Először „modell” szinten végeztünk komplex vizsgálatokat két eltérő tartástechnológiájú ezer férőhelyes tehenészeti telepen. Az egyik ezres telep kötött a másik telep kötetlen tartástechnológiával üzemelt.
A tartástechnológia egyértelmû hatásának megállapításához minden befolyásoló tényezőt vizsgáltunk, hogy ezek a tényezők kizárhatók legyenek, ilyenek a genotípus, az évjárat, a laktációk száma. A takarmányozást, az éghajlatot, apai hatást, mint befolyásoló tényezőket már a vizsgálat helyének megválasztásakor kizártuk.
A két telep csak tartástechnológiában tért el egymástól, mert a takarmányozási rendszer megegyezett. A két telepen megegyező genotípusú állomány termelt és a termékenyítésre beosztott bikák is ugyanazok voltak, így féltestvér szinten is hasonló volt az állomány. A külső környezeti tényezők (az időjárás) is megegyeztek, mert a két telep légvonalban nagyon közel esik egymáshoz (5 km).
Vizsgált élettartam mutatók:
Születéstől az első ellésig eltelt idő (hó, nap)
Születéstől a kiesésig eltelt idő (év, hó, nap), élettartam
Első elléstől a kiesésig eltelt idő (év, hó, nap), hasznos élettartam
Az alapadataink lehetővé tették, hogy kiszámoljuk és vizsgáljuk az élettartamindexet (stayability). Az élettartamindex jól kiegészíti az élettartam mutatókat, mert arra ad választ, hogy az egyedek hány százaléka él, illetve termel 36, 48, 60, 72, 84, 96 hónapos korban. Az állóképesség jól jelzi az egyedek technológiai tûrőképességét, azaz mennyi ideig képesek termelni egy adott technológián belül.
Ezután 17 gazdaságban melyek kötött, kötetlen és átalakított (kötöttről kötetlenre) tartási rendszerben üzemeltek végeztünk el az úgynevezett „üzemi” vizsgálatokat. A vizsgálatok célja az volt, hogy az eltérő tartástechnológiák hatásának „modell” vizsgálata során kapott eredményeket további nagyüzemi vizsgálatokkal kiegészítsük, illetve ellenőrizzük.
A vizsgálatok 10 éves időtartamra terjedtek ki, és egy-egy születési évjáratot az első elléstől számolva 8-10 éven keresztül vizsgáltuk.
A „modell” és az üzemi vizsgálatokban elsősorban magyartarka x holstein-fríz keresztezett és holstein-fríz genotípusok vettek részt, de az üzemi vizsgálatok során volt olyan telep is, ahol ayrshire fajta termelt.
A modell vizsgálatok (két ezres tehenészeti telep) során a következő eredményeket kaptuk.
Kötött tartásban a vizsgált időszak alatt 989 egyed kezdte meg termelését, az első ellési idejük 27,5 hónap, kötetlen tartásban 1104 egyed vonatkozásában ez a mutató 27,4 hónap. A technológiák között az első ellés idejében a különbség 5-6 nap csak, ami azt jelenti, hogy az első ellési kor az egyedek későbbi élettartamának alakulását nem befolyásolhatja a két technológiát illetően. A genotípusokat vizsgálva megállapítható, ahogy nő a holstein-fríz vérhányad, úgy csökken az első ellési idő.
A születéstől a kiesésig eltelt idő megadja, hogy az egyedek milyen idős korban válnak ki a termelésből, azaz hány év (nap) az élettartamuk.
| 1. táblázat: Születéstől a kiesésig eltelt idő alakulása tartási módonként | ||||||||
| Tartás- | létszám | Átlag | Szórás | CV | Különbség | |||
| technológia | Év | Nap | (nap) | % | Év | Nap | SZD | |
| Kötött | 988 | 5,5 | 2017 | 727 | 36 | |||
| Kötetlen | 1091 | 5,8 | 2119 | 670 | 32 | 0,3 | 102 | *** |
Kötött tartásban az átlagos kiesési, selejtezési idő 5,5 év, napban kifejezve 2017 napot éltek az egyedek átlagban születéstől számolva. Kötetlen tartási rendszerben az élettartam 5,8 év (21109 nap). A különbség 0,3 év 102 nap, mely biómetriailag igazolt, azaz nem véletlen.
