Kiemelik: a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló speciális monitoring rendszer kidolgozását tűzte ki célul a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az erről szóló kutatási együttműködési megállapodást október közepén a Vadászati és Természeti Világkiállításon írta alá Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem dékánja és Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke.
Emlékeztetnek, mindez azért fontos lépés a szóban forgó területen, mert a hazai vaddisznóállomány tartós, afrikai sertéspestis (ASP) fertőzöttsége közvetlen veszélyt jelent a házi sertésekre. A betegség átterjedése akár a teljes hazai sertéshúsexport leállításához is vezethet.
A Debreceni Egyetem és a Nébih közös kutatásában a magyarországi, jelentős gazdasági értékkel bíró vadállományok átfogó vizsgálatát tervezik. Ennek során a vaddisznók elhullott, valamint diagnosztikai elejtésből származó példányainak egyebek mellett nyál- és ürülékmintáit elemzik. A mikrobiális flóra legszélesebb feltérképezésével azokat a módosulásokat, eltéréseket keresik, amelyek később előre jelezhetik az állomány leromlását, a fertőzésre való nagyobb kitettséget.
A Debreceni Egyetem és a Nébih együttműködésének célja egy olyan érzékeny és költséghatékony monitoring rendszer kidolgozása, ami alkalmas a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések – köztük az ASP –, továbbá az esetleges állatról emberre terjedő betegségek kimutatására, megelőzésére azáltal, hogy jelzi a fertőzés veszélyét, az állomány egészségi állapotának romlását. A monitoring rendszer segíti az ASP-vel fertőzött területek kockázati besorolását is.
Az afrikai sertéspestisről
A napjaink legnagyobb problémáját okozó afrikai sertéspestis megjelenése és terjedése a Nébih naprakész ASP-térképe alapján pontosan lokalizálható. Az ASP vírusa iránt a házisertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak.
Az ASP-vírus szabad körülmények között 3-5 hétig fertőzőképes. Talajban nyáron legalább 100, télen legalább 200 napig túlél. Tetemben, vérben, húsban hónapokig megtartja fertőzőképességét. A jelenlegi vírusellenes állatgyógyászati készítmények nem hatnak a sertéspestisre, hatékony oltóanyagok sem állnak rendelkezésre. További információk a Nébih tematikus weboldalán olvashatók – tájékoztat az ismertető.
