A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Küldöttgyűlése döntött a Kamara Alapszabályának módosításáról, közte a tagdíjrendszer átalakításáról, illetve a 2022-ben és 2023-ban nyújtani kívánt, összességében 3,5 milliárd Ft-ot kitevő tagdíjkedvezmény-csomagról. A 302 szavazásra jogosult küldöttből 289-en adták le voksukat (96%), az érvényesen szavazó 286 küldött közül 283 (közel 99%) támogatta az új tagdíjstruktúrát és a tagdíjkedvezményeket – értesült a NAK közleményéből az Agro Napló.
2022. november 1–30. között zajlik majd a magánszemélyek (őstermelők és egyéni vállalkozók) számára a tagdíj-megállapítási időszak a NAK-nál. A történelmi aszály, az elhúzódó háború, valamint az ennek nyomán kialakult energiaválság és az egekbe szökő energiaárak miatt a NAK Országos Küldöttgyűlése úgy határozott, hogy a lehetőségekhez mérten támogatja a nehéz helyzetbe került gazdákat. Ezért az eddigi kedvezményeken túl a 2022. évi tagdíjból összességében 1 milliárd forint kedvezményt nyújt a leginkább rászorulók részére.
A középső (II., III. és IV.) tagdíjsávba tartozó, azaz évi 5 ezer, 30 ezer vagy 150 ezer Ft tagdíjat fizető magánszemély gazdálkodók esetében automatikusan járó kedvezményt biztosít lakóhelyük/székhelyük függvényében 10-50% között, melynek mértéke azokban a megyékben, járásokban lesz magasabb, amelyeket területi arányban jobban sújtott az aszály. Ez a kedvezménycsomag 650 millió Ft-ot tesz ki. További, országosan 350 millió Ft értékben egy megyei méltányossági keret áll majd a NAK megyei elnökségei rendelkezésre a magasabb tagdíjsávokban szereplő tagok tagdíjának csökkentésére, ahol az indokolt.
Az Országos Küldöttgyűlés továbbá felhatalmazta a NAK elnökét és ügyintéző szervezetét, hogy a 2023-as tagdíjak megállapítását megelőzően – a gazdasági és egyéb hatások figyelembevételével – dolgozzon ki egy speciális,
2-2,5 milliárd forint összértékű kedvezményrendszert, amely a teljes tagságra (a magánszemélyek mellett a gazdálkodó szervezetekre is) érvényes lenne. Erről jövő tavasszal dönthet a testület. A NAK tehát idén és jövőre összességében 3-3,5 milliárd forintos tagdíjkedvezmény-csomaggal segíti tagjait.
Az Országos Küldöttgyűlés döntött továbbá a tagdíjrendszer átalakításáról is. Az elmúlt egy évtizedben a minimálbér több, mint a duplájára, a bruttó havi átlagkereset közel a kétszeresére emelkedett, a kamarai tagok összesített árbevétele pedig a másfélszeresésre bővült. Ezzel párhuzamosan az üzemeltetési költségek nőttek, még úgy is, hogy a NAK folyamatosan fejlesztéseket hajt végre a hatékonyság növelése érdekében. Ugyanakkor a minimum és a maximum tagdíj a NAK megalakulása, 2013 óta, azaz 10 éve változatlan volt.
A jövő évtől a minimum tagdíj az előző évi bruttó havi átlagkereset 1%-a lesz, ezer Ft-ra kerekítve (ez a tavalyi számokkal számolva jelenleg 4.000 Ft), az új maximum tagdíj pedig az előző évi bruttó havi átlagkereset négyszerese, 50 ezer Ft-ra kerekítve (szintén a tavalyi számokkal számolva ez jelenleg 1.750.000 Ft). A módosításokra azért volt szükség, mert a 10 éve változatlan tagdíjminimum (2.000 Ft) és tagdíjmaximum (1.000.000 Ft) fokozatosan „elinflálódott”, a kamarai tagdíj megfizetése pedig bevételarányosan lényegesen kisebb kötelezettséget jelent, mint egy évtizeddel ezelőtt. Példaként: a minimum tagdíj 10 éve a minimálbér több mint 2%-át tette ki, most ez 1%. A jelenleg ismert adatok alapján 4 000 Ft-ra kalkulált tagdíj éppen a minimálbér 2%-a. A 2023-tól életbe lépő új tagdíjszámítás szerint 2013-ban a maximum tagdíj 900.000 Ft lett volna.
A minimum és a maximum tagdíj között az eddigi sávos rendszer helyett egy igazságosabb, arányos teherviselést jelentő, lineáris, a gazdasági teljesítményt lekövető rendszer bevezetéséről döntött az Országos Küldöttgyűlés. A jövő évtől a tagok egyöntetűen éves árbevételük 1,9 ezrelékét fizetik éves tagdíjként. Ennek köszönhetően a jövőben nem fordulhat elő például az, hogy ha valamely tag árbevétele akár 1 Ft-tal is átlépi a III. tagdíjsáv felső határát (az 50 millió Ft-ot), akkor éves tagdíja az 5-szörösére, 30 ezer Ft helyett 150 ezer Ft-ra nő.
(Forrás: NAK)
