A Prima Primissima elismerés célja évről-évre, hogy támogassa az egyedi teljesítményt nyújtó tudósokat, kutatókat, oktatókat, alkotókat, művészeket, újságírókat és sportolókat hazánkban és a határon túl. A kiemelkedő társadalmi elfogadottságú elismerést Demján Sándor üzletember alapította 20 évvel ezelőtt, az OTP Bank pedig 2013 óta gondozza és finanszírozza. Az idei díjazottakkal összesen 580-ra nő az elismert kiválóságok száma, akik tevékenységét több mint 5 milliárd forinttal támogatta a Prima Primissima Alapítvány.

„Közhely, de a változások korát éljük, minden téren felgyorsult az életünk, és pont ezért még nagyobb jelentősége van az értékek elismerésének. A Prima Primissima nem a pillanatnyi értékeket keresi, hanem a maradandó és hosszútávú teljesítményeket, amelyek a bizonytalanságok között is viszonyítási pontot jelentenek. Idén is igen nívós jelölti körből válogathat a kuratórium. Jó látni, hogy a kiemelkedő teljesítmény és annak megbecsülése nem változik a korral, és ez az, amit a Prima Primissima is képvisel: egy stabil értékrendszert, amely mások számára is irányadó lehet”

– nyilatkozta Dr. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

Az alapítvány kuratóriuma idén némileg módosította az elismerés kategóriáit, a színház- és filmművészet kategória kiegészült a táncművészettel, a képzőművészet kategória pedig az iparművészettel, emellett a sajtó kategóriát is kiszélesítették, kibővült az ismeretterjesztéssel, hogy az elismerés követhesse a média világának változásait. A tíz kategória így a következő:

• Magyar irodalom
• Magyar színház-, film- és táncművészet
• Magyar képző- és iparművészet
• Magyar tudomány
• Magyar oktatás és köznevelés
• Magyar építészet
• Magyar ismeretterjesztés és média
• Magyar sport
• Magyar népművészet és közművelődés
• Magyar zeneművészet

Az alapítvány Kuratóriumának tagjai titkos szavazással a – kategóriánként 3, tehát összesen – 30 jelölt közül választja ki a Primissimákat, akik 15 millió forintos elismerésben részesülnek. Azoknak a jelölteknek a tevékenységét, akik nem lehetnek Primissimák – ám maguk is Primák –, 5 millió forinttal támogatja az alapítvány. Az összes jelölt közül SMS-szavazással kiválasztható Közönségdíjas 15 millió forinttal lesz gazdagabb. Az anyagi elismerések összértéke így eléri a 265 millió forintot.

A díjazottak várhatóan 2022. december 2-án ismét személyesen vehetik át az elismeréseket. A Művészetek Palotájába tervezett díjátadó különlegessége, hogy műsorszámaiban a korábbi évek Junior Prima-, Prima- és Prima Primissima díjazottjai működnek közre, díszletét pedig a szintén Junior Prima-díjas Zöldy Z Gergely, díszlet-, jelmez-, és látványtervező újítja meg – értesült az OTP közleményéből az Agro Napló. 

A díjazásokról bővebben itt olvashatnak az érdeklődők.

2022. évi Prima díjazottak:

Magyar irodalom:

Dobai Péter, költő, író, dramaturg

Kilovaglás egy őszi erődből című első verseskötetében a lázadás avantgárd formabontó poézisét írta meg. Verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi. Költőként indult, majd áttért a prózára. Novellái és kisregényei a mindennapi életről szólnak, parabolikus regényeiben, filmforgatókönyveiben a történelmet jeleníti meg. Regényei közül a Lavina, A birodalom ezredese, a Vadon a legismertebbek. 1970-94 a MAFILM-nél dolgozott, mint rendezőasszisztens, majd dramaturg és forgatókönyvíró. Olyan meghatározó filmek forgatókönyveit írta, mint a Mephisto és a Redl ezredes. A Kossuth- és József Attila-díjas író, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Kovács András Ferenc, költő, esszéíró, műfordító

A negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közöl. A Hajnali csillag peremén című gyűjteményes verseskönyve az év gyermekkönyve lett. A játékos természetű költő verseiben több kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg. Számos verse szól az erdélyi magyarságról. Formagazdagságát a következetes részletességgel felépített költői maszkok, alakmások (Jack Cole, Lázáry René Sándor) is segítik. Verseit több nyelvre lefordították. A Kossuth-, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. 1990 óta a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője.

