Erdős Norbert elmondta: a termelés hatékonyságának növeléséhez, a digitális tudás fejlesztéséhez és a szemléletváltoztatáshoz alapvető fontosságú a kutatás-fejlesztés és az innováció (K+F+I). Rámutatott, hogy a világ élelmiszeripara paradigma-váltás küszöbén áll, ezt a hazai vállalkozások időben felismerték és felzárkóztak ehhez a folyamathoz.
Emlékeztetett arra is, hogy a 2021-2027 közötti időszakban a hazai élelmiszeripari vállalkozások a fejlesztéseikhez - a korábbi uniós ciklushoz képest jelentősen nagyobb keretre-, mintegy 750 milliárd forintra pályázhatnak.
Martonicz Dániel és Tóth András, a Creaveg Zrt. alapítói elmondták: a naponta minőségi élelmiszert fogyasztók száma a jelenlegi egymilliárd főről 2050-re két és fél milliárdra emelkedik majd, ami az ENSZ szerint az élelmiszer-fogyasztást 60 százalékkal, a húsfogyasztást 100 százalékkal is megnövelheti. A Vidékfejlesztési Program (VP) élelmiszeripari pályázatának segítségével Debrecen mellett Magyarország első növényi fehérje izoláló és extrudáló üzemét szeretnének létrehozni, ahol a bab- és borsófehérje felhasználásával készülő termékeikkel elsősorban a fenntartható táplálkozást szeretnék erősíteni – tájékoztat a szaktárca ismertetése.
