A heterózis fogalmát Schull vezette be a biológiába, és az egész jelenségkomplexumot a heterozigóta állapot következményeként értékelte. A heterózis magyarázatára elfogadottnak tekinthető a szuperdominancia elmélet, mely szerint a különböző lokuszokon domináns génekkel rendelkező homozigóta szülők F1 hibridjében a nagyszámú heterozigóta lokusz az eredeti domináns allélek öszszegződésénél nagyobb hatást eredményez.
Heterózishatásra azokban a keresztezésekben számíthatunk, ahol
– a szülők genetikai távolsága nagy
– a szülők genetikailag konszolidáltak (nagyobb számú homozigóta lokusz)
– azokban a tulajdonságokban észlelhető, ahol a h² (öröklődhetőség) kicsi (h² < 0,3)
– nem vitásan ezek a tulajdonságok a szaporasági – felnevelési teljesítmények körében kereshetők.
Heterózishatás következtében
– A keresztezett állat környezettûrése javul. Ez már önmagában jelentős előny, kitágul a tûrési zóna határa, az állat a környezet kisebb hibáira nem reagál hisztérikus termeléscsökkenéssel.
– A keresztezett (nőivarú) állat szaporasága jobb mint a szülők átlaga. Még az is megkockáztatható, hogy eléri-meghaladja a jobbik szülő fajtatiszta átlagtermelését is. A magyarázat az előző megállapításban rejlik, a szaporaság ugyanis döntő mértékben (85-90 %-ban) függ a környezet – adott genotípus által igényelt – színvonalától. A fenotípus mindig kevesebb mint a genetikai képesség, mégpedig annyival, amennyivel a környezet az optimálistól eltér. Azt már korábban megállapítottuk, hogy a környezet biológiai optimumának elérése-kialakítása nem lehet cél, a jobb környezettûrés-szaporaság ennélfogva kimagasló érték. Mindez magyarázza – és teszi korrektté – azokat a hibrideket, melyekben anyai nagyapaként közepes vagy gyenge szaporaságú fajtákat-vonalakat használnak fel.
– Keresztezés hatására nő a vitalitás (közismerten: hibridvigor), csökken – különösen a szopóskori – elhullás.
– Miután a hibridvigor fogamzástól érvényesül, a fajtatiszta anya szignifikánsan többet ellik idegen fajtájú spermával termékenyítve, mintha saját fajtájú kan spermáját használnánk fel. Egyszerûen több a méhen belüli „túlélő”, kisebb az omlációs ráta (potenciális szaporaság) és a tényleges szaporulat közötti különbség.
– Az F1 nemzedék kiegyenlítettsége általában jó.
Az áru-előállító sertéstelepek döntő többsége 3-4 fajtával végzett kombinatív keresztezést folytat, illetve valamilyen hibridet tart, kihasználva az eddig felsorolt előnyöket.
Nincs olyan üzemméret, amelynél érdemes lenne tenyészállatforgalom nélkül fajtatiszta állománnyal árutermelést végezni. Ideértem azokat a törzstenyészeteket is, amelyeknek – különböző okokból az adott fajtát tartó törzstenyészetek rangsorában az alsó régióban lévén – nincs érdemleges forgalmuk.
A heterózishatás kihasználására az eddig elmondottak szerint az anyai oldalon van lehetőség. Általánosnak tekinthető, hogy a hibridek – illetve a külön név nélküli 3-4 fajtával végzett kombinatív keresztezések – anyai oldala NF x L F1. A kiinduló szülők kialakítása több mint száz éves múltra tekint vissza, genetikai távolságuk nagy. Az F1 szaporasága eléri a NF szaporasági és felnevelési tulajdonságát, jobb kiindulási hízékonysági (elsősorban takarmányértékesítési) és vágási teljesítmény mellett.
Az apai oldal is jellemzően kétvonalas keresztezésből származó ún. terminál kan, kombinálva egy extrém hústermelő képességû vonalat-fajtát egy masszív, kiváló konstitúciójú, stressz-rezisztens, megfelelően szaporítható, jó vágóértékû fajtával.
A fajták ismertetésénél felsorolom a Fajtajegyzék által közölt (1999-es vizsgálati adatokra támaszkodó) gazdasági mutatókat, mely az összes törzskönyvezett koca adatát, illetve az összes ivadékvizsgálati adatot fajtánként átlagolva tartalmazza. A gazdasági mutatók megfelelő értékeléséhez hozzá kell tennem, hogy egy fajtán belül az egyes populációk között rendkívül nagy a szóródás, valamint említem azt a klasszikus megállapítást, hogy egy fajtán belül (sőt egy populáción belül) az egyes egyedek közötti különbség (gazdasági paraméterek tekintetében) lényegesen nagyobb, mint az egyes fajták között, ugyanakkor egy adott fajta mégiscsak többé-kevésbé meghatározott genetikai képességek hordozója, s mint ilyen, a termelési eredmények egyik meghatározó tényezője.
Dr. Gács Pál
Címlapkép: Getty Images
