A tárcavezető Hajdúböszörményben, a Hajdúsági Expo és Kelet-magyarországi Agrárfórum megnyitóján kitért arra is, hogy a versenyképességet növelni kell az ágazatban, amihez a kormány minden támogatást megad a gazdáknak. Nagy István szerint a kormányzat elkötelezettségét és eltökéltségét mutatja, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít. Hozzátette: 2021-ben és 2022-ben nagyszabású beruházási programokat indítottak, amelyek keretében 1500 milliárd forint forráskerettel hirdettek meg pályázatokat, és ebben az időszakban 11 ezer pályázatra 1445 milliárd forintot meghaladó támogatást fizettek ki. Különös figyelmet fordítottak a kis- és közepes üzemmérettel rendelkezőkre: a közvetlen területalapú támogatások 14 százalékát, évente mintegy 190 millió eurót (mintegy 73 milliárd forintot) fordítanak e vállalkozások emelt szintű támogatására. A legkisebbeknek további jelentős segítség, hogy az első 10 hektárra hektáronként 82 eurót (több mint 31 ezer forintot) kaphatnak, míg az azt meghaladókra 150 hektárig átlagosan 44 euró (csaknem 17 ezer forint) jár majd az alaptámogatáson felül – magyarázta a tárcavezető.
Nagy István felhívta a figyelmet a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit stabilizáló beruházási programokra: a helyi termékértékesítő piacok és vásárterek támogatására 166 kérelmezőnek 13 milliárd forintot meghaladó támogatást biztosítottak, a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére kiírt pályázaton pedig 13 ezer kisüzem nyert el egyenként 15 ezer eurós (csaknem 6 millió forintos), összesen mintegy 73,5 milliárd forintnyi támogatást. Hozzátette: a mezőgazdasági kisüzemek fenntartható fejlesztésének támogatására első körben 30 milliárd forintot különítettek el, a felhívás 2024 második felében várható. Az agrárium jövője szempontjából az egyik legfontosabb kérdésnek a generációváltás sikerét nevezte az agrárminiszter, aminek érdekében külön programmal segítik a fiatal mezőgazdasági termelőket. A beruházási jellegű fejlesztések 40-50 százalékos alaptámogatási intenzitása mellett 10 százalékos többlettámogatást kapnak a fiatal gazdálkodók. Ennek keretében idén augusztusig több mint 71 milliárd forintot ítéltek meg 2400 pályázónak – mutatott rá a tárcavezető.
Jelezte: fontos eleme az intézkedéseknek a fiatal termelők induló támogatása, az Agrárminisztérium eddig 1271 fiatal gazda kérelmét támogatta csaknem 16 milliárd forint összeggel. A generációváltás keretében a gazdaságátadáshoz kapcsolódóan mind az átadók, mind az átvevők számíthatnak az átadott üzem méretétől függő, 40 ezer és 100 ezer euró közötti (15,5-38,75 millió forint) támogatásra – mondta Nagy István. Külön szólt a bemutatóüzemek fejlesztéséről, amire ősztől lehet pályázni 15 milliárd forint keretösszegben. Támogatási kérelmet nyújthatnak be mások mellett agrárképzési centrumok, tangazdasággal rendelkező felsőoktatási intézmények, 100 százalékos állami tulajdonban lévő, fajtakísérletet végző kutatóintézetek, vagy például az agrárfórumnak helyet adó hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum – tájékoztatta az Agrárminisztérium az Agro Naplót.
Fotó: Fekete István, AgrárminisztériumAz agrártárca vezetője kitért az ukrajnai háború következtében előállt mezőgazdasági anomáliákra, miszerint az olcsó ukrán gabona elárasztotta az uniós belső piacokat. Jelezte: Magyarországnak a lengyelekkel, a szlovákokkal, a románokkal és a bolgárokkal sikerült elérnie, hogy szeptember 15-ig korlátozzák a térségben az ukrán búza, kukorica, repce- és napraforgómag behozatalát, amit legalább az év végéig fenn kívánnak tartani. Ugyanakkor a külföldi magyar nagykövetségek agrár- és külgazdasági attaséi feladatul kapták, hogy széles körben keressenek piacokat a magyar búzának és a magyar méznek – mondta Nagy István.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke azt mondta, korábban még soha nem volt ilyen szoros az együttműködés a kormány, az agrártárca, a kamara és az érdekképviseleti szervek között. Szerinte ennek is köszönhető, hogy a magyar stratégiai terv az agrárium minden szereplőjének biztosítja a további fejlődés lehetőségét. A politikus ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Európa több országában nem ez a helyzet, gúzsba kötik az érdekképviseleteket és a szakmai szervezeteket, ezért is fontos a közelgő európai parlamenti választás, amely „hosszú időre eldönti a sorsunkat” – mondta a MAGOSZ elnöke.
(Forrás: MTI)
