Az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységet megalapozó adatvagyon valódi értékét annak minősége és naprakészsége határozza meg. Felmerül a kérdés: hogyan érhető el ez egyszerűen, az adminisztrációs terhek növekedése nélkül? A válasz egyszerű: a Nébih házhoz megy az adatért! Ugyanis a vállalatirányítási rendszerek egyre több, Nébih által felügyelt területen alakíthatnak ki közvetlen adatkapcsolatot.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az API-k rendszeresítésében látja több, az agrár- és élelmiszerlánc szereplőket érintő adatszolgáltatás megkönnyítésének lehetőségét, és az innováció előmozdítását az állami szektorban. Első lépésként 2023-ban létrehozták az Elektronikus Gazdálkodási Naplót (e-GN) és az Élelmiszertermelő állatok kezelésére alkalmazott antibiotikum tartalmú készítmények felhasználásának bejelentő rendszerét (AMR), de hamarosan a Talajtani adatbázis adatszolgáltatásánál (Talajweb) is elérhetővé válik a közvetlen ügyintézés. Ezenfelül a Nébih további interfészek tervezésével is segíti majd ügyfeleit, hiszen a gépi adatszolgáltatás javítja a szervezeti adatvagyon digitális minőségét és a belső folyamatok fejlesztése által emeli a közszolgáltatások színvonalát – értesült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményéből az Agro Napló.
A fejlesztések iránt nagy az érdeklődés: a magyar agráriumot kiszolgáló, számos szoftverfejlesztő cég szeretné, ha az általuk készített telepirányítási program csatlakozhatna ezekhez a szolgáltatásokhoz. Ennek oka, hogy valós értéktöbbletet jelent a termék számára, ha a felhasználó hatékonyabbá tudja tenni az állami kötelezettségek teljesítését az egységes adatszerkezetnek és a gépek közötti szabályozott kommunikációs csatornának köszönhetően.
Mi az az API?
Az API (Application Programming Interface) Alkalmazásprogramozási Felület, amely napjaink egyik legelterjedtebb informatikai megoldása. Ma már mindenki magától értetődőnek veszi, hogy a világ bármely pontján, bármikor és bárkivel kapcsolatba léphet, vagyis: az eszközök kapcsolódnak egymáshoz, „követik” egymás állapotát, segítenek a navigációban és más eszközök helyzetének meghatározásában. Ezek a kényelmi előnyök legtöbbször az API-nak köszönhetőek.
Összefoglalva: az API-k a számítástechnikai eszközök és programok közötti kapcsolatok kialakításában, a rugalmas adatcserében, valamint az információk biztonságos áramoltatásában jelentenek segítséget.
A szomszéd API-ja mindig zöldebb?
Az üzleti világban már régóta használnak API-kat különböző célfeladatokra, viszont az államigazgatás szereplői csak az utóbbi években kezdték el szélesebb körben bevezetni ezt a technológiát. Ennek okai komplexek, mivel a közszféra digitális átállása Európa-szerte kihívásokkal szembesül gazdasági, szervezeti, technikai, kiberbiztonsági és jogszabályi szempontokból egyaránt.
A gép-gép kapcsolatból felhasználói előnyök származnak. Erre jó hazai közigazgatási példa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online számla programja, amely teljesen átalakította a számlázási gyakorlatot, mert a vállalkozó a saját okoseszközéről közvetlenül küldhet adatokat az adóhatóság felé. Kitekintve Európára többféle megközelítéssel találkozhatunk az API-k alkalmazási területével kapcsolatban. Az adatküldés integrálása mellett egyes szakigazgatási ágazatokban megjelenik a közérdekű adatok API által történő megosztása is, amiből látható, hogy a felek közötti közvetlen adatkapcsolat kiépítése hosszabb távon kölcsönös előnyökkel kecsegtet.
A témában további híreket olvashatnak a Nébih tematikus honlapján.
(Forrás: Nébih)
