Nem használható szaporítás céljára az olyan állat, amelyik öröklődő betegséggel, az utódok egészségét várhatóan súlyosan károsító, átörökíthető fejlődési rendellenességgel terhelt, még akkor sem, ha az elismert tenyésztő szervezet fajra, illetve fajtára vonatkozó leírása nem tekinti azt tenyésztésből kizáró oknak.
Fedeztetés, spermanyerés céljára kizárólag olyan állatot lehet használni, amelynek ivarszerve fedeztetésre, termékenyítésre alkalmas és megfelel a jogszabály előírásainak.
A szolgáltatásként végzett természetes fedeztetésről az apaállat tartója köteles a jogszabályban előírt nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetnie a vakcinázásokat és vizsgálatokat, amelyeket a kerületi főállatorvos legalább félévente ellenőriz. A nyilvántartásnak tartalmazni kell az apaállattal meghatározott időszakban érintkezésbe került állat azonosításra alkalmas adatait.
A köztenyésztésben természetes fedeztetésre használt apaállat tartója a használat helye szerint illetékes kerületi főállatorvosnak köteles bejelenteni az adott területen tervezett fedeztetést, egyidejûleg a szükséges iratok bemutatásával igazolnia kell, hogy az apaállat megfelel-e a rendeletben előírt feltételeknek.
Az állattartó költségére a köztenyésztésben vagy mesterséges termékenyítés céljából tartott apaállatokat az illetékes megyei (fővárosi) Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás által meghatározott betegségek ellen immunizálni kell, illetve vizsgálni kell a betegségek előfordulását.
A köztenyésztésben való fedeztetésből ki kell zárni azt a hímivarú egyedet, amelynél az előírt vizsgálatok közül valamelyik pozitív eredményt adott, vagy származási állományában súrlókór fordult elő.
A vonatkozó [ 61/2002. (VIII.1.) sz. FVM] rendeletben az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állategészségügyi feltételeiről, a meghatározott feladatokról, egyéb tudnivalókról részletes információkat az állami feladatokkal megbízott állatorvosoktól kaphatunk!
Varga Gábor