2024. november 2. szombat Achilles

Havonta több mint 3 ezer forintot költünk zöldségre és gyümölcsre

Agro Napló
A magyarok 40 százaléka havi 3-4 ezer forintot költ zöldségekre és gyümölcsökre, de vannak, akiknél már 5 ezer forintra rúg a számla – derül ki az ötszáz termelőt tömörítő DélKerTÉSZ kutatásából, melyet lapunk is megkapott.

A 18–65 év közötti magyarok döntő többsége, 88 százaléka szokott zöldséget és gyümölcsöt vásárolni, a legtöbben pedig ezt leginkább boltláncokban vagy hipermarketekben teszik. Míg a nagy boltláncok aránya 73 százalékos, mindössze 42 százalék megy külön zöldségeshez és csak 34 százalék látogat ki a friss áruért a piacokra vagy vásárcsarnokokba. A legkevésbé a termelői piacok népszerűek, összesen 17 százalék szerzi innen be az árut – derült ki az 500 szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ reprezentatív kutatásából, amely a magyarok zöldség- és gyümölcsvásárlási szokásait mérte fel.

Havi 3-4 ezer megy zöldségekre

A kutatásból az is kiderült, hogy azoknak a többsége, akik szoktak zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolni havonta 3 ezer forintnál többet költ ezekre. 39 százalék mondta azt, hogy a számla havonta több mint 5 ezer forintra rúg, míg 40 százalékuknál 3-4 ezer forintot tesz ki. Havonta 1-2 ezer forintból csak 19 százalék ússza meg. A zöldségekre és gyümölcsökre legtöbbet, azaz több mint havonta 5 ezer forintot költők között többségben vannak a nők és a 30-as korosztály, valamint a közép-magyarországi régióban élők .

Ráadásul a magyarok több mint fele, 52 százaléka mondta azt, hogy hajlandó többet fizetni a magyar zöldségért vagy gyümölcsért. Ez leginkább a nőkre és a falun élőkre jellemző.

„Azt tapasztaljuk és a felméréseink is azt mutatják, hogy bár még mindig az ár a legfontosabb tényező, de a vásárlók egyre inkább figyelnek arra, honnan származnak az élelmiszerek. Kedvező irányba mutat, hogy a vásárlás során 46 százalék tartja közepesen és 36 százalék pedig nagyon fontosnak, hogy a zöldség vagy gyümölcs magyar termelőktől származzon. Leginkább a nők és a 30-asok foglalkoznak egyébként ezzel a kérdéssel” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Nagypéter Sándor azonban azt is hozzátette, hogy az egész Európában elszálló áram-, gáz- és műtrágyaárak miatt nem elvárható, hogy a zöldség- és gyümölcstermelők a tavalyi áron adják a termékeiket. Ez pedig drágulást eredményezhet a fogyasztói árakban. Viszont bizakodásra ad okot, hogy a 2022. évi inflációt meghaladó átlagbér-emelkedésekkel a vásárlók továbbra is a megbízható, környezetbarátabb hazai árut fogják választani.

Tudatosabbak a fogyasztók

A felmérésből az is kiderült, hogy a vásárlók mikor veszik le inkább a magyar zöldséget vagy gyümölcsöt a polcról. 10-ből 3-an általában arra törekszenek, hogy akkor tegyék, mikor az adott terméknek szezonja van. 31 százalék leginkább akkor vesz hazait, ha a termék megfelelő áron van, ez főként a 30-as korosztályra és a budapestiekre jellemző. A megkérdezettek több mint fele, 52 százaléka – és leginkább a nők – azt mondta, hogy általában igyekszik magyar terméket választani. Mindössze 38 százalék nyilatkozta azt, hogy nem nézi, honnan származnak ezek a termékek, és kevesebb mint 10 százalék szereti jobban az import zöldségeket vagy gyümölcsöket mint a hazait. A megkérdezettek fele szerint ráadásul a magyar termékeknek jobb az íze, mint az importált verzióknak.

10-ből 4-en azonban gyakran nem tudják eldönteni, honnan származik az adott termék. Ezzel a problémával leginkább a 30-asok és a felsőfokú végzettségűek találkoztak.

10-ből 6-an a külcsín alapján vásárolnak

A vásárlást leginkább befolyásoló tényezőket sorba véve, a lista első helyén az ár végzett, a magyarok 81 százalékának – és főleg a férfiaknak – ez a legfontosabb szempont. Utána jön 62 százalékkal a zöldség vagy gyümölcs kinézete, míg 42 százalék arra figyel, minek van éppen szezonja. Kevesen (13 százalék) vannak azok, akiket a termék csomagolása is befolyásol, ezt leginkább a budapestiek és a 30-asok mondták. A márkanév pedig mindössze 5 százalékot érdekel.

A kutatásról

A reprezentatív online kutatást az NRC végezte 500 fő megkérdezésével. A megkérdezettek a 18–65 éves korosztályból kerültek ki, az adatfelvételt pedig 2021. augusztusában végezték.

A DélKerTÉSZ-ről

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002-ben alakult meg, és közel 500 szövetkezeti tagjának – szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze. A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek. 2021 decemberében a szentesi paprika – ide tartozik a fehér töltenivaló (TV), a hegyes erős, a kápia és paradicsomalakú paprika – bekerült a hungarikumok közé.

(Forrás: DélkerTÉSZ)

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?