Tóth Erzsébet, költő

A hetvenes évek közepe óta publikál tárcákat, közéleti írásokat, verseket, esszéket. Közgazdász diplomája megszerzése után teljesen az irodalom felé fordult. Pályája elején verseit a metaforák jellemezték, később nyelve egyszerűsödött, a képek helyét átvette az egyszerű, a hétköznapiság felé közelítő nyelv, az irónia és a humor. A szenvedély az egyik legerősebb mozgatója a költészetének. Művészetére erős hatást gyakorolnak a társművészetek és a film (2011-es verskötete például egy Scorsese-film címét viseli). Verseiből dramatizált változat is készült. A József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Magyar színház-, film és táncművészet:

Gálffi László, színművész

1975-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Először a Vígszínházhoz szerződött, 2004 óta az Örkény István Színház tagja. Másfél évtizeden keresztül tanított a Főiskolán. Játszotta az Equus és az Amadeus főszerepét, volt II. Richárd és II. Edward király. Színre vitte Jagót, a Bánk bán és a Faust címszerepét. Láthattuk a Kenguru, a Redl ezredes, a Zsarnok szíve és az Utóélet című filmekben. 1983-ban a nemzetközi Wagner-film II. Lajosát is alakította. A Kossuth-, Jászai Mari- és Páger Antal-díjas, Érdemes-művész a Halhatatlanok Társulatának, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Szerepeit apró, finom gesztusokból rakja össze, karaktereit kidolgozott lélektani hitelességgel formálja meg.

Pogány Judit, színművész

Pályáját a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művésznek közel 200 színházi szerepe volt, csaknem ötven filmben, húsz tévéjátékban látható. Tragikus és komikus szerepeket egyaránt játszik. Ő volt Pinokkió, a Liliom Julikája, az Elnöknők Ernája, a Macskajáték Orbánnéja, a Pedig én jó anya voltam című dokumentumdráma anyafigurája, a Tóték Mariskája és Az ajtó-beli Szeredás Emerenc. Színházi alakításai mellett emlékezetes filmekben játszott: Ajándék ez a nap, Eldorádó, Panelkapcsolat, Csinibaba. Több generáción keresztül szerzett örömet a gyerekeknek is, mint kis Vuk, Szaffi és az utóbbi években, mint a Bogyó és Babóca mesélője.

Popova Aleszja, balettművész

A Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas, Érdemes művész tanulmányait Markó Iván balettiskolájában, a Moszkvai Nagyszínház prímabalerinájával, Ludmilla Cserkaszovával kezdte. Markó Iván Prospero c. darabja tizenkét évesen életének meghatározó mérföldköve lett. Tanulmányait a Magyar Táncművészeti Egyetemen végezte, majd 1993-ban a Magyar Állami Operaházhoz szerződött, melynek első magántáncosa lett. Itt a klasszikus balettirodalom összes főszerepe mellett, a legnagyobb magyar koreográfusok darabjaiban, köztük Seregi László, Harangozó Gyula, Pártay Lilla műveiben szerepelt. Kiemeltebb főszerepei: Hattyúk tava, Giselle, Makrancos Kata, Coppélia, Don Quichotte, Anna Karenina, Rómeó és Júlia, Anyegin. Jelenleg a magyar és nemzetközi klasszikus balett értékeire épülő iskolát vezet.

