A szőlő zsendülésének kezdetén van a szőlő részleges lelevelezésének (a levélritkításnak) az ideje. Csak a fürtöket takaró leveleket szedjük le. A szabaddá tett fürtök jobban színeződnek, a vörösborszőlő-fajták bogyójában (héjában) több színanyag képződik; a szabadon lévő fürtök bogyói harmat és eső után gyorsabban felszikkadnak; ezért a rothadási károk jelentősen mérséklődhetnek, és a növényvédelem hatékonysága is növekszik. Különösen a csemege- és vörösborszőlő-fajták részleges lelevelezése előnyös. A korai és a túlzottan nagymértékû levélritkítás az asszimiláló felület csökkenése miatt hátrányos. A levélritkított tőkéken a termés a jeges esőtől jobban károsodik, és a madarak kártétele is nagyobb lehet, mint az ebben a munkában nem részesített tőkéken.
A növényvédelmet az időjárástól függően, előrejelzések alapján folytassuk. A fajták bogyónövekedésétől, zsendülési idejétől függően védekezzünk a szürkerothadás ellen; a második vegyszeres védekezést a fürtök záródása előtt, a harmadikat a zsendülés kezdetén végezzük. A szőlőlevélatkák ellen – főleg, ha jelenlétüket észleljük – telelésre vonulásuk előtt, augusztus elején védekezzünk; ezzel nagyon jelentősen lecsökkentjük a következő évi kártételüket. Kísérjük figyelemmel a szőlőmolyok rajzását, a lárvák megjelenését és számát. Feltételesen védekezni kell a tarka szőlőmoly harmadik nemzedékének lárvái ellen is.
A gyomirtást, a talajtakaró és a talajvédő növényzet kaszálását szükség szerint végezzük. Zsendüléskor időszerû az érés alá kapálás. Ez a hagyományos fej- és bakmûvelésû szőlőültetvények jellegzetes talajmunkája. Ekkor a gyomirtó kapálással együtt kitányérozzuk a tőkék alját, azaz a talajra érő fürtök alól elhúzzuk a földet.
Hazánkban általában öntözés nélkül is lehet eredményesen szőlőt termeszteni, de száraz, aszályos, kedvezőtlen csapadékeloszlású években az öntözésnek mind a termés mennyiségére, mind minőségére kedvező a hatása. Főleg a csemegeszőlő-termesztést teszi gazdaságosabbá. Jelenleg még kicsi az öntözött üzemi szőlőültetvények területe. Hazánkban erre inkább házikertekben, üdülőkertekben kerül sor. A szőlő évi vízszükségletének 43 %-át a kötődéstől zsendülésig, 45 %-át a zsendüléstől a teljes érésig igényli. A szőlőt általában kötődéstől zsendülésig öntözzük. Korábbi öntözésre még nincs szükség, a későbbi öntözés pedig késlelteti az érést és fokozhatja a rothadási kárt, főleg akkor, ha csapadékosra fordul az időjárás.
Sík vagy egyenletesen – kissé – lejtős területen a barázdás öntözés, változó felszínû területen az esőztető öntözés alkalmazható. Hazánkban is terjed a víztakarékos csepegtető öntözés. Barázdás öntözéssel 50-120 mm, esőztető öntözéssel 30-50 mm csapadéknak megfelelő mennyiségû vízzel öntözzünk egy-egy alkalommal. Csepegtető öntözéssel 30-40 cm mélységig áztassuk be a talajt.
Az elsőéves szőlőket és a pótlás-tőkéket száraz időjárás esetén tőkénként 10-30 l vízzel öntözzük be. A tőkéktől 30-40 cm távolságra készítsünk kettő-négy, 30-35 cm mély lyukat, és azokba öntsük a vizet. Üzemileg ezt a munkát az ültetéshez és a karók talajba állításához is használt vízfúróval végzik. Az öntözést két-három alkalommal ismételjük meg.
Az ősszel vagy tavasszal ültetett, a kiszáradástól földtakarással (kupacos takarással, „csirkézéssel”) védett oltványtőkéket lehetőleg borús időben bontsuk ki. A főleg a nemes részen, az oltásforradás fölött képződött harmatgyökereket és az előtört alanyhajtásokat tőből távolítsuk el, metsszük le; majd ezután húzzuk vissza a földet a hajtás tövére, annak fehér részére.
Első és második éves ültetvényben a hajtások nevelését és kezelését a kialakítandó tőkemûvelésmódtól függően, gondosan végezzük.
A nagyon korai érésû csemegeszőlő-fajták (pl. Csaba gyöngye, Kozma Pálné muskotály) szüretelését már augusztus elején megkezdjük. Először csak a fogyasztásra érett fürtöket szedjük le - ezt nevezzük szinelő szedésnek. A többi fürtöt később szedjük le. Ezt a szüretelési módot többmenetes szüretnek nevezzük. Az étkezésre szedett fürtöket kocsányuknál fogva vágjuk le a tőkéről. Ezután az éretlen és sérült bogyókat eltávolítjuk róluk. Az étkezési szőlő szüreteléséhez és a fürttisztogatáshoz (csipegetéshez, cizelláláshoz) a szüretelőolló a legalkalmasabb. A fürtöket a gondosan és az igényeknek megfelelően előkészített ládákba rakjuk.
Az étkezési szőlőt száraz, derült időben szedjük. A csemegeszőlő szedését a fajtától függően szeptemberben és októberben is folytatjuk.
Dr. Sz. Nagy László
Címlapkép: Getty Images
