Mindezen okok által nyert aktualitást az a gondolat, hogy „házunk táján” kellene keresni olyan megoldást, ami a már-már feledésbe merült természetes alapú anyagok alkalmazását jelenti. Ilyen, évszázadok óta ismert és a népi gyógyászatban elismert szer az almaecet.
Hogyan fejti ki hatását?
Nem állítható az almaecetről, hogy csodaszer, amely minden problémát orvosol, de rengeteg gyakorlati tapasztalattal alátámasztott pozitív eredményt tudhatunk be hatásának. A gazdasági állatok számára kiváló takarmány-kiegészítő, gazdag ásványi anyag, vitamin és magas aminosav tartalma miatt.
Többször beszámoltunk már az almaecet jótékony hatásairól. Termelési paramétereket értékelve közöltük, hogy ez hatás mind testtömeg-gyarapodásban, mind takarmányértékesítésben, mind pedig az egyes vérzsír értékek (koleszterin, triglicerid) csökkenésében jelentkezett japán fürjekben és pulykákban. Legutóbb arra kerestük a választ, vajon hol és miként fejti ki hatását az almaecet az állati szervezetben.
Emésztés-élettani kísérletünk célpontja a hasnyálmirigy volt, aminek szénhidrátbontó enzimje az amiláz. Ez az enzim a keményítőt hasítja kisebb (oligoszacharid) egységekre.
Modellkísérletünkben három csoportot képeztünk ivarérett japán fürjekből. Az első csoport ivóvizébe 5 %-os almaecetet kapott, az eddig is alkalmazott, a gyártó (BUSZESZ RT.) által ajánlott 1:100 arányban. A második csoportnak hasonló arányban 5 %-os szintetikus ecetsavat kevertünk ivóvizébe, annak ellenőrzésére, hogy vajon csak a savas közeg okozza-e változásokat. A harmadik – kontroll – csoport csak csapvizet kapott a kísérlet során. Két hét itatás után vizsgáltuk a hasnyálmirigy enzimaktivitását.
Hasnyálmirigy-vizsgálatok
A fürjek hasnyálmirigyét az emésztőtraktusból kiemeltük, csoportonként egyesítettük, majd homogenizáltuk. A higított szervmintákat centrifugáltuk és a felülúszót használtuk vizsgálatunkhoz. 96 kis vályút tartalmazó mûanyag lemezen hígítási sort képeztünk mindhárom csoport hasnyálmirigy homogenátumából. Az egymást követő kétszeres hígításokkal lépésenként elértük, hogy az eredeti koncentráció 32768-ad részére csökkent. Ezt követően minden vályúba keményítő oldatot mérve 15, illetve 30 perces 37 °C-os inkubálás után a reakcióelegyeket Lugol-oldattal reagáltattuk. A Lugol-oldat keményítővel jellegzetes sötétkék elszíneződést mutat (ezért lehet Lugol-oldattal kimutatni a tejföl liszttel történő „feljavítását”) ma. Kísérletünkben a keletkezett színreakciót bíráltuk el. Abban a hígítási tagban ahol a sötétkék szín már megjelent, ott már nem volt enzimaktivitás, hiszen keményítő volt jelen az oldatban.
Eredményként elmondható, hogy az almaecettel itatott állatok hasnyálmirigyének hígítási sorában egy taggal később jelentkezett a színreakció a másik két csoporthoz képest. Tehát nagyobb volt az almaecettel kezelt állatok hasnyálmirigyének enzimaktivitása, vagyis csak egy következő hígításban alakult ki a bontatlan keményítőt jelző kék szín. A szintetikus ecetes vizet ivó állatokban nem eredményezett enzimaktivitás növekedést a kezelés. Tehát az előzőekben leírt hatás nem a tápcsatorna savas jellegû pH-jának fenntartása és/vagy stabilizálása miatt következett be. Azt feltételezzük, hogy az almaecet egyéb, már említett (ásványi anyag, szabad aminosav, vitamin) összetevői okozzák ennek az emésztőenzimnek az aktivitás-növekedését.
Tovább kell kutatni
Újabb eredményeink arra ösztönöznek, hogy érdemes tovább vizsgálódni a témában. Ami nem kizárólag az almaecet hatásának bizonyítására, hanem a baromfi emésztés-élettan tudományterületének bővítésére is szolgál. Mindez a kor elvárásainak megfelelő, hatékonyabb állattenyésztés/tartástechnológia alkalmazásában segítheti a felhasználót.
Réthy Katalin
és Kiss Zsuzsanna
SZIE MKK Állatélettan