A házigazda vállalkozás egyik vezetője, Kovács Viktória – aki Mosonmagyaróváron végzett precíziós mezőgazdasági szakmérnök, a 3-as csoport tagja – köszöntötte a résztvevőket, elhangzott, hogy a családjukban immár 20 éve működtetnek és fejlesztenek precíziós gazdálkodási eszközöket és megoldásokat. Sok kihívás és tapasztalatszerzés után tanulták meg, miket érdemes alkalmazni a földjeiken, és miket nem. A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása pályázaton indulva bővítettek a technológiájukon, sokat várnak az agrárdigitalizációs fejlesztésektől és a modern gépek tudásától – mondta.

Ezután Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense kezdett bele a digitalizáció gyakorlatba illesztése köré felépített szakmai programba. Kiemelte a közös munka és a környékbeli termelők összefogásának lehetőségét, amire Pátyon és környékén van is szép példa, valamint beszélt az agrárdigitalizációs pályázatról, ami sajnos sok termelő számára géppályázatként valósult meg. A kiírók szándéka az volt, hogy a magyar mezőgazdasági technológia lépjen egy nagyot előre, beruházások és fejlesztések történjenek a helyspecifikus gazdálkodás megvalósítása érdekében. Az, hogy a gazdák egy részének a pályázat a gépvásárlásról szól, jól jelzi, mennyi feladat van még a magyar agrárdigitalizáció szakemberei előtt. Az eredmények javulnak, egyre több termelő látja és tapasztalja a technológia használatának előnyeit, ami segít a hatás többszörözésében – mondta.

 

A Digitális Agrárakadémia különböző gyakorlatokat biztosít az előrelépésre:

A már megvalósult projekteket bemutatva meg lehet tudni, hogy mi, miért és hogyan történt az adott gazdaságban. A saját adatokat megnézve érdemes megtanulni, hogyan működnek a felhő alapú rendszerek, milyen adatokat lehet begyűjteni és előállítani a termelés támogatása érdekében. Szólt az ismeretkörébe került INSAC-AGRIS programról is, amit a Heves megyei Kömlő községben található KUSPERMEZŐ Kft. szakembereivel valósítanak meg a projekt koordinátorral, Dr. Tóth Krisztina egyetemi docenssel, a MATE Felnőttképzési és Szaktanácsadási Központjának vezetőjével közösen dolgozva. Ebben a kísérleti parcellán történő területkijelölések után a 10 hektáros táblán igyekeztek technológiai fejlesztési lépéseket végrehajtani, az adatgyűjtésnél pedig 100 talajmintát vettek le különböző pontokról. Bár a két projekt látszólag távol áll egymástól, az agrárdigitalizáció mégis összeköti őket, hiszen a jó gyakorlatok bevezetése a gazdaságokba szintén része kell, hogy legyen a digitalizációnak.

Elhangzott, hogy a kötelező 5 hektáros mintavételi zónaméret helyett indokolt esetben a területen akár a 3 hektáros szintre is érdemes lemenni, másutt viszont egy management zóna lehet akár 10 hektáros is. A cél a teljes tábláról kialakított jó összkép, a lehető legpontosabb adatokkal. A talajmintavételezés után mindent feltérképeztek, meghatározták, hogyan helyezkednek el foltszerűen a zónák. Feltették a kérdést minden elemnél, hogy melyek azok a beavatkozások, amiket érdemes lehet végrehajtani a hatékonyság növelése érdekében.A DAA sok gyakorlati kihívással szembesül, számos feladat van, amelyek kiindulópontja a felhasználói alapismeretek elsajátítása, amihez rengeteg információ és oktatási anyag van fent a weboldalon. Ezeket érdemes megnézni itt:

https://www.digitalisagrarakademia.hu/e-tananyagok/

A tudásbázis bemutató tananyagai mindenki számára talán a legfontosabb részét jelentik a DAA-nak, amihez egy email-es regisztráció után hozzá lehet férni. Már készül a felület újabb változata, a modernizáció célja elérni, hogy a felhasználó figyelmét új oktatási megoldásokkal kösse le, a tudás beépülését még jobban elmélyítve.

Bármilyen szinten is tartson az olvasó az agrárdigitalizációban, van értelme átnézni a feltöltött tartalmakat, sok hasznos tudást találni a 36 anyagban. Fontos, hogy az üzemszintű digitalizációs (termelésirányító) rendszerek használata beépüljön a magyar gazdák napi rutinjába, hogy megértsék és élvezzék a művelés, a gazdálkodás eredményeit.

