A helyettes államtitkár hozzátette: a koronavírus-járvány idején mind a magyar, mind az orosz agrárium ütésállónak bizonyult. A hazai eredmények tekintetében kiemelkedő jelentőségű, hogy az elmúlt évben nemcsak a piac teljes körű ellátása volt biztosított, de az agrárexport folyamatos növekedését is sikerült fenntartani.

A magyar-orosz agrár-együttműködés középpontjában a mezőgazdasági, illetve élelmiszer-technológiai, technológiaigényes üzleti projektek állnak, amelyek a hosszú távú összefogás alapját képezik. A kétoldalú agrárkooperációban főként a magyar tenyészállatexport, a vetőmagexport, illetve a mezőgazdasági technológiák területén folytatott együttműködés nagy jelentőségű – folytatta Bencsik Dávid.

Jelentős feladat a hatékonyság, a feldolgozottsági szint és a fenntarthatóság növelése, illetve az agrártársadalom és az agrárifjúság megerősítése. Magyarország és Oroszország hosszútávú együttműködési lehetőségei között szerepel az agrárdigitalizáció, a precíziós gazdálkodás, illetve az e-kereskedelem is – jegyezte meg a helyettes államtitkár. Mint mondta, érdemes azon dolgozni, hogy a két ország még közelebb kerüljön egymáshoz, illetve még jobban megismerje egymást, ugyanis ez a sikeres és tartós üzleti kapcsolatok alapja.

A helyettes államtitkár ismertette, a magyar borok orosz piacra történő bevezetésének elősegítése idén májusban az Agrármarketing Centrum (AMC) a moszkvai külképviselet támogatásával 12 magyar borászat 24 borát mutathatta be az orosz borágazat 40 képviselőjének.