Magyar képző- és iparművészet:

Baksai József, festő- és grafikusművész

Festő szakon végzett a Képzőművészeti Főiskolán. A festészet mellett a grafika területén is alkot. Sorozatokban gondolkozik, ezekben egy-egy témakört jár körül, gyakran különböző kultúrkörök mitológiai témáit dolgozza fel. Sötét tónusokkal, földszínekkel festett képei különleges textúrájuk révén reliefszerű hatást keltenek. Az akvarell-ceruza-kollázsokon a visszatérő motívumok (a világ keletkezését, s egyben a világmindenséget szimbolizáló edény, hal, fa, árnyék) mellett szövegtöredékek is feltűnnek. A Munkácsy Mihály-díjas művész alkotásait az irodalom inspirálja. 2017 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

Hager Ritta, textilművész

Művészeti tanulmányait 1949-ben fejezte be az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában. Tanulmányai után az Operaház kosztümfestőjeként dolgozott. Munkásságát a kezdetektől a batikolás, a csomózott, egyéni technikák, majd a gobelin szövés határozza meg. Kárpitjain, tértextiljein és minitextiljein spirituális és szakrális témákat dolgoz fel meleg színekkel, a fény hangsúlyozásával, változatos anyagokból és egyéni szövési technikákkal. Magyarországon és külföldön is kapott állami és egyházi megrendeléseket középületek, templomok enteriőrjeinek díszítésére. A Nemzet Művésze, a Kossuth-díjas iparművész a SZIMA és a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Vagyóczky Károly, festő- és grafikusművész, bankjegytervező

A képzőművészeti főiskolán két év festő szak után, átjelentkezett a sokszorosító grafikai tanszékre. Nyomdász édesapja ajánlásával került a Magyar Nemzeti Bank pénzjegynyomdájába, ahol öt évig volt rézmetszőtanuló. Legjelentősebb műve az új magyar forgalmi bankjegysor. A Ferenczy-díjas grafikusművész horvát, bangladesi és thaiföldi bankjegyeket is tervezett. 25 évig volt a Magyar Nemzeti Bank pénzjegynyomda művészeti osztályának vezetője. Közel 100 bélyeget készített a Magyar Postának. A Balatoni Korona, helyi pénz tervezője és kivitelezője. Több száz értékpapírt, részvényt, kötvényt, illetékbélyeget tervezett. Jelenleg festészettel foglalkozik.

Magyar tudomány:

Dr. Halmai Péter, közgazdász

Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területei: a nemzetközi és az európai makroökonómia, a nemzetközi és az összehasonlító gazdaságtan. Közel 400 publikációja jelent meg, közöttük több könyv és számos idegen nyelvű munka. Olyan alapvető jelentőségű kérdéseket vizsgált tudományos műveiben, mint az európai integráció makroökonómiája; az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai; a pénzügyi és gazdasági válság, illetve a COVID-krízis növekedési hatásai; valamint a strukturális reformok mechanizmusai. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára.

Dr. Lovász László, matematikus

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1971-ben szerzett diplomát. A Széchenyi-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas matematikus munkásságának köszönhetően az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika a modern matematika központi területeivé válhattak. Elsősorban kombinatorikával és számítógéptudománnyal foglalkozik. A Szent István-renddel, Corvin-lánccal kitüntetett, Abel-, Kyoto- és Wolf-díjas tudós a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. 2014 és 2020 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Több mint háromszáz tudományos publikáció és tíz könyv szerzője vagy társszerzője.

Prof. Dr. habil. Szakály Sándor, történész

1980-ban történelem-könyvtár szakon végzett az ELTE-n. Még ebben az évben a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tudományos segédmunkatársi állást kapott, ahol megkezdte tudományos munkásságát s amelynek később főigazgatója lett. Fő kutatási területe az 1919 és 1945 közötti Magyarország történelme, az ország második világháborús szereplése, a volt magyar rendvédelmi szervek története, valamint a kor politika- és sporttörténete. Egyetemi tanár. A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem kutatóprofesszora. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese.

