Az agrárgazdaság szereplőinek 2022 áprilisa és júniusa közötti időszakra vonatkozó helyzetértékelését alapvetően meghatározta, hogy sorra járnak le a fixált árú áram- és gázszerződések. Ezért aztán a legtöbben már jelentősen megnövekedett energiaárakkal működtetik üzemeiket. Rontotta a kilátásokat az inputanyagok és a takarmányok árának az orosz-ukrán háború hatására is bekövetkező emelkedése, a gazdasági bizonytalanság, valamint a magas infláció lehetséges hatásai. Ilyen a fogyasztás esetleges csökkenése, de legalábbis átalakulása és az alapanyagok további drágulása – közölte a Takarékbank és az MKB Bank elemzőinek összegzése. Az agrárium szereplőinek megkérdezésével készített anyag szerint Magyarországon továbbra sem kell élelmiszerhiánytól vagy ellátási zavaroktól tartani, és a sok szakterületre jellemző nehézségek mellett a jelenlegi helyzetnek egyes termékpályákon még kedvező hatásai is lehetnek, elsősorban az import visszaszorulása révén.
„Adottságai révén Magyarország teljes mértékben önellátó az alapvető élelmiszerekből, és garantált az élelmiszerellátás biztonsága” – közölte Hollósi Dávid, a bankcsoport Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. „A terméskiesés a kivitel mennyiségében hozhat csökkenést. A forint euróval szembeni gyenge árfolyama és a magasabb piaci árak azonban ellensúlyozhatják a volumenkiesést. Az árfolyamkörnyezet miatt visszaszorulhat a behozatal, ugyanis hiába érkeznek magas feldolgozottságú élelmiszerek, elveszik a dömpingtermékek árelőnye. Így aztán lehetnek termékpályák, amelyeken a hazai termelők jobb helyzetbe kerülnek az importtal szemben.”
Csökkenés, esés, zsugorodás
A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 második negyedévében 30,0 pontra csökkent a 48 pontos skálán, ami 1,1 pontos zsugorodás az első negyedévi 31,1 ponthoz képest, éves összevetésben pedig 2,1 pontos esést jelent. Legutóbb 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hullámának elején mutatott hasonló értéket a bank agrárpiaci felmérése.
A kertészek helyzete javult
A kilátások változatlanul egyik termékpályán sem érik el az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontos értéket. Azonban így is volt olyan termékpálya, a hajtatott zöldségeket termelő kertészeteké, amelyen javultak a kilátások az előző negyedévihez képest. Egyes termékpályákon viszont jelentős a forgóeszközhiány: az állattenyésztésben jelenleg már 100 milliárd forint nagyságrendű, amelyet támogatási vagy banki forrásból pótolni kellene, elkerülendő a kibocsátás csökkenését – hívták fel a figyelmet a bankcsoport elemzői. Hozzátették azt is, hogy amennyiben az aratás nem juttatja elég bevételhez a szántóföldi növényeket termesztőket, ezen a területen is likviditáshiány alakulhat ki. Rámutattak továbbá, hogy a kedvezőtlen kamatkörnyezet és a bizonytalanná váló tervezhetőség nem támogatja a beruházásokat.
A jövedelmezőség csökkenésére számítanak a szántóföldi növénytermesztők
A magyar mezőgazdaság legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – a búza, a kukorica, az olajos növények és a szabadföldi zöldségek – továbbra is erős a kereslet. Az emelkedő költségek ellenére a szántóföldi növénytermesztés ágazata arra számít, hogy csökken ugyan, de nagy átlagban fennmarad a jövedelmezőség. Az előző negyedévi értékhez képest jelentősen romlottak a kilátások, főként a búzatermékpályán, de a kukorica és az olajos növények esetében is. Az ország keleti részén a termés jelentős részét elvitte az aszály, így az érintett térségekben a megfelelő termésmennyiség hiányában ezek a kultúrák veszteségesen termelhetők. A kukorica esetében még elkerülhető a „katasztrofális” termésátlag, ha lesz megfelelő mennyiségű júliusi csapadék, de például Békés megyében sokan lemondtak erről az évről.
Továbbra is nehéz helyzetben az állattartók
Az állati termékeket előállító termékpályák közül a húsmarha-tenyésztőknél a forint euróval szembeni gyenge árfolyama és az extenzív tartás támogatja a jövedelmezőséget, a kilátások azonban így is romlottak a 2022. év eleji helyzethez képest. A tejtermelésben ugyancsak csökkenés figyelhető meg, az állatok tejhozama ugyanis apad a melegben, a legelők pedig nincsenek jó állapotban az aszály miatt. Az abrakfogyasztó állatok, a sertés és a baromfi esetében meredeken emelkednek az árak. Ez részben ellensúlyozhatja a takarmány jelentős mértékű, akár 50-70 százalékos drágulását, az istállók világításához, hűtéséhez és fűtéséhez szükséges energia árának növekedése viszont még nem épült be az árakba. A vágócsirke kilogrammonkénti ára rövid időn belül elérheti az 500 forintot. A gyors biológiai ciklus miatt a baromfitermékpályán fellépő hatások jelzik az állati termékeket előállító többi termékpályán várható változásokat, ez most is így van, romlottak a kilátások – számoltak be róla a szakértők.
Bizakodók a kertészetek a geotermikus energia miatt
A Takarék AgrárTrend Indexben vizsgált termékpályák közül 2022 második negyedévében a hajtatott zöldségeket termesztő kertészetek adták a leginkább kedvező, átlag feletti helyzetértékelést. A megkérdezettek nem tapasztaltak keresletcsökkenést, és ugyan emelkedett az inputanyagok ára, a termékpályának – európai viszonylatban is – komoly versenyelőnye, hogy jelentős részben geotermikus energiára alapozott. A zárt termelési rendszer miatt pedig az aszály sem sújtja őket. A gyümölcstermesztők helyzetét nehezíti, hogy bár a tavaszi fagyok nem voltak kemények, a hűtőházak rendkívül nagy energiafogyasztók, a feldolgozás során pedig gázt is használnak. Ez óriási többletköltséget jelent, ami ahhoz vezethet, hogy a termelői ár növekedésénél lényegesen nagyobb mértékben nő majd a gyümölcsök ára a kiskereskedelmi forgalomban. A szőlő és bor termékpályán egyelőre átlagosak a kilátások. A szőlő kevésbé érzékeny az aszályra, az pedig, hogy milyen lesz az idei termés, és mennyi bor kerül a pincékbe, a harmadik negyedévben dől el.
A fogyasztás csökkenése foglalkoztatja a magyar mezőgazdaság szereplőit
Szelektíven, de foglalkoztatja az agrárágazatot, hogy mi az az árszint, amely már esetleg csökkenést okoz a fogyasztásban. Elsősorban a gyümölcstermesztők, a szőlő-bortermelők, illetve az egyes termékpályák azon szereplői veszik számba ennek lehetőségét, akik nem napi fogyasztási cikknek számító árut állítanak elő. Vannak azonban olyan ágazati szereplők is, akik például alapvetőnek tekinthető hústermékek esetében is a fogyasztás csökkenésére számítanak. A Takarékbank és az MKB Bank elemzői arra is felhívták a figyelmet a budapesti rendezvényen, hogy néhány üzletláncot, főként a diszkontokat kivéve csökkent a forgalom volumene a boltokban. Recessziós környezetben azonban jellemzően emelkedni szokott az élelmiszer-fogyasztás relatív aránya: a fogyasztói kosárból elsősorban tehát nem az élelmiszerek, hanem egyéb, nem alapvetőnek ítélt termékek kerülnek ki.
A szakértők szerint azt előre lehet vetíteni, hogy a fogyasztás szerkezetében változás következik be, előtérbe kerülnek az áruházak sajátmárkás termékei, továbbá nőhet a szénhidrátfogyasztás aránya. Ez a változás azonban eltérően alakul majd az egyes jövedelmi osztályokban – fogalmaztak.
-an-
