Az "ár" mérséklésére több lehetőségünk is kínálkozik, egyike ezeknek a biomassza energetikai felhasználása lehet.
Az energetikai célra hasznosítható biomasszát szerves anyagok, hulladékok vagy kimondottan energetikai célra termesztett növényi nyersanyagok alkotják. A biomassza, mint energiaforrás gyűjtőfogalmába a következőket soroljuk:
- Mezőgazdasági termények melléktermékei és hulladékai (szalma, kukoricaszár, napraforgó stb.)
- Erdőgazdasági és fafeldolgozási hulladékokat (faapríték, gallyak, fűrészpor stb.)
- Energetikai célra termesztett növények (fák: akác, nyárfa, fűzfa, stb.)
A biomasszából közvetlen elégetéssel tudunk hőt és villamos energiát előállítani. Ez nagyban elősegíti az ásványkincsek megőrzését, tartalékolását, és jelentősen kisebb a káros anyag emissziója (CO2, CO, SO2, stb.) a fosszilis energiahordozókhoz képest.
A biomassza energetikai felhasználása "CO2-semleges", vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelődik, amennyit a növények a fotoszintézishez felhasználtak. Így például a biomassza alapú energiatermelés egy lehetséges megoldást kínál az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátás mérséklésére.
A megújuló energiaforrások és ezen belül a biomassza fokozott felhasználására nemcsak a fenntartható fejlődés miatt van szükségünk, hanem nemzetközi vállalásaink is erre köteleznek. Nemzetközi kötelezettségeink két területen jelennek meg: egyrészről a környezetvédelem területén, másrészt az energetika területén.
Az évente képződő biomassza-mennyiség gyakorlatilag kifogyhatatlan. Magyarországon adott a jó föld, a kedvező környezet a biomassza termeléshez.
Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során keletkező nagy mennyiségű mellékterméket, faforgácsot, fűrészport, fakérget, valamint a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékeket, szárítás után brikettálják vagy pelletet készítenek belőle, amely azután könnyen szállítható és egyszerűbben hasznosítható hőenergia termelésére.
Az erőművekben a nagybálát egészben fogadni tudó tüzelőberendezések kiszolgálása az ezekhez kialakított kötöttpályás anyagmozgató rendszerrel történhet. Az előtárolók feltöltésére a betakarításkor használatos szállítóeszközök alkalmasak.
A szállítójármű ürítése a fogadóasztalra történik, amelyről szabályozható mennyiségben adagolható az anyag. Az aprított tüzelőanyagot szállítócsiga, szállítószalag adagolja és szállítja a tüzelőberendezésbe. Egyes előtárolóknál hidraulikusan működtetett kitároló berendezés juttatja az anyagot a szállító rendszerbe. Egyszerű megoldás az, mikor fedett előtároló térből az ömlesztett anyagot tolólappal juttatják a megfelelően kialakított fogadóműre, amely a tüzelőberendezés táplálását látja el. Célszerűnek tűnik kisebb blokkokat építeni olyan környezetben, ahol a tüzelőanyag megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll és a későbbiekben is elérhető lesz. A tüzelőanyagot az erőműtől legfeljebb 30-40 kilométerről szabad beszállítani ahhoz, hogy valóban zölderőműről beszélhessünk.
Az erőművek zavartalan működéséhez szükséges az átgondolt infrastruktúra, a megfelelő gépi kiszolgálás. A biomasszát feldolgozása során többször is át kell rakni. Először ott, ahol keletkezik (szállítóeszközre), brikett, pellet gyártása előtt és után depóniából teherautóra, az erőműben pedig tárolóba kell adagolni. A leszóródó anyagok összegyűjtése, és a betonozott, aszfaltozott felületek felseprése is része a biomassza erőművek kiszolgálásának.
Hagyományosan ezekre a feladatokra mezőgazdasági traktorokat és építőipari homlokrakodókat használtak. A gépgyártók -köztük a SENNEBOGEN is- mára már felismerték a környezetvédelem, és ezen belül a bioenergetikai iparág jelentőségét és igényeit, és a fejlesztéseiket erre a területre koncentrálták.
Egy biomassza erőmű speciális felhasználási igényeinek legjobban megfelelő munkagép a SENNEBOGEN 305 valamint a 310 típusú multihandler, melyeknek üzembiztonságára garancia a német precizitással megalkotott konstrukció, és a németországi összeszerelés. Ha egy környezetbarát bioerőmű kiszolgálásáról beszélünk, akkor az üzemanyag-fogyasztás sem lehet mellékes szempont, főleg akkor, ha tudjuk, hogy nagy teherbírású gépekről van szó. A 305- ös típus teherbírása 5 tonna, a 310-esé pedig 10 tonna, rakodási magasságuk 9,3 méter. A multifunkcionális rendszer segítségével használhatunk univerzális rakodókanalat, bálamegfogót, raklapvillát, és még akár hómarót és seprőgépet is, hogy a munkakörülményeink is ideálisak maradjanak. Mindkét típusnál széria felszereltségéhez tartozik a fokozatmentesen felemelhető kezelőkabin, melyből biztonságos rálátás nyílik a magasan elhelyezkedő, és emiatt fokozott veszélyforrást jelentő rakodási feladatokra is. Mindkét gép fejlesztése és tesztelése németországi biomassza erőművekben történt, azok igényeinek és tapasztalatainak figyelembe vételével. A gépekről több információ a Kuhn Rakodógép Kft- től tudható meg (www.kuhn.hu). Ez a cég látja el a Sennebogen speciális rakodógépek képviseletét ez év elejétől Magyarországon.
Környezetünk megóvása igen összetett feladat, körültekintő, megfontolt döntéseket kell meghoznunk annak érdekében, hogy a Föld gyermekeinknek is otthona lehessen.
Forrás: http://www.fataj.hu/2009/12/102/200912102_SpecialisBiomasszaRakodogep.php
