A drónokat érintő uniós és magyar jogszabályok tavaly januárban, illetve februárban léptek életbe. Az új szabályok rendezték a drónos monitoring és a vegetációs felmérés helyzetét, így már világos keretek között lehet erre a célra használni a gépeket. Az új drónszabályozás fontos célja a biztonsági szint emelése, jogkövető magatartás ösztönzése és a magánélet védelme. Ezen általános célok elérése érdekében, a légtér igénybevételének egyszerűsítését célozta a nyílt kategória bevezetése. Nyílt kategóriás repülés esetében nem szükséges, vagy egyszerűbb a repülés engedélyeztetése, bejelentése. A mydronespace telefonos alkalmazás használata kötelezővé vált, és segíti a légtér igénybevételének szabályozását. Az eszközök, azok kötelező biztosítása, az üzembentartók és a drónpilóták nyilvántartási rendszere kiépült. A drónpilóták vizsgáztatási rendszerét és a szakmai kompetenciákat is meghatározták. Minden pilóta nélküli légi járművet nyilvántartásba kell venni. A légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a pilóta nélküli légi járművekről. A pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre három műveleti kategóriát határoz meg a jogszabály: a „nyílt”, a „speciális” és az „engedélyköteles” kategóriákat.

Magyarországon a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. végzi a pilóták vizsgáztatását. A vizsgán való részvételhez a jelentkezőnek be kell töltenie 16. életévét, el kell végeznie az online tanfolyamot és be kell fizetnie a képzési díjat, valamint a vizsgadíjat. A vizsga maga egy számítógépen végzett elméleti teszt, ami 40 kérdésből áll és a kitöltésre 40 perc áll rendelkezésre. A megismerendő, és számon kért legfontosabb ismeretkörök a működtetéshez, az üzemeltetéshez és a műveletbiztonsághoz kapcsolódnak. A repülés fizikai alapjai mellett az irányítással, a repülésre ható környezeti hatásokkal és az eszköz felhasználói kézikönyvében leírtakkal kell tisztában lenni. A tananyagnak része egyebek mellett a baleseti felelősség, az adatvédelem és a magánélet védelmével kapcsolatos kockázatok, a repülés előtt, közben és után végzett szokásos eljárások, valamint a nemzeti légtérkorlátozások rendszere is. Dr. Busznyák János felhívta a figyelmet arra, hogy nyílt kategóriában engedély nem szükséges 120 méteres magasságig a légtér igénybevételéhez, de valójában mégis rengeteg feltételnek kell eleget tenni és számtalan korlátozással találkozhatnak a használók.

2021. július 31-től pedig be kell jelölni az aktivált eseti légteret a már említett mydronespace mobilalkalmazásban. Ezt követően valós időben nyomon követhető a magyar légtér, illetve a drónrepülések számára korlátozott és tiltott területek is. A HungaroControl applikációja letölthető mydronespace.hu/applikacio oldalról. Mezőgazdasági területek felvételezésénél külső személyek veszélyeztetésének a tilalma és a 150 méteres vízszintes távolságtartás lakott, kereskedelmi, ipari vagy szabadidős területtől sem okoz gondot.

„Látható, hogy nagyon sok szabálynak kell megfelelni, de cserébe egy olyan eszközt kapunk a mezőgazdasági területeinken folytatandó gazdálkodási, precíziós gazdálkodási feladatokhoz, amely költsége nem mérhető az elérhető haszonhoz” – mondta Dr. Busznyák János. Mindez igaz akkor is, ha szolgáltatásként vesszük igénybe, de főként akkor lehet jelentősen spórolni, ha saját magunk végezzük a repüléseket. Drónreptetéseink elindítása után további feladat, amivel a mezőgazdasági célú felvételezéseknél találkozunk, a drónkamerák kiválasztásának, használatának kérdése. Az ezt követő fontos elem pedig a drónfelvételek feldolgozása. Így együtt válik teljessé a precíziós technológiák távérzékelési eszközrendszere – mondta a szakértő.

A Reziben tartott képzésen felszólalt Paksa Imre, a Zala Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Normatív Támogatások Kérelemkezelési Osztályának vezetője. Az osztályvezető a Közös Agrárpolitika 2023-tól 2027-ig tartó ciklusát mutatta be.