Magyarország őrölt fűszerpaprika külkereskedelmi egyenlege pozitív: míg elsősorban alacsonyabb értékű „tömegterméket” importálunk, addig a kivitelünk meghatározó része magas hozzáadott értékű, prémium termék. Az erős spanyol és francia konkurencia ellenére a nemzetközi piacon van helye a magyar fűszerpaprikának, nagy a kereslet a magyar alapanyagból készített termékek iránt. E tekintetben is komoly szerepe lehet a „tömegtermékektől” megkülönböztetésnek, az eredetvédelemmel és saját arculattal rendelkező termékeknek. A Kalocsai és a Szegedi fűszerpaprika őrlemény rendelkezik európai uniós eredetvédelemmel, ám ezek marketingje tovább erősítendő külföldön.
Amellett, hogy a fűszerpaprika őrlemény külkereskedelmi egyenlege értékben jelenleg még többletet mutat, összességében kétszer annyi a fűszerpaprika-behozatalunk, mint a kivitel. Hazánkban elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékbe, a szegedi és a kalocsai termelőkörzetekbe koncentrálódik a fűszerpaprika-termesztés. A termőterület öt év alatt szinte megfeleződött, a 2018-as 1739 hektárról évről évre csökkent, 2023-ban az 1000 hektárt sem éri el (950 hektár). Ennek egyik oka, hogy a gazdaságosnak tekinthető hektáronkénti 20-30 tonnához képest az átlagos hozam 8-9 tonna körül mozgott az utóbbi években. Azaz a legtöbb, nem intenzív termesztést folytató termelő számára szerződött árak mellett sem minden esetben gazdaságos a termelés. Ebből adódóan sok, elsősorban kisebb termelő hagyott fel a termesztéssel, az ágazatban piaci letisztulás, átrendeződés megy végbe – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből az Agro Napló.
Az őrlemény mellett világszerte egyre nagyobb a jelentőségük az egyéb termékeknek. Így például a Spanyolországban nagyon népszerű, füstölt őrleményeknek Magyarországon is bővül a piaca. Emellett folyamatos és egyre nagyobb az igény a fűszerpaprika alapanyagból készült krémek, illetve a natúr vagy ízesített szószok iránt is.
A fűszerpaprika termelési költsége az elmúlt évtizedben mintegy megkétszereződött, a teljes költség akár az ötmillió forintot is elérheti hektáronként. A ráfordítások csaknem felét a betakarítás teszi ki, de a gyommentesítés is számottevő. Elmondható, hogy alapvetően az intenzív – akár nagyüzemi, akár kiskerti, kisüzemi – termesztés tekinthető kifizetődőnek. A klímaváltozásból fakadó kihívások – például a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti hirtelen és nagy hőmérsékletváltozás, illetve a napégést okozó UV-sugárzás – számottevő stresszt jelentenek a növények számára, befolyásolják a hozamot. Továbbá az egyre jellemzőbbé váló monszunszerű csapadék is jelentős károkat okoz.
Különösen a magasabb hozzáadott értékű, prémium termékek alapanyag-előállítása során indokolt lehet a hideghajtatás felé elmozdulás. Mindemellett a termelői integráció mind technológiában, mind hatékonyságban, mind versenyképességben előrelépést jelent – erre hazánkban is több jó példa van az ágazatban.
(Forrás: NAK)
