Ha a szürkerothadás a csapadékos idő következtében járványszerûen lépett fel és elhatalmasodott, és amennyiben a termés cukortartalma elérte azt a mennyiséget (13 mustfokot), amely lehetővé teszi a borkészítést, korai szürettel menthetjük meg a megmenthető rothadó termést. Kisebb házikertekben ajánlatos a beteg bogyókat és fürtrészeket a fertőzés észlelésekor azonnal eltávolítani; ezzel mérsékelhetjük a betegség terjedését.
Az idei telepítésû szőlőket és a helybenoltással előállított tőkéket a peronoszpóra és a lisztharmat ellen még szeptemberben is permetezzük.
A domb- és hegyvidéki szőlőültetvényekben a sok csapadék helyenként jelentős eróziós károkat okozott. A vízmosásokat temessük be, a lemosott talajt lehetőleg hordjuk vissza, az utakat és a vízelvezető árkokat tegyük rendbe.
Az idei ültetésû szőlőkre és a pótlástőkékre viszont kedvezően hatott a sok csapadék. A lelassult hajtásnövekedés így augusztusban felgyorsult, és még szeptemberben is folytatódik. Ezért a hajtásokat – ha szükséges – ismételten kötözzük támaszhoz.
Az őszi szőlőtelepítéshez a terület előkészítését szeptember végéig be kell fejezni; tavaszi telepítéshez a fagyok beálltáig folytathatjuk a munkát. Árutermelő szőlőültetvény (1500 m2-t meghaladó terület) a vonatkozó rendelet előírásai alapján telepíthető. Ilyen ültetvény létesítése előtt végeztessünk talajvizsgálatot, és ennek eredményei alapján határozzuk meg az alaptrágyázáshoz a különböző trágyák mennyiségét.
A kis területû (házikerti, kiskerti, üdülőkerti) szőlőtelepítéshez (ha nem történt talajvizsgálat) forgatás előtt négyzetméterenként 6-10 kg szervestrágyát, 3-5 dkg karbamidot, 10-20 dkg szuperfoszfátot, 10-15 dkg káliumfoszfátot adjunk, egyenletesen elterítve, szétszórva. Kézi forgatáskor a trágyákat a forgatással együtt, a forgatási árokba szórva is adhatjuk. Ha tavaszi ültetéshez készítjük elő a talajt, és a káliumszulfát helyett az olcsóbb, klór tartalmú kálisót használjuk, azt szeptember végéig munkáljuk a talajba. A savanyú kémhatású homoktalajokat, valamint a kötött, mészben szegény (3 %-nál kevesebb meszet tartalmazó) agyagos talajokat meszezéssel javítsuk. Homoktalajon szükséges lehet a magnéziumtrágyázás is. Az adagolandó mész és magnézium mennyisége csak talajvizsgálat alapján határozható meg.
A forgatás a legkedvezőbb alkalom a szervestrágyák és a talajban lassan mozgó mûtrágyák (a foszfor és – laza homoktalaj kivételével – a kálium) gyökérzónába juttatására. A forgatás mélysége hazánkban általában 60-70 cm; de ha a talaj rétegződése, összetétele lehetővé teszi, érdemes mélyebben (80-100 cm) forgatni. Ezzel egyidőben vagy a forgatás után ajánlatos talajfertőtlenítést végezni.
A szüret időszaka a fajták érési idejétől és az időjárástól függ. A borszőlőfajtákat általában akkor szüreteljük, amikor az adott fajta a felhasználás céljának megfelel. Az ekkori érettségi állapotot technológiai érettségnek nevezzük. Ez nem mindig esik egybe a teljes érettséggel. Pl. pezsgőkészítéshez a teljes érettség előtt, különleges minőségû borok készítéséhez túlérésben szüreteljük a szőlőt. Az erősen jellegzetes illatú és zamatú szőlőfajtákat, valamint a vörösborszőlőfajtákat teljes érettségben szedjük.
A szüret idejének megválasztásához a termés cukortartalma mellett savtartalmát is figyelembe kell venni; főleg a lelágyulásra hajlamos szőlőfajtáknál. Ebben az évben különösen figyelni kell a savtartalom változására, mivel az esős időszak előtt a nagyon meleg nappalok és meleg éjszakák hatására – főleg a korai érésû szőlőfajták bogyóiban – a savtartalom csökkenése nagy mértékû lehet.
Mint ahogy arra már utaltam, a szüret tervezett idejét a csapadékos idő miatt fellépő és elhatalmasodó rothadás kényszerítően módosítja.
A termés szedését és feldolgozását úgy szervezzük, hogy a leszedett szőlőt a szedés napján fel tudjuk dolgozni, illetve vörösbor készítésénél zúzás-bogyózás után a héjontartást (erjesztést) el tudjuk kezdeni.
Dr. Sz. Nagy László
Címlapkép: Getty Images