Dr. Milics Gábor kitért a digitális szaktanácsadás fejlesztésének fontosságára is, majd beszélt a digitális agrár rezsicsökkentés elemeiről is. Kiemelte az adatbázis-építés jelentőségét, valamint a gazdálkodói adat elérhetőségének fontosságát. A meteorológiai adatok gyűjtése és felhasználása kulcskérdés, erre több megoldás is elérhető már a termelők számára, érdemes megkeresni ezeket – mondta.

Beszélt arról is, hogy a Kárpát-koszorú magyar nyelven gazdálkodó területeire a DAA információ és szolgáltatás közvetítési tevékenységet is folytat, ahogy onnan is érkeznek ismeretek vissza, például a pityókatermesztés technológiai részletei Székelyföldről.

Alapcél a felhasználói alapismeretek terjesztése és bemutatása, valamint a gazdasági és a hozamtérkép használata is, továbbá annak támogatása, hogy mit és hogyan érdemes változtatni a termelési gyakorlatok javítására. Ennek feltétele, hogy az új technológiai elemek az adott gazdálkodás igényei szerint legyenek beillesztve.

Legyen szó műtrágya kijuttatásról, tőszámszabályozásról, növényvédelemről, vagy bármilyen részterületről, az agrárdigitalizáció használata és a gazda területismerete, tudása segít közülük eldönteni, melyiket érdemes megvalósítani. Ezt a hozzáállás, a lehetőségek és a körülmények nagyon erősen befolyásolják, ezért nem lehet egy átlagos, mindenhol működő receptet meghatározni.

Kiemelte, hogy továbbra is lehet jelentkezni a Digitális Bemutató Gazdaságok közé, ahogy a digitális szolgáltatói adatbázis is egyre bővül. A feladat elérni, hogy azok a cégek, akik az agrárdigitalizáció világában bármilyen szinten tevékenyek, szerepeljenek egy közös platformon.

• www.digitalisagrarakademia.hu/digitalis-bemutato-gazdasagok/
• www.digitalisagrarakademia.hu/digitalis-szolgaltatoi-adatbazis/

Gábor ezután a QGIS térinformatikai, térképes szoftver működését mutatta be a gyakorlatban, a házigazda vállalkozás területein. A hozamtérképek alapján az elemzés élőben, élesben történt, több termelő közelebb is lépett a képernyőhöz, amikor a pátyi helyzetről, az itteni földekről kapott pontosabb képet és rengeteg információt.

Megjegyezte, hogy a gazdálkodásban minden évben van változás. Mivel a mezőgazdaság nem ipari üzem, állandó alkalmazkodást és figyelmet igényel. Az agrár térinformatikai rendszerben ezután megmutatta, hogyan érkeznek be az AB egyenesek a programba, hogyan alakíthatók ki helyesen a táblahatárok, majd a hozamadatok alapján elkészített Shape fájlt monitorba és működésbe helyezhető formába hozva ismertette, hogyan lehet az adatokkal a kijuttatási technológiában dolgozni.

Gyakorlati bemutató a telephelyen

Az ebéd után átautóztunk a gyakorlati bemutató helyszínére, ami a néhány kilométerre lévő Tök községhez tartozó Újmajor telepen volt, az új szárítótornyok mellett. Az Amazone műtrágyaszóró, a 12 méter munkaszélességű Horsch tárcsa és a kizárólag New Holland traktorokból álló erőgéppark mellett további munkaeszközök is helyet foglaltak a gazdaságban.

Itt a gazdaság egyik alapítója beszélt bővebben a helyspecifikus technológia részleteiről. Kovács Bálint 20 éve tartó precíziós gazdálkodási gyakorlatát és történeteit ismerhettük meg, amelyek nagyon tanulságosak voltak. A szakember elmondta, hogy a helyspecifikus termelést a lánya, a veje és a fia szaktudása segít megvalósítani a Páty körüli földeken. A beszélgetés során sok fontos és hasznos gyakorlati információt tudhattak meg a helyi DAA program résztvevői.

A rendezvény eseményoldalát és további információkat itt lehet megtalálni, érdemes megnézni a további tartalmakat: Digitális Agrárakadémia Pátyon.

Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 2021, 3-as csoport Forrás: digitalisagrarakademia.hu