Két őszi árpa tábla határán találkoztunk, és a fagyott földből rövid küzdelem után sikerült néhány növényt kiásni további vizsgálat céljából.

A gabonafélék terméselemeinek kialakulása több ponton azonos. (Terméselemeknek nevezzük a növény azon szerkezeti elemeit, amelyek szorzata a hozamot adja.)  A végső termés szempontjából talán legfontosabb a bokrosodás. A szaknyelvben csak bokrosodási csomónak hívott hajtások lényegében a levelek hónaljrügyeiből kifejlődött oldalágak, amelyek mindegyike potenciálisan egy-egy kalászt képes hozni. Az oldalhajtások rügyei a levélkezdeményekkel együtt jelennek meg a hajtáscsúcson, majd nyugalomban maradnak (lásd fotó!). Fejlődésük két esetben indul majd meg: (1.) ha bőségesen állnak rendelkezésre a szükséges feltételek (pl. tápanyag, víz, hőmérséklet, tenyészterület), vagy (2.) ha valamilyen káros hatás (stressz) éri a hozzá tartozó levelet/hajtást (pl. perzselés, fagy, mechanikai sérülés, rágás).

A gabonafélék virágzatának fejlődése fajonként eltérő mintát követ. A következő táblázat jól mutatja a lényeges különbségeket (forrás: Sakuma és Schnurbusch, 2019):

A keddi határszemle hátteréül szolgáló árpa kalásza például indeterminált növekedésű. Ez azt jelenti, hogy amíg a búza kalászának növekedése egy zárókalászka megjelenésével zárul, addig az árpa esetében a kalászkák kialakulása folyamatos, és egy részük (a csúcsi részen) később el fog halni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az árpánál genetikailag nem lezárt a kalászfejlődés, hanem elsősorban a környezeti feltételek határozzák azt meg a kalászpadkák számát (újabb terméselem).

További különbség a búza és az árpa között a kalászkák fejlődésében van. A búzánál ezek fejlődése indeterminált, tehát ugyanúgy fejlődik, mint az árpa kalásza, és a csúcsi virágkezdemények később elhalnak. Ezért van az, hogy a búza kalászkáiban akár 8-12 virágkezdemény is lehet, amelyekből aztán 3-5 db termékenyül meg. Az árpánál egy padkán előre meghatározott számú, 3 db virágkezdemény alakul ki. Amennyiben ezekből a két szélső virág meddő, akkor kétsoros árpáról beszélünk, míg a hatsoros árpánál mindhárom virág megtermékenyül.

Forrás: Greenwood, 2017 – A búzakalász felépítése: balra a bokrosodás sematikus ábrázolása, középen a kalász a kalászemeletekkel és a zárókalászkával, jobbra egy kalászka a virágkezdeményekkel.