Az elléstől a kiesésig eltelt idő (természetesen az első elléstől) azt az időt jelenti, amelyet az egyedek a tényleges termelésben eltöltöttek.
| 2. táblázat: Elléstől a kiesésig eltelt idő alakulása tartási módonként | ||||||||
| Tartás- | létszám | Átlag | Szórás | CV | Különbség | |||
| technológia | Év | Nap | (nap) | % | Év | Nap | SZD | |
| Kötött | 988 | 3,2 | 1181 | 730 | 62 | |||
| Kötetlen | 1091 | 3,5 | 1285 | 664 | 52 | 0,3 | 104 | *** |
Azok az egyedek, amelyek kiestek, kötött tartás esetén 3,2 évet töltöttek el az effektív termelésben, kötetlen tartás esetén 3,5 évet. A különbség 0,3 év, azaz 104 nap (P=0,1%-os szinten szignifikáns). A 104 nap ezres tehenészet vonatkozásában 104000 takarmányozási napot jelent, ennyivel több napig termelnek tejet az egyedek a hasznos élettartamuk alatt.
A termelésben eltöltött időt, ha években adjuk meg, akkor megközelítőleg azonos az életteljesítményként számolt teljesített laktációk számával. Kötött tartás esetén a tehenek átlagban 3,2, kötetlen tartásban 3,5 laktációt teljesítettek átlagban.
Az élettartamindex, a stayability a termelés tükrében értékeli a 36, 48, 60, 72, 84 hónapos korig termelő tehenek százalékos arányát. Az alapadataink alapján arra kívántunk választ kapni, hogy egy adott induló létszámhoz viszonyítva, az állomány hány százaléka él még, illetve termel 36, 46 stb. hónapos korban. Véleményem szerint az élettartamot két részre kell osztani, külön kell vizsgálni a születéstől, és az első elléstől számolva. Hasznos élettartamról csak az első elléstől számítva beszélhetünk, mert ettől az időszaktól van tejtermelés, borjúszaporulat stb.
3. táblázat: Élettartamindex (%) alakulását mutatja tartási módonként.
Kötött tartásnál 48 hónapos kort az egyedek 75%-a éri el, kötetlenben ez az érték 88%, a különbség 13%. 60 hónapos kort (5. évet) megélt egyedek száma kötöttben 54% már csak, míg kötetlenben 76%. A különbség 22%. 6 évnél többet megélt egyedek százaléka is jobb a kötetlen tartásban, emellett van még 132 (11 év), illetve 144 (12 év) hónapos korban termelő egyed is, addig kötöttnél 120 hónap (12 év) a legidősebb kor.
Első elléstől számolva a hasznos élettartamot megállapítható, hogy a kötetlen tartás esetén képesek az egyedek hosszabb időt eltölteni a termelésben, később selejtezik ki a teheneket, amit jól mutatnak a nagyobb százalékos értékek.
Kötött tartásban az első ellést követő első évben már csak az induló létszám 88%-a él még, szemben a kötetlennél kapott 93%-kal szemben. Az első évben kiesik a tehenek 12% kötöttben, míg kötetlenben csak 7%. Az első elléstől számolva 36 hónap múlva kötött tartás esetén már csak az induló létszám kevesebb, mint 50%-a termel csak, kötetlen tartásnál ez az érték 70%! Az ezt követő években is több egyed termel a kötetlen tartásban. Kötött tartásban a vizsgált évjáratok esetében az első elléstől számolva 8 év után nincs élő, termelő egyed, míg kötetlen tartásban 10 éve termelő egyedek is vannak 1%-ban.
| 3. táblázat: Élettartamindex (%) alakulása tartástechnológiánként | |||||
| Év | Hó | Születéstől számított | Első elléstől számított | ||
| Kötött tartás | Kötetlen tartás | Kötött tartás | Kötetlen tartás | ||
| 1 | 12 | – | – | 88 | 93 |
| 2 | 24 | – | – | 68 | 86 |
| 3 | 36 | 93 | 97 | 47 | 70 |
| 4 | 48 | 75 | 88 | 34 | 47 |
| 5 | 60 | 54 | 76 | 22 | 28 |
| 6 | 72 | 38 | 55 | 12 | 13 |
| 7 | 84 | 27 | 31 | 5 | 5 |
| 8 | 96 | 15 | 16 | 1 | 3 |
| 9 | 108 | 8 | 4 | – | 2 |
| 10 | 120 | 2 | 3 | – | 1 |
| 11 | 132 | – | 2 | ||
| 12 | 144 | – | 1 | ||
17 gazdaság, 3 kötött, 5 kötöttről kötetlenre áttérő és 9 kötetlen tartástechnológiájú tehenészeti telepen vizsgáltuk az élettartamok alakulását. Vizsgálatok szintén tíz éves időtartamokat öleltek fel.