Magyar oktatás és köznevelés:

Gabnai Katalin, drámatanár, színikritikus

Magyar-népművelés szakon és színházelmélet-dramaturgia szakon végzett. 20 évet tanított a színművészetin, az ELTE-n, s az Apor Vilmos Katolikus Főiskola drámapedagógiai tanszékét vezette. Gyakorló nevelőket tanított figyelni, beszélni, önmagukká lenni. A drámapedagógia és a neve elválaszthatatlanul egybefonódott. Játsszunk bábszínházat és Csörgősipka című tévéműsorai, a hagyományismeretre is figyelő, sok kiadást megért könyvei a szakterület népszerűsítését szolgálták. Részt vett a Nemzeti Alaptanterv Tánc és dráma fejezetének előkészítésében, s neki köszönhető a tanítványai által sikerre vitt, egyetemi Dráma- és színházismeret-tanári szak kidolgozása.

Härtlein Károly, mesteroktató

1980-ban a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán szerzett előbb gyártástechnológus-üzemmérnöki, majd gépész műszaki-tanári diplomát. 1990-ben az ELTE-n fizika szakos tanári oklevelét vehette át, azóta vezeti a Műegyetem Fizikai Intézetének Demonstrációs Laboratóriumát, nem tudja elképzelni a fizika tanítását kísérletek nélkül. Több száz kísérletező fizika órát tartott diákoknak és tanároknak, még a határainkon túl is. A szkeptikus mozgalom egyik élharcosa. 2005-ben az ő javaslatára, akkor még egyetlen helyszínen, a Műegyetem Fizikai Intézetében tartották az első Kutatók Éjszakáját. Sok, fizikát népszerűsítő TV műsorban szerepelt, ezek közül a Brutális Fizika című sorozat volt a legsikeresebb.

Nógrádi Gábor, író, népművelő

Tízéves korától írt verseket, novellákat, humoreszkeket. 1973-ban elvégezte a főiskolán a könyvtár-népművelés szakot. 1970-től népművelő egy művelődési központban, majd a Kassák klubot vezette, ahol a Sebő klub egyik alapító tagja volt. 1975-ben az ELTE népművelés-könyvtár szakán végzett. Öt verseskötete, negyvennél több ifjúsági könyve jelent meg, és írt számos hangjátékot, tévéjátékot és filmet is. Négy-öt regényét kötelező irodalomként tanítják az általános iskola különböző évfolyamain. Író-olvasótalálkozókon vesz részt, ahol a tehetség megőrzéséről, és a szépirodalom olvasásának fontosságáról beszélget a fiatalokkal játékos, humoros formában.

Magyar építészet:

Gettó Tamás DLA, építész, belsőépítész, egyetemi tanár

1983-ban végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Tervező cégét 1991-ben alapította. 2009-ben a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Breuer Marcell Doktori Iskolájában DLA-fokozatot szerzett, 2012-ben habilitált. Pécs kortárs építészetének meghatározó alakja. Alkotásaival érzékenyen reagál a táji és épített környezetre, korszerű, a mai igényeket, életmódot szolgáló házakat, enteriőröket hoz létre. Hitvallása szerint az építészetben a műszaki tudomány és a művészet szétválaszthatatlan egységet alkot. Az Ybl-díjas építész 2002 óta az Építész Mesteregylet Mesteriskolájának mestere, jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora, az Építészeti Intézet Szakvezetője.

Prof. Dr. Sugár Péter, építész

1980-ban diplomadíjjal végzett a BME Építészmérnöki Karán. A MÉSZ Mesteriskolájában 1986-ban diplomázott. Az Ybl-, Pro Architectura-díjas és Budapest Építészeti Nívódíjával kétszer kitüntetett építész olyan munkákat jegyez, mint a tolcsvai OREMUS és a villányi Sauska borászat, a Lánchíd 19 Design Hotel, a Graphisoft Park fogadóépülete, a balatonfüredi műemlék-zsinagóga kulturális hasznosítása és a Dohány utcai emlékfal. Számára az építészet identitás, kontextus és ornamentika, fontos a szociális aspektusa is. A BME Építészmérnöki Karán 20 éve tanít, 2021-ben megkapta az építészek “fair play díját”, a Kotsis Iván-érmet.

Váncza László, építész

1988-ban BME Építészmérnöki Karon diplomázott. 1990-1991 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 1996-ban alapított saját irodát, mely ma Váncza Művek Építészeti Műterem néven működik. Az építész munkái közül városi lakóházai mellett fontos kiemelni Balaton-felvidéki épületeit (Révfülöp, Mindszentkálla, Köveskál), Budapesten, az A38 Kulturális Állóhajó építészeti és belsőépítészeti kialakítását (Miltényi Miklós építésszel) valamint a Szegedi Dóm restaurálási és fejlesztési munkálatainak vezetését (I. ütem a 3H Építésziroda Kft-vel közös tervek alapján valósult meg). 2009-ben munkásságát Ybl-díjjal ismerték el.

Magyar ismeretterjesztés és média:

Bartók Rádió, komolyzenei rádió

A közszolgálati rádió küldetése a színvonalas és tartalmas szórakoztatás, zenei ismeretterjesztés. Célja, hogy kulturális értékeket közvetítsen és teremtsen, minél szélesebb közönségnek, valamint szolgálja és dokumentálja a magyar zenei életet. 1973-ban vált önálló csatornává, és 35 éve, 1987-ben vette fel Bartók Béla nevét. Őrzi nemes hagyományait, szoros kapcsolatot ápol a rangos hazai zenei műhelyekkel. Hangversenyeket, operákat közvetít élőben és felvételről itthonról és a nagyvilágból, támogatja a magyar kortárs zenét és a tehetséges fiatal muzsikusokat, stúdiókoncerteket szervez. Műfaji sokszínűség jellemzi. Szlogenje: Több mint klasszikus.

Hadas Krisztina, televíziós újságíró, szerkesztő, riporter

1999-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós szerkesztő és adásrendező szakán. 1992-ben a Magyar Rádiónál kezdte pályafutását, televíziós karrierje pedig két évvel később kezdődött a Magyar Televíziónál. 1997-től dolgozik a kereskedelmi televíziózás területén. Többek közt nevéhez fűződik a magyar egészségügyet bemutató, Igazi vészhelyzet című dokumentum sorozat. 2012-ben jelent meg első könyve Egy tökéletlen anya naplója címmel. Anyasors című könyvében az anyaság nehézségeiről, kudarcairól és legszebb pillanatairól ír. 2013 óta futó Jön a baba című televíziós sorozatában a babavárástól a szülésen át az utána következő pár hónapos időszakig mutatja be a családok sokszínű életét.

Juhász Anna, irodalmár, kulturális menedzser

Hazánk egyik legsikeresebb irodalmi szervezője, az ország legnagyobb irodalmi rendezvény-sorozatainak megvalósítója. Dolgozott művészeti alapítványnál és galériában, szervezett hazai és nemzetközi könyvvásárokat. 2010-ben ötletéből éledt fel a fővárosban a kávéházi irodalmi élet, létrehozta az Irodalmi Szalont történelmi kávéházakban. Számos intézmény irodalmi vezetője és programszervezője. Munkájával hidat képez a könyv, az író és az olvasó között. Televíziós- és dokumentumfilmek, videós blogok kreatív producere és szerkesztője, a Kárpát-medencében Irodalmi karaván utakat, a magyar irodalom jelentős íróinak centenáriumot szervez. Édesapjáról, Juhász Ferenc költőről írt és szerkesztett könyvet és filmet A mindenség szerelmese címmel.

Magyar sport:

Dr. Hegedüs Csaba, olimpiai bajnok birkózó, mesteredző

Birkózni Sárváron kezdett 1956-ban. 1967-ben Szombathelyről igazolt a Vasasba. 1971-ben Szófiában kétvállas győzelmekkel lett világbajnok, ott kapta a Mr. Tus becenevet. A világ legjobb birkózójának, itthon az Év Sportolójának választották. 1972-ben Münchenben megnyerte a magyar sport 100. olimpiai aranyérmét. Kétszeres Európa-bajnok. 1979-ben szövetségi kapitány lett, a világ legjobb edzőjének választották. 1992-től 23 évig volt a hazai szövetség elnöke, ma tiszteletbeli elnöke. 2001-ben megalapította a Mr. Tus-sportiskolát, ma a Kozma-akadémia szakmai irányítója. Tagja volt a nemzetközi szövetség elnökségének, legendaként választották a Hírnév Csarnokába.

Pézsa Tibor, olimpiai és világbajnok kardvívó

1957—1972 a Bp.-i Honvéd versenyzője, amelynek '72-től edzője volt. Ötszörös Universiade aranyérmes. Tokióban 1964-ben egyéni kard olimpiai bajnok. Háromszoros olimpiai bronzérmes. 1966-ban Moszkvában csapatban, 1970-ben Ankarában egyéni világbajnoki aranyéremet szerzett. Buenos aires-i, moszkvai, montreáli, ankarai, bécsi világbajnokságról ezüstéremmel tért haza, Gdanskban, Montreálban pedig bronzérmes is lett. Vezető edzősége alatt a magyar kard válogatott csapat három világbajnoki aranyérmet szerzett (1978, 1981, 1982). Tanítványai olimpiai és világbajnoki eredményeket értek el. Jelenleg az MTK Pézsa Tibor vívóakadémia vezető edzője.

Vörös Zsuzsanna, olimpiai bajnok öttusázó

1989-ben kezdett el sportolni az Alba Volán SC versenyzőjeként, majd a szakosztály igazgatója. 14 felnőtt, 5 junior vb-n, 14 Eb-n és 3 olimpián indult. A juniorok között 1997-ben egyéni világbajnok, Európa bajnok, váltóban háromszor aranyérmet nyert. 3x felnőtt Világbajnok (1999, '03, '04.) 3x VB ezüst, 2x EB arany egyéniben. Ő volt az első, aki női öttusa olimpiai aranyérmet tudott nyerni a 2004-es athéni ötkarikás játékokon. A Testnevelési Főiskolán öttusa szakedzői és testnevelői diplomát szerzett. '05-ben az év sportolója. MÖSZ Általános alelnök. 2020 Tokió olimpiai bronzérmes, Kovács Sarolta edzője.

Magyar népművészet és közművelődés:

Kovács Gyula, erdész, a régi magyar gyümölcsfajták őrzője

Az 1980-as évektől kezdett foglalkozni szülőföldje, a Göcsej hagyományaival, kultúrájával. Megismerte a térség gyümölcsészetét és elhatározta, hogy megpróbálja megmenteni ezt az örökséget. Az idő múltával kutatásait kiterjesztette a Kárpát-medence magyarlakta területeire. Amerre járt, gyűjtötte a régi fajtákat, a fák oltványait pedig megosztotta az ott élőkkel. Így kezdődött a tündérkertek sikertörténete. Az elmúlt évtizedek során családja és sok-sok jóakaratú ember segítségével több száz tündérkertet létesítettek, a Pórszombati Génbank pedig több ezer gyümölcsfajtával Európa legnagyobb gyűjteménye, ami egy nép hagyatékát őrzi.

