A hajtatott zöldségek termesztésének előnye, hogy külső, időjárási tényezőktől függetlenül, fedett termőhelyen, szabályozott víz-, levegő-, fény- és hőhatás mellett termelhetők. A zárt termesztőberendezések alkalmazása a hazánkhoz hasonló mérsékelt éghajlati viszonyokkal rendelkező területeken terjedt el, ahol a szabadföldi termesztés kora tavasztól késő őszig tart. Ezzel a megoldással, fűtött vagy fűtetlen viszonyok között, fóliában vagy üvegházban a termesztési szezontól függetlenül folyik a termelés.
A 1,7 millió tonnás magyar zöldségtermelésnek közel negyede származik a zöldséghajtatásból. Ez mintegy 2 600 hektár technikai felületet jelent, amely – a többes (többszintes) hasznosítást is figyelembe véve – körülbelül 3400 hektár termőföldnek felel meg. A legfontosabb hajtatott zöldségfajok között szerepel a paprika (kb. 1 500 hektár), a paradicsom (kb. 310 hektár), az uborka (kb. 100 hektár), és a hajtatott salátafélék (kb. 665 hektár). Fő hajtatási területeink a dél-magyarországi (77%) és a közép-magyarországi (13%) régiókban találhatóak. A 2020-as felmérések alapján (KSH) a növényházak területének 66%-a fűtetlen volt, 16%-án termálvízzel fűtött, 5,1 % pedig gáz, 2,3% biomassza, 11% pedig egyéb fűtésű. A fűtött hajtatóberendezések közel 94%-át geotermikus energiával fűtik. Hazánkban a megújuló energiaforrások közül a mély-geotermikus energiahasznosításban jelentős potenciál rejtőzik, a fenntartható reális éves geotermikus jelenlegi kapacitásokat akár hatszorosára is lehetne növelni. 2013-ban a kormány elérhetővé tette ezen energia felhasználását a hajtatókertészek számára, egyedülálló módon hazánkban. A 2014–2020. évi EU költségvetési időszakban a Vidékfejlesztési Program keretében nyílt lehetőség fejlesztésekre, amelyre az ágazat részéről nagy igény mutatkozott. A geotermikus energia felhasználásával hazánk jelentős előnyt kovácsolhat a termesztésben a jelenleg fellépett energiaválságban – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményéből az Agro Napló.
A hazai hajtatott zöldségek azon ritka termékek közé tartozhatnak, ahol az az egész éven át történő áruházlánci beszállítás és a minőségi kínálat megoldott. A friss fogyasztás nemzetközi trendjének és az egyre szélsőségesebb időjárás figyelembevételével a növényházi termelés biztonságos, jó minőségű és időzített termékeket biztosít a hazai és nemzetközi piacon. Növényházi termeléssel a termelési időszak széthúzására, ezáltal a hazai ellátás bővítésére, valamint az export növelésére is van lehetőség. Ezt igazolják a külkereskedelmi adatok is, ahol jól látható, hogy jelentősen megnövekedett az elmúlt években a hazánkban megtermelt zöldségek kivitele. A KSH adatai szerint az előző évhez képest 2021-ben +51%-kal nőtt a paradicsom, +16%-kal a paprika, és +11%-kal a salátafélék exportja.
A fogyasztók számára is kiemelten fontos, hogy a növényházi termesztésből származó termékek élelmiszeregészségügyi biztonsága is magas, a hazai hajtatott paprika, paradicsom és uborka kultúrákban már 80-90%-ban a károsítók természetes ellenségeit felhasználva biológiai növényvédelmet alkalmaznak. Továbbá beltartalmuk, sőt élvezeti értékük, ízük is jobb, mint a külföldről érkezett import termékeknek.
A hazai trendek alapján, egyre népszerűbbek a különlegesebb ízű vagy színvilágú zöldségek. A paradicsom esetén a sárga és csokoládé színű koktél és cherry típusú paradicsomok, a paprikából pedig egyre keresettebbek az édesebb, színesebb termékek. Ebből adódóan megnőtt az igény a hazai kaliforniai-, pritamin-, kápia-, és bocskor paprika iránt is. A salátafélék szortimentje is igen változatos, a fejes saláta mellett, római- madársaláta, valamint a rukkola iránti kereslet is jelentős. Ezek mellett ne feledkezzünk meg a friss hazai kígyóuborkáról, a hónapos retekről és újhagymáról sem, amelyek ugyancsak hozzájárulnak vitaminkészleteink feltöltéséhez.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ösztönöz mindenkit arra, hogy a hazai termékeket válassza.
(Forrás: NAK)