Egy évjárat alapján mutatjuk be a tartási módok hatását. A többi évjáratnál is hasonló tendencia figyelhető meg.
4. táblázat: Élettartam mutatók alakulását tartalmazza tartási módonként
A tehenek selejtezéskori életkora kötött tartás esetén 5,8 év, ugyanilyen korban történik a selejtezés a technológiát váltó üzemeknél is. 0,2 évvel későbbi életkorban (6,0 év) selejteznek kötetlen tartásban Az egyedek hasznos élettartama kötött tartás esetén 3,5 év, az „átálló” telepeken 3,6 év és kötetlen tartáskor 3,7 év, a különbség, kötött és kötetlen között 0,2 év. Kötött tartástól a kötetlenig fokozatos javulás figyelhető meg (0,1-0,1 év), azaz az átalakított telepeken is a kötetlen tartási mód kedvező hatása már érvényesül.
| 4. táblázat: Élettartam mutatók alakulása tartási módonként | |||
| Megnevezés | Létszám | Átlag (év) | CV% |
| Születés-kiesés | élettartam | ||
| Kötött | 437 | 5,8 | 35 |
| Kötött-Kötetlen | 713 | 5,8 | 33 |
| Kötetlen | 1926 | 6,0 | 33 |
| Összesen | 3076 | 5,9 | 34 |
| Első ellés-kiesés | hasznos élettartam | ||
| Kötött | 437 | 3,5 | 59 |
| Kötött-Kötetlen | 713 | 3,6 | 53 |
| Kötetlen | 1926 | 3,7 | 54 |
| Összesen | 3076 | 3,7 | 54 |
A modell- és üzemi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a magyartarka x holstein-fríz F1-es genotípus állóképessége kötött tartásnál a jobb, a többi vizsgált genotípus élettartamindexei viszont kötetlen tartási módnál lényegesen jobbak
A modell és az üzemi vizsgálatok során genotípusonként vizsgálva az élettartam mutatókat megállapítható, hogy az F1--es genotípusok kötött tartás esetén kerülnek későbbi életkorban selejtezésre, és több ideig termelnek. Egyrészt heterózishatás, másrészt pedig az 50%-os magyartarka vérhányad következménye, mivel a magyartarka tulajdonságainál fogva kevésbé alkalmas kötetlen tartásra és fejőházi fejésre. Az R1-es genotípusoknál már egyértelmû a kötetlen tartás fölénye, de az átállás sem befolyásolja ezt a genotípust. A genotípus-környezet interakció az élettartam mutatók esetében is érvényesül, mert a genotípusok sorrendje lényegesen megváltozik.
A kapott vizsgálati eredmények alapján összefoglalásképpen a következők állapíthatók meg:
A vizsgált állományoknál a kötött tartásban elhelyezett tehenek átlagos élettartama 5,5 év, kötetlenben lévő állományoké 5,8 év. A különbség 102 nap, P=0,1%-os szinten szignifikáns. A hasznos élettartama (3,5 év) is hosszabb a kötetlenül tartott egyedeknek, mint a kötöttben (3,2 év). A különbség 104 nap, P=0,1-es szinten szignifikáns. 1000 tehénre vetítve ez 104 000 produktív termelő napot jelent. Ezt támasztják alá az élettartamindexek is, melyek szerint lényegesen nagyobb azoknak az egyedeknek a százalékos aránya kötetlen tartásban, amelyek 48 valamint 60 hónapos korban termelnek még. Az élettartam mutatók esetében is jelentős genotípus-környezet interakció figyelhető meg.
A kötetlen tartás egyértelmû előnyét bizonyítják azok az élettartam vizsