A jelentést a magyar jogállamiságot vizsgáló EP-különbizottság vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő nyújtotta be. A 30 oldalas dokumentum a 2018-ban elfogadott Sargentini-jelentés frissített változata, aminek a nyomán elindult a hetes cikkelyes eljárás.

Az Euronews arról ír, hogy a most elfogadott jelentésben újdonságnak számít az uniós források kérdése.

A képviselők arra szólították fel a jelentésben az Európai Bizottságot, hogy mindaddig zárolják az összes Magyarországnak járó uniós forrást, amíg a magyar kormány nem orvosolja a problémákat – értesült a Telex közleményéből az Agro Napló.

A jelentés szerint súlyosbította a magyar helyzetet az Európai Unió tétlensége, ráadásul az uniós miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa is megsérti a jogállamiságot azzal, hogy nem haladnak szerintük megfelelő ütemben a hetes cikkelyes eljárással.

Szerdán vitát is tartottak Strasbourgban a jelentéstervezetről, ahol a jelentés tartalmával egyetértő baloldali, zöld, liberális és kereszténydemokrata frakciók elősorolták a magyar kormány alapjogokat sértő intézkedéseit.

„A jelentés következtetései egyértelműek és visszavonhatatlanok: Magyarország többé nem demokrácia. Sürgősen el kellett fogadnunk ezt az állásfoglalást, mert az ország riasztóan gyorsan távolodik a jogállamiságtól”

– mondta a vitán Gwendoline Delbos-Corfield. A jelentéstevő szerint „eddig nem látott többség” áll ki az Európai Parlament bal- és jobboldalán amellett, hogy a Fidesz önkényuralmi politikát folytat.

Bár a vitán a magyar kormány egyáltalán nem képviseltette magát, a Fidesz és a KDNP EP-képviselői boszorkányüldözésnek minősítették a jelentéstervezetet, mely már a harmadik olyan dokumentum az Európai Parlament előtt, ahol a magyarországi jogállamiság helyzetét kifogásolják. Hasonló álláspontot képviseltek a populista-radikális jobboldal képviselői az Európai Parlamentben: szerintük az uniós intézmények úgy kérik számon a demokratikus értékeket a magyar kormányon, hogy nem veszik figyelembe azt, hogy a választók rendszeresen nagy többséget szavaznak a Fidesznek.

A magyar ellenzék politikusai arra kérték az EP-képviselőket és az uniós döntéshozókat, hogy ne fosszák meg a magyarokat az uniós támogatásoktól, hanem a kormányt megkerülve juttassák el azokat az emberekhez. Ezt egyébként kiemelte az Európai Parlament állásfoglalása is: szerintük ilyen esetben az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokon és a nem kormányzati szervezeteken keresztül kellene elosztani.

A csütörtöki szavazáson végül a Fidesz és a KDNP EP-képviselői nemmel szavaztak az állásfoglalásra, míg a jobbikos Gyöngyösi Márton, a momentumos Cseh Katalin és a DK három képviselője támogatták a javaslatot. A negyedik DK-s tag, Dobrev Klára nem volt jelen a szavazáson, ahogyan a momentumos Donáth Anna és az MSZP-s Ujhelyi István sem.

A legnagyobb kérdés: lesz uniós pénz?

A megszavazott állásfoglalás ugyan semmilyen kézzelfogható következménnyel vagy szankcióval nem jár, de hatással lehet az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményére. A brüsszeli testület ugyanis a napokban dönt arról, hogy elfogadja-e a magyar kormány válaszát és tervezett intézkedéseit a jogállamisági mechanizmus keretében elindított eljárásra – vagy elutasítja, és az Európai Tanács elé viszi az ügyet.

A Reuters két uniós tisztviselőre hivatkozva szerdán arról írt, hogy korrupciós problémák miatt több milliárd euró folyósítását blokkolhatja a Bizottság. Bár konkrét összeget a hírügynökség forrásai nem mondtak, de a Reuters szerint a 2021–2027-es 22,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás akár 70 százalékát is blokkolhatják, tehát 15,75 milliárd euró (6400 milliárd forint) kifizetését halaszthatják el.

Az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, Navracsics Tibor szerda este erre úgy reagált, hogy még informális úton sem kaptak ilyen döntésről információt. A miniszter szerint most az a cél, hogy kialakuljon a bizalmi szint Magyarország és az Európai Unió között – ennek értelmében a jövő héten benyújtják a magyar Országgyűlés elé azokat a törvényjavaslatokat, amelyek elfogadásával kialakulhat ez a bizalom.

Brüsszeli források alapján a Népszava arról írt, vasárnap dönthet a Bizottság a kérdésben. Több ezer milliárd forintnyi uniós támogatás forog tehát kockán, a csütörtöki állásfoglalás után pedig kevésbé lehet kényelmes pozícióban a brüsszeli testület, ha elfogadná a kormány ajánlatát. De ha jól alakulnak a dolgok, akkor idén novemberre, decemberre talán megtörténhet a kiegyezés az Európai Unióval, és megnyílhatnak a pénzcsapok.

(Forrás: Telex)