A 2020-as költségvetés tervezete szerint a költségvetési hiány 1%-ra csökken, míg az ÁKK által bevezetett MÁP+ a magas kamatozásának köszönhetően elszívhatja a levegőt a befektetési alapok és a befektetési célú ingatlanvásárlások elől, amely hatását tekintve kamatemeléssel ér fel. Végül pedig az MNB a júniusi kamatdöntő ülésen az óvatos, megfontolt, de kismértékű szigorítás mellett döntött, pedig a romló külső környezet és a szigorúbb költségvetési politika miatt nem volt lépéskényszerben.

Az év elejétől kezdve, a romló külső környezettel szemben álló, erősödő belső inflációs nyomás miatt kettőség jellemzi a magyar gazdaságpolitikát, de különösen a jegybanknak okoz ez a helyzet dilemmát. Ennek oka, hogy a lassuló nemzetközi környezet inflációt csökkentő hatású, azonban a gyorsan emelkedő hazai bérek és a magas kapacitáskihasználtság inflációt emelő hatású. Az év elején a jegybank az erősödő inflációs nyomásra még csak szimbolikus, de tartalmában elhanyagolható lépéssel reagált (egynapos betéti kamat 10 bázispontos emelése). Az utóbbi hónapokban azonban a romló külső környezet ellenére a hazai gazdaság korai túlfűtöttségi jeleire reagálva – erős inflációs nyomás, romló külső egyensúly – a gazdaságpolitika minden szereplője több óvatos lépést tett annak érdekében, hogy továbbra is fenntartható maradhasson az elmúlt években elért makrogazdasági pálya és alacsony sebezhetőség.

Ennek első eleme volt a 2020-as költségvetés benyújtása, amely a korábbi éveket jellemző 2%-os hiánycél helyett a GDP 1%-ára csökkentené a költségvetés hiányát, valamint Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter az elmúlt hetekben többször is a többletes, de legalább nullás költségvetés fontosságát hangsúlyozta, ami mindenképpen szemléletváltást jelent a magyar költségvetési politikában. Ezenfelül pedig az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) elindította a „szuperállampapírnak” becézett 5 éves lejáratú, átlagosan 5% feletti kamatozású MÁP+ állampapírt. A minden jelenleg elérhető lakossági állampapírnál kedvezőbb kamatozású MÁP+ -ra óriási kereslet mutatkozott. A júniusi 11-ei első értékesítés óta több mint 1200 milliárd forint értékben bocsátottak ki az új lakossági állampapírból. A magas lakossági kereslet részben annak köszönhető, hogy a meglévő alacsonyabb kamatozású állampapírjaikat cserélték le az új szuperállampapírra, azonban az kétségtelen, hogy az új kötvény a magas kamatozása miatt erős versenyt támaszt a befektetési alapoknak, de a befektetési célú ingatlanvásárlásoknak is. Ezért végső soron hűtheti az ingatlanpiacot és talán visszafoghatja valamelyest a fogyasztást is, így a magas kamatoknak és a széles érdeklődésnek köszönhetően a MÁP+ hatása hasonló, mintha a jegybank emelt volna kamatot.

A romló külső környezet és a gazdaságpolitika egyéb szereplői által tett egyensúlyjavító lépések következtében az MNB a júniusi kamatdöntő ülésen egyáltalán nem volt lépéskényszerben. Azonban a jegybank meglepve a külső folyamatok miatt tétlenségére számító piacokat, az erősödő hazai inflációs nyomás miatt óvatos és megfontolt monetáris szigorítás mellett döntött. A harmadik negyedévben 100 milliárd forinttal csökkenti a kiszorítandó likviditás mértékét, ami 25 bázispontig emelte a 3 hónapos BUBOR-t. Történt mindez annak ellenére, hogy a külső környezet megkérdőjelezhetetlenül lassul, az amerikai és az európai központi bank is egyre inkább a monetáris kondíciók lazítása felé hajlik. A fentiek pedig együttesen azt mutatják, hogy a monetáris politikában egy óvatos, megfontolt irányváltásnak lehetünk tanúi. Előretekintve azonban nem kell érdemi szigorításra számítani az MNB-től, mivel a több hónapnyi negatív meglepetés és az inflációs célsáv 4%-os felső szélét karcoló inflációs adat után júniusban végre a várakozásoknál nagyobb mértékben, 3,9%-ról 3,4%-ra csökkent az infláció, az adószűrt infláció pedig 3,7%-ról 3,5%-ra mérséklődött. Ez a fordulat megerősíti alap-forgatókönyvünket, hogy a bázishatások kifutásával a következő negyedévekben az infláció fokozatosan a 3%-os cél közelébe, majd az alá süllyedhet. Bár az erős kereslet és bérdinamika miatt a kockázatok még mindig felfelé mutatnak, de ennek mértéke jelentősen csökkent. A külső hozamalakulás és a megindult inflációcsökkenés hatására véget ért az év eleje óta tartó hozamemelkedés az állampapírpiacon. Egy ilyen környezetben pedig az MNB-nek is valamivel nagyobb mozgástere marad.

A cikk szerzője: Módos Dániel