A veszélyekre azonban már most érdemes felkészülni. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentése a gazdasági fejlődés, változó fogyasztói szokások, a növekvő világnépesség és a klímaváltozás mögötti mozgatórugókat vizsgálja, amelyek alakítják a holnap élelmiszerbiztonságát abból a szándékból, hogy a döntéshozók idejekorán gondoljanak a jövő kihívásaira – értesült a FAO jelentéséből az Agro Napló.

„Olyan időket élünk, amikor a technológiai és tudományos innováció forradalmasítják az agrárélelmezési szektort és ezen belül is az élelmiszerbiztonságot. Fontos, hogy a világ országai tartsák a lépést ezekkel a változásokkal, és a FAO számára, hogy proaktívan, tanácsokkal segítse a tudomány és innováció kiaknázását” – mondta a FAO vezető tudósa, Ismahane Eluafi.

A legfontosabb tényezők és trendek

A Gondolva az élelmiszerbiztonság jövőjére jelentés nyolc tág kategóriába sorolva vizsgálja a befolyásoló tényezőket és trendeket: klímaváltozás, új élelmiszer-források és termelési rendszerek, városi farmok és zöldségeskertek, változó fogyasztói szokások, körforgásos gazdaság, mikrobiom kutatások, technológiai és tudományos innováció és az élelmiszerhamisítás.

A jelentés legérdekesebb állításai:

• Növekvő kitettség a szennyeződéseknek – A változó időjárási mintákról sok szó esik, többek között a FAO is vizsgálta a klímaváltozás hatását az élelmiszerbiztonságra. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a klímaváltozás komoly hatással van az élelmiszerekben található biológiai és vegyi szennyeződésekre, befolyásolva fertőzőképességüket, gyakoriságokat és előfordulásukat. Hagyományosan a hűvösebb klímájú térségek felmelegszenek, elősegítve a mezőgazdasági termelést és megnyitva az utat a kártevők és ártó gombafajok előtt. Példaként meg lehet említeni az Afrika egyes részein gyakori aflatoxinokat, amelyek már a Mediterráneumban is meghonosodtak.
• Medúza, alga és rovarok – A medúzafélék ehető fajtáit generációk óta fogyasztják Ázsiában. Alacsony a szénhidrát- és magas a fehérjetartalmuk, ám szobahőmérsékleten könnyen megromlanak és terjeszthetik az emberre is veszélyes baktériumokat. A tengeri moszatok fogyasztása szintén Ázsiából ered és egyre népszerűbb az előnyös tápanyagösszetételük és fenntarthatóságuk miatt (termesztésükhöz nincs szükség műtrágyára és hozzájárulnak az óceánok elsavasodásának megállításához). Aggodalomra okot adó tényező az esetleges magas nehézfém-tartalmuk (arzén, ólom, kadmium, higany). Az élelmiszertermelés környezeti hatására irányuló figyelem növekedésével az ehető rovarok iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Értékes fehérje-, rost-, zsírsav- és mikrotápanyag-forrást jelentenek, miközben szennyezőanyagokat is tartalmazhatnak és allergiás reakciókat válthatnak ki egyeseknél.
• Növényi alapú alternatívák – Egyre többen válnak vegetáriánussá vagy vegánná, gyakran az állatok jólléte és környezeti hatásuk miatt. Ennek folyományaként számos növényi húspótlék jelent meg a piacon és ezek terjedésével új élelmiszerbiztonsági aggodalmak is felütötték a fejüket, például allergének miatt.
• Mesterséges hús – Valóra válni látszik Winston Churchill próféciája, hogy egy napon elhagyjuk annak az „abszurditását”, hogy egy egész csirkét neveljünk, csupán a melléért és a szárnyáért. Számtalan cég kezdett el steaket, hamburger pogácsát vagy csirkehúst mesterségesen előállítani, amiben benne rejlik a veszély, hogy a szérumeredetű állati sejtekből mikrobiológiai vagy kémiai szennyeződések kerüljenek a termékbe.
• Új technológiák – Igazi technológiai forradalom megy végbe az agrárélelmezési rendszerekben, hogy megvalósulhasson a többet kevesebből elképzelés. Említhetnénk a termék élettartamát megnövelő okos csomagolást, az élelmiszer útját lekövető blokklánc technológiát, vagy a növényi alapanyagokból édességeket és műhúst előállító nyomtatókat. És mint minden új technológiában, ezekben is rejlenek lehetőségek és kihívások. Hogy ezek elérhetők legyenek mindenki számára, kulcsfontosságú lenne alapvető szabványok és jógyakorlatok elterjesztése, a hozzáférés a megbízható és aktuális adatbázisokhoz, a tanulságokról való kommunikáció, továbbá az átláthatóság és az információátadás.

Gyorsan változó világunkban az előrelátás fontosabb mint valaha. A tudás megosztásával a FAO sok országot és térséget támogat annak érdekében, hogy felkészülhessenek a jövő kihívásaira.

(Forrás: FAO)