A KAP alapjaiban fog változni a 2023-ban kezdődő EU-s ciklusban. A tagországok ugyanis maguk dönthetik el, hogyan szeretnék elérni az EU által megfogalmazott célokat, amelyek a korábbiakhoz képest nemcsak mennyiségi és minőségi, hanem fenntarthatósági elvárásokat is tartalmaznak. „Az új Közös Agrárpolitika keretében az EU által lehetővé tett maximális nagyságú forrással egészítjük ki a vidékfejlesztésben nyújtott támogatásokat, így összesen 4382 milliárd forintot lehet majd megpályázni. Azért döntöttünk így, mert ezek a források a vidékkel, mezőgazdasággal és élelmiszeriparral kapcsolatos célokra fordíthatók, amelyet stratégiai területnek tartunk. Ezzel segítjük elérni a következő időszak komoly fenntarthatósági törekvéseit is” – emelte ki Feldman Zsolt, a szakma egyik legfontosabb fórumán.
Kifejtette: a következő támogatási ciklusban az összes forrás több mint felét versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházásokra szeretnék fordítani. A tervek szerint a második pillér keretének 36 százalékát zöld, kifejezetten a fenntarthatóságot segítő intézkedésekre fordítanák, ami a megemelt forrásoknak köszönhetően nagyságrendekkel több az eddigi ráfordításoknál. Ennek révén még hangsúlyosabb lehet az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatása. Ezen túl a Stratégiai Terv (ST) kiemelt figyelmet fordít a kisebb gazdaságok segítésére, a termékpálya különböző szereplői közötti együttműködések erősítésére. Összesen várhatóan 160-165 ezer gazda részesülhet támogatásban az új ciklus alatt.
„Az agrárcégeknek a következő támogatási ciklusban szigorú fenntarthatósági feltételeknek kell megfelelniük, ha ki akarják használni az EU és a kormány nyújtotta lehetőséget. Ha azonban ez sikerül, akkor elmondhatjuk, hogy a magyar agrárium is jelentősen hozzájárul a bolygó jövőjének megóvásához” – hívta fel a figyelmet Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.
Magyarország december 31-ig nyújthatja be az EU-hoz az új KAP keretében érkező uniós források felhasználását bemutató magyar ST-t. Utolsó lépésként ezért társadalmi vitára bocsátották, hogy a lakosság és a szakma is jelezhesse észrevételeit, javaslatait. Az Európai Bizottság várhatóan nyárig vizsgálja a tervet, életbe lépni pedig 2023. január 1-jén fog – tartalmazta az összegzés