Táncház Egyesület

A Táncház Egyesület a fél évszázados táncházmozgalom társadalmi szervezeteként bő három évtizede azon tevékenykedik, hogy a táncház értékei széles körben váljanak mindennapi életünk részeivé. Céljaik közé tartozik, hogy az UNESCO-listás táncház módszer révén minél többen ismerkedjenek meg a Kárpát-medence hihetetlenül gazdag folklórkincsével, a néptánccal, a népzenével és az ezekből táplálkozó társművészetekkel. 1994 óta jelenik meg Prima díjas folyóiratuk, a folkMAGazin. Minden tavasszal megrendezik a nagy tömegeket vonzó Táncháztalálkozót, ősszel pedig a Táncházak Éjszakájával indítják a táncházas évadot.

Virágvölgyi Márta, hegedűtanár, népzenész

1971-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző szakán, később tagja lett a Bartók Táncegyüttesnek. Ő volt az első női prímás a táncházmozgalomban. 1974-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. A Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályának kutatója volt, Martin György irányítása alatt kezdett gyűjteni, zenei anyagokat feldolgozni. Vidéki tanfolyamokon és népzenei táborokban tanított, majd különböző zeneiskolákban adta át tudását. Több évtizedes lejegyzői és tanári munkája eredménye az 1989-ben elindított Népzenei Füzetek, Hangszeres Népzenei Példatár című sorozat, amelynek 23. kötete az idén jelent meg. Ez a kottasorozat mára a népzeneoktatás alapját képezi. Jelenleg az Óbudai Népzene Iskola nyugdíjas hegedűtanára.

Magyar zeneművészet:

Horváth Kornél, ütőhangszeres előadóművész

A Kossuth-díjas művészt egyedülálló játékstílusáért a világ legjobb ütőhangszeresei között tartják számon. A 70-es években egy egyéni kézi ütéstechnikát dolgozott ki, amelyet sikeresen ötvözött a már hagyományos technikákkal. A Trió Stendhal-lal lett országosan közismert zenész, azóta a magyar zenei élet kiválóságai mellett, világklasszis jazz művészekkel koncertezik rendszeresen. Fellépett több mint 20 európai országban, Észak-, és Dél-Amerikában, Indiában, Észak-Afrikában és Kínában. Hazai, európai, és amerikai főiskolákon és egyetemeken tart bemutatókat. 2016-ban a brit Rhythm magazin a világ legjobb ütőhangszeresének választotta.

Keller András, hegedűművész, karmester

Hétévesen kezdett hegedülni, 14 évesen felvették a Zeneakadémiára. 1983-ban megnyerte a Hubay hegedűversenyt, majd Ferencsik János meghívására az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere és az Országos Filharmónia szólistája lett. 1984 és 1991 között a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere. 1987-ben megalapítja a Keller Quartettet, amellyel 1990-ben megnyerték a világ két legjelentősebb vonósnégyes versenyét. Karmesterként 2003-ban debütált az Orchestre di Padova e Veneto élén. 2007 óta a Concerto Budapest zeneigazgatója, a londoni Guildhall School of Music and Drama professzora és az International Bartók Chair birtokosa. A Kossuth, Liszt és Bartók-Pásztory díjas Érdemes művész munkásságát világszerte 65 nemzetközi díjjal jutalmazták.

Kovács Kati, énekesnő, szövegíró, filmszínésznő

Gimnazista korától énekel, ám az igazi sikert az 1965-ös Ki mit tud? hozta meg számára. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes 49 nagy-, és 92 kislemezével a magyar hanglemezgyártás történetének legtöbb szólólemezével rendelkező előadóművésze. Több mint 500 dal van a repertoárjában. Zenei stílusát számos műfaj alakította, a rock, a beat és a pop zenétől kezdve, hangja a legnehezebb dzsessz, gospel, spirituálé, blues dalok, sőt még opera éneklésére is alkalmassá tette, de énekelt már magyar népzenét, megzenésített verset, televíziós felkérésre pedig rapet, magyar nótát vagy operettet. 11 országban, 80 kiadásban jelentek meg felvételei.

(Forrás: OTP)