Vitézy Dávid, államtitkár beszámolója szerint januárhoz képest nyolc és félszeresére nőtt a növényi termékek forgalma az ukrán-magyar vasúti határon a Záhony környéki körzetben. Az ukrán oldalon magyar határátlépésre váró gabonaszállító kocsik száma a korábbi több mint 4500-ról mára 3000 alá csökkent, a cél, hogy az ukrán partnerekkel tovább csökkentsék a különféle kapacitásszűkületek révén összeadódó torlódást. A körzet vágányhálózatának minőségi és mennyiségi bővítésére 12,4 milliárd forintos programot dolgoztak ki, ezt Palkovics László miniszter rövidesen a kormány elé terjeszti, és a tervek szerint ennek első eredményei már idén érezhetőek lesznek a MÁV saját erős beruházásában.
Ezen kívül gyorsították a határon a növényegészségügyi vizsgálatokat, a MÁV mozdonyvezetőket képez és csoportosított át, tolatómozdony segíti az átrakást.
A korábbi években Ukrajna zömmel hajókon szállította el a gabonatermést, különösen az afrikai, közel-keleti és más tengerentúli régiókba, az orosz támadás után azonban ez az út bezárult. Azóta az újra megnyíló tengeri út továbbra is bizonytalan, azért Vitézy szerint szükség van a vasúti szállításra. Később egy kommentben a szállítmányról azt írta:
„leginkább Rijeka a cél a tranzitban, tehát Gyékényes. De az aszály miatt a magyar import is egyre számottevőbb, főleg kukoricából.”
Elismerte, hogy az aszály következtében Magyarország is importra szorul idén, Magyarország is vásárol Ukrajnától. A záhonyi körzet évtizedekkel ezelőtt a mainál sokkal nagyobb árumennyiség átrakására volt berendezkedve a széles nyomtávú tehervagonokból a normál nyomtávúakra, az infrastruktúra jelentős részét azonban elhanyagolták. Bizonyos forgalom, elsősorban vasérc máig bejön itt, illetve több beruházás is folyik konténerek átrakására. Elvileg gabonát is lehet konténerben szállítani, azonban erre sem a berakásnál, sem a kirakásnál nem készültek föl a partnerek, így egyelőre a gyakorlatban nem működik ez a mód – értesült a 444 közleményéből az Agro Napló.
Az államtitkár megjegyezte, hogy mivel Európa-szerte gabonahiányt okozott az aszály, gabonaszállító kocsit gyakorlatilag lehetetlen bérelni vagy beszerezni, de problémát okoz a munkaerőhiány, kevés a megfelelő mozdony, és kevés a hely a záhonyi körzetben a vagonok tárolására. A beszámolója szerint ennek ellenére sikerült az átrakást Eperjeskén az év elejétől augusztusra nulláról csaknem 90 ezer tonnára növelni. Záhonyban a személyforgalomban kisebb a rendelkezésre álló vasúti kapacitás, de ott is több mint 30 ezer tonna szemesterményt hoztak be. A legnagyobb mennyiségben kukoricát, búzát, napraforgót hozott be az RCH, az MMV és más vasúti magánoperátorok.
A korlátozás ellenére nem állt le az export, miközben csökkent a termés
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára júliusban arról bezsélt, hogy az idei búzatermést valószínűleg nem éri el a 4 millió tonnát, az elmúlt 5 év átlagához képest több mint 30 százalékos lehet a csökkenés. A magyar kormány március elején korlátozta a gabonafélék kivitelét. Vagyis minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt tervező termelőnek vagy vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a Nébihnél. Ha a bejelentett mezőgazdasági termény kivitele veszélyeztetné vagy kockáztatná a hazai ellátás biztonságát, az állam élhet elővásárlási vagy vételi jogával.
Később Nagy István agrárminiszter elismerte, hogy a kormány eddig nem élt az elővásárlási jogával az exportra szánt gabonafélék esetében. Májusban a minisztérium arról számolt be, hogy a korlátozások bevezetése óta összesen mintegy 3 millió tonna termény exportját jelentették be, korábbi évek azonos intervallumában is ennyit szoktak, nem volt indokolt az elővásárlási jog gyakorlása.
(Forrás: 444)
