Gaborják Csaba, az Order Rt. igazgatója a tőzsdei árbiztosítási lehetőségekről tájékoztatta a részvevőket. Ma a vetés megkezdésekor, illetve a biológiai érés korai szakaszában a tőzsde az egyetlen olyan piac, ahol a termelők árinformációt kapnak arról, hogy milyen árak várhatók betakarításkor. Sőt, nemcsak információt szerezhetnek, de valóságosan üzletet is köthetnek az aktuális árakon, tehát jó előre gondoskodhatnak a termékeik értékesítéséről olyan árszinteken, amelyek biztosítják a termelési költségek megtérülését, sőt méltányos üzleti profitot is realizálhatnak.
Külön említést érdemel az opciós üzletkötés, amely a határidős piacok „legtermelőbarátabb” instrumentuma, hiszen úgy szerezhetnek megfelelő árszinteken eladási jogot, hogy az nem jelent egyben eladási kötelezettséget, nem kell tőzsdei árkülönbözetet finanszírozniuk, tőzsdei alapletétet letenniük. Előnye továbbá az, hogy magasabb prompt piaci árszint esetén szabadon értékesíthetik árujukat a piacon, miközben a tőzsdén bebiztosították magukat a nemkívánatos áresés ellen (alacsony felvásárlási árak esetén ugyanakkor élni tudnak a magasabb árszinten megszerzett opciós eladási jogukkal).
Tóth Ádám, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat osztályvezetőjének előadása alapján a gabonafélék legjelentősebb nyárelejei gyomfajai az 1997. évi gyomfelmérés szerint az ebszékfû (Matricaria inodora), mezei aszat (Cirsium arvense), parlagfû (Ambrosia), libatop félék (Chenopodium) voltak. Egy korábbi, 1950-ben végzett felmérésben az ebszékfû és a ragadós galaj (Galium) nem szerepeltek az első 15 legfontosabb gyomfaj között, a mezei acat azonban már ekkor is az egyik leggyakoribb faj volt. Ennek okai között szerepelnek a tulajdonviszonyokban létrejött átalakulások, a termesztés-technológia, az időjárás, illetve az agrotechnika, ezen belül a növényvédelmi technológiában bekövetkezett változások. A gyomirtási technológián belül az egyes gyomfajok elterjedésében többek között szerepet játszik a hormonhatású szerekkel kezelt területek csökkenése, a költséges szelektív gyomirtószerek alkalmazása, a szulfonil-ureák helytelen használata. A gyomirtási technológiák egyoldalú alkalmazása elősegítette a rezisztens gyomfajok kialakulását.
Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Tanszékének egyetemi tanára, dékánja a hazai búzatermesztés fejlesztési lehetőségeit elemezve kiemelte, hogy az EU integráción belüli versenyképességünk megteremtése a termésmennyiség racionális növelése mellett megköveteli a minőség jelentős, differenciált piaci igényeknek megfelelő javítását. Ehhez alapvetően fontosnak ítélte meg a búzatermesztés kritikus elemeinek megfelelő szintû (inputok mennyisége) és színvonalú (a mûveletek kivitelezése) végrehajtását. Hazánk területének jelentős hányada ökológiai szempontból (időjárási tényezők, talajadottságok stb.) alkalmas minőségi búzatermesztésre, melynek biológiai alapjai, a korszerû fajták kiválaszthatók a jelenlegi több mint száz búzafajta közül. A minőségi búzatermesztés kulcskérdését a napjainkban alkalmazott rendkívül alacsony szintû agrotechnikai színvonal javítása jelenti. Alapvető szempont a harmonikus, a búza igényéhez igazodó, fajtaspecifikus mûtrágyázás megvalósítása. A másik meghatározó tényező a növényvédelem. A búza integrált szemléletû növényvédelmében az ökológiai, biológiai és agrotechnikai elemek mellett fontos szerepet játszhat a racionális, környezetkímélő peszticid-használat. A gyomok és állati kártevők elleni védelem mellett Dr. Pepó Péter professzor úr felhívta a figyelmet a levél- és kalászbetegségek elleni védekezésben a fungicid hatóanyagának és a kezelési idő megválasztásának fontosságára.
Dr. Kövics György, a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Tanszékének docense előadásában a búza gombabetegségek okozta kártételének potenciális lehetőségét elemezte mesterséges levéleltávolítási vizsgálatai alapján. Megállapította, hogy a termésképzés szempontjából a legkritikusabb lombhigiénés állapotot a fővirágzás – tejesérés időszaka jelenti, a korai fertőzés (pl. lisztharmat) hatékony gombaölőszeres blokkolásával a gazdasági kár elkerülhető, de szükség van – a jelenleg legveszélyesebb levél- és szárrozsda elleni – második fungicid kezelésre is. Hangsúlyozta a zászlóslevél egészséges állapotának megőrzését az alsó levelek irányából történő levélszáradás ellen, hiszen a hiányos vagy nem megfelelő fungicid kezelés miatt legalább 15% termésveszteség lehet a következmény.
A BASF területi szaktanácsadói a kalászosok teljes körû védelméhez adtak átfogó technológiai javaslatot, kiemelve a gyomirtás és a kalászvédelem fontosságát a termelés biztonsága szempontjából. Szó esett a Solar+Duplosan DP+Granstar gyomirtásban elfoglalt helyéről, a Tango hatékonyságáról a gabonatermesztést és a minőséget veszélyeztető megbetegedések ellen, és a Juwel intenzív búzatermesztésben betöltött helyéről.
A Gabona konferencia több, mint 600 résztvevőnek szolgált olyan információkkal, melyeket hasznosítva a gabonatermesztés nagyobb biztonsággal, kiszámítható minőséggel és ezáltal nagyobb hozammal valósítható meg.
Címlapkép: Getty Images
