshez kapcsolódva – nagy szállodaláncok mellett partnerünk többek között a FATOSZ a Magyar Fürdővárosok Szövetsége és a Magyar Fürdőszövetség is.”
Melyek az intézet kutatási egységei?
Az intézetben kialakítás alatt állnak a kutatócsoportok, jelenleg az alábbi területek rajzolódnak ki: a megújuló erőforrások tervezése és a területfejlesztés; a gasztronómia és a turisztikai szolgáltatások területe; a zöld turizmus; az organikus élelmiszerek termelése és fogyasztása; a szociális gazdálkodás, valamint az egészség- és foglalkoztatási programok; a digitális szaktanácsadás; a társadalmi és területi felzárkóztatás, ezen belül kiemelt fókuszú a falukutatás; a vállalati fenntarthatóság, továbbá a körforgásos gazdasági rendszerek vizsgálata.
Összesen hányan dolgoznak az intézetben?
B.Z.: Jelenleg 54 munkavállaló dogozik az intézetben. Ez azt jelenti, hogy 5 fős támogató személyzet mellett 49 oktató és kutató végez munkát közvetlenül az intézetben. De széleskörű az együttműködés a releváns doktori iskolák doktoranduszaival illetve, a professzor emeritusokkal is.
Elmondaná, melyek az intézet által végzett szolgáltatások.
B.Z.: „Intézetünk leginkább a szaktanácsadás és a felnőttképzés területén tud szolgáltatást nyújtani. Több kollegánk vett részt és remélhetőleg fog részt venni különböző szintű tervezési dokumentumok készítésében, véleményezésében, monitoringjában, de kiemelhető a gazdák, tanácsadók vagy más célcsoportok számára rövid ciklusú képzések lebonyolítása is. Turisztikai területen is kikérik munkatársaink szakértői véleményét, ezek mind fontosak a szakmával történő élő kapcsolat fenntartása és annak erősítése érdekében”.
Van-e az intézetben jelenleg is folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, mondjon erről néhány szót.
B.Z.: Két nemzetközi projekt fut jelenleg. A trAEce projekt a gazdálkodókra összpontosít. Fő célja, hogy a gazdáknak az intézet oktatói kompetencia alapú képzési készségeket és eszközöket kínáljon annak előmozdítására, hogy a gazdálkodók mezőgazdasági gyakorlatukat az agroökológiai (AE) gyakorlathoz igazítsák. A projekt így elsősorban azt célozza, hogy a gazdálkodók közeljövőben zökkenőmentesen térjen át a hagyományos ipari mezőgazdaságról az ökológiabarát gyakorlatokra.
A VETin SET projekt a fenntartható turizmushoz kapcsolódó jó gyakorlatok azonosítását tartalmazza, amiket majd oktatnak is a szakképzésben résztvevő tanárok és tanulóknak. A projekt célja a tanárok segítése, az új készségekkel történő szakmai fejlődés támogatása. Továbbá a turizmushoz kapcsolódó kurzusok tantervének javítása a fenntartható turizmushoz kötődő tudás és készségek szintjének emelése, valamint a tanulók fenntartható turizmushoz kapcsolódó készségeinek javítása a munka világában történő alkalmazhatóságuk növelése érdekében. Emellett több beadott nemzetközi intézeti projekt is bírálat alatt van.
Az intézet segíti-e valamelyik nemzetközi szervezet kutatásait?
B.Z.: Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) kutatásaihoz járul hozzá az intézet közvetett módon, külföldi hallgatóinak oktatásán és kutatási tevékenységén keresztül.
Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?
B.Z.: „Legfőbb célunk a közösségépítés, szakmai műhelyként és emberi közösségként bízunk a közös munka sikerében, annak ellenére, hogy munkatársaink az Egyetem összes campusán, szerte az országban végzik feladatukat. Úgy gondolom, ehhez minden adottsággal rendelkezünk. Kiváló, hosszú időre visszanyúló intézményi és hallgatói hagyományokkal, kvalifikált, felsőoktatásban jártas, idegen nyelveket beszélő oktatói gárdával, gyakorlati és pályázati tapasztalattal, szakértelemmel, nemzetközi kapcsolatrendszerrel, elsőrangú tanár-hallgató viszonnyal, jó hallgatói közösséggel és önszerveződő hallgatói klubokkal rendelkezünk.
Ha szakmai célt, missziót szeretnék megfogalmazni, azt mondhatjuk, hogy a fenntartható vidékfejlesztés, ökológiai gazdálkodás és vidéki turizmus témákhoz kapcsolódó szakokon modern, megbízható képzettséget adó oktatás megvalósítása a cél, továbbá törekszünk a vidék környezeti állapotának megóvására a társadalmi-gazdasági fellendítés érdekében”.
Milyen egyéb tevékenységeket tart fontosnak megemlíteni?
B.Z.: A tehetséggondozás, valamint a kutató diáknevelés szellemisége és keretei (kutatói demonstrátori rendszer, tudományos diákköri tevékenység, hallgatók bevonása kutatási projektekbe, szakkollégium működtetése, publikálás elősegítése, felkészítés szakmai és tanulmányi versenyekre) már kialakultak az intézetben, amelyet a továbbiakban is kiemelkedő színvonalon kell folytatni, kihasználva a kapcsolódó pályázati lehetőségeket. Külön kiemelt figyelmet kell fordítani a határon túli tehetséggondozásra, ezért a Határon túli TDK-rendezvény fenntartását továbbra is fontos.
Kiemelt cél a tudománynépszerűsítése is. ezen a területen az elmúlt években jelentős előrelépést tett az intézet, így a Kutatók éjszakája programjain az intézeti szakemberek fontos szerepet vállaltak. Eredményként könyvelhető el továbbá, hogy a disszemináció nemcsak az egyetem falai között, hanem országos szinten is megjeleníthető lesz. Fontos az is, hogy kollegák minél több helyen történő megjelenését szintén támogatja az intézet.
Kiemelten fontos még az önszerveződő, alulról épülő, kisebb szervezeti egységek önálló programjainak támogatása, megvalósítása. Számtalan eddigi jó példa bizonyítja, hogy a közösség ereje át tud lendíteni problémákon, ugyanis „sok fonálból lesz az erős kötél”.
Mely kutatási területre várják fiatal kutatók, hallgatók jelentkezését?
B.Z.: „A falukutatás, a hosszú évek óta működő kutatóműhely azt gondolom, minden évben örökzöld és vonzó témát nyújt az érdeklődő hallgatók számára, biztos vagyok benne, hogy ez a jövőben is így lesz. Hasonlóképp a regionális kutatások is népszerűek maradnak. Emellett a vidéki társadalom és gazdaság – hazánkban betöltött fontos szerepénél fogva – szintén állandó kutatási témát nyújt számunkra, ugyanúgy, mint az egyre inkább fókuszba kerülő önellátás vagy körforgásos gazdaság. Semmiképp nem hagyhatjuk ki az ökológiai gazdálkodás, az agroökológia kérdéskörét, hiszen ma már ez nem csak környezeti vagy gazdasági, hanem társadalmi fókuszt is kapott. Munkatársaink ehhez maximális felkészültséggel és kiváló nyelvtudással rendelkeznek, így a magyar hallgatók mellett a külföldi diákokra is számítunk”.
