A hibridsertés genetikai kutatómunkája a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán kezdődött meg Anker Alfonz irányításával.
Bizonyos tulajdonságokban az előrehaladás csak más értékmérők hátrányára érhető el.
A fajtatiszta állományoknál a csökkenés oka, hogy egyidejûleg kell a párosítások során figyelemmel lenni mintegy 15 szelekciós szempontra, annak érdekében, hogy a fajta megtarthassa kvalitásegyensúlyát.
Egyértelmûen megállapítható, hogy a korszerû sertésnél a megkívánt additív genetikai érték és az anyai tulajdonságok, továbbá a környezeti stabilitás között negatív korreláció áll fenn.
Ezen kívül a figyelem azért is a hibridizációs felé fordult, mert a fogyasztói igények megváltoztak, a minél soványabb húst keresték és nem a szalonnát és a zsírt.
De bekövetkezett egy nagyarányú állománykoncentrálódás, ennek a közgazdasági szükségszerûségéből adódó és a biológiai meggondolások alapján fel nem tartóztatható folyamatnak a következménye a zárt, iparszerû sertéstartás lett.
A MODERN IGÉNYEKNEK AZ A SERTÉS FELEL MEG, AMELY KIVÁLÓ HÍZÉKONYSÁGÚ, MELYNEK A HÚS: ZSÍR ARÁNYA JÓ, EMELLETT AZ IPARSZERÛ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT EGÉSZSÉGES MARAD ÉS JÓ ANYAI TELJESÍTMÉNYT NYÚJT.
Az iparszerû tartásmód elterjedésével párhuzamosan vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy az ilyen sertéstípus létrehozására a tisztavérû tenyésztés nem alkalmas.
Ezzel magyarázható a hibridsertések gyors terjedése még Németországban is, ahol pedig a világ egyik legjobb termelőképességû sertésfajtáját tenyésztették.
A KA-HYB világviszonylatban is az elsők között választotta az újszerû tenyészirány megközelítésére a hibridizációt.
Az eddigi munkája során céljául a kiváló minőségû húst, a minél kedvezőbb termelési költséggel előállítható sertéspopuláció kitenyésztését tûzte ki.
Hibridizációval a teljesítmények tudatosan növelhetők gazdaságosabbra.
1968-tól a nemzetközi szaksajtóban megjelentek az első közlemények arról, hogy egyes nyugat-európai cégek – elsősorban az Euribrid, a Cotswald és Sykes hibridsertéseket hoztak forgalomba.
Ugyanebben az évben hoztak be hazánkba mintapopulációt az Euribrid cég Hypor elnevezésû hibridjéből és az angol Syker vállalat tenyészanyagából. Ezeket az OMMI irányításával hasonlították öszsze az első hazai hibridsertés, a KA-HYB 32 eredményeivel.
A vizsgálat a KA-HYB számára sikerrel zárult. A Hypornak csak néhány vágási paramétere múlta felül a hazai hibridét.
Az anyai és apai populációk keresztezésével létrehozott KA-HYB 32 jelzésû hibrid eredményei alapján hazánk első hibridsertéseként 1970-ben az Államilag előzetesen-, majd 1972- ben az Államilag elismert fajta minősítést nyerte el.
1980-ban az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács jóváhagyta a KA-HYB hibridsertés nemesítési és tenyésztési módszereibe az eredeti bejelentés óta bekövetkezett változásokat. Tudomásul vette a hibrid előállításában megkezdett folytatható hibridizációs módszer alkalmazását. A bejelentésben szereplő KA-HYB 32 jelzésû hibrid nevét a nemesítők javaslatára KA-HYB hibrid sertésre változtatta.
Megállapíthattuk, hogy a sokféle természetszerû tartással ellentétes tartásokban a sertések nem a genetikai képességüket mutatták meg, hanem azt, hogy mit bírnak ki.
A nagy mennyiségû sertéshúsigény a világon rohamosan fejlődő iparszerû telepek építését eredményezte és követelte meg.
Az iparszerû sertéstenyésztés és hizlalás már hagyományos módszerekkel nem lehetséges, mert
– a sertéseket elszakítottuk természetes környezetüktől,
– nem idényszerû a szaporításuk, hanem folyamatos,
– a hagyományos fajták helyett intenzívebb fajtákkal kell hatékonyabban termelni.
A korszerû technológia elkészítését nagyon sok aprólékos számításnak kell megelőzni.
Fontos, hogy a tényleges lehetőségekkel számolva állítsuk össze a technológiát, pl. fajta, takarmányhelyzet, elhelyezés stb. – és erre készüljön a pénzügyi kalkuláció is, mert ha irreálisan nagy hozamokra, eredményekre készül, akkor bizony a várt eredmény elmarad.
A gazdaságos sertéshústermeléshez a pontos – tudatos – tudományosan megalapozott tervezés is szükséges.
Tarsoly Sándor
tenyésztési igazgató
Címlapkép: Getty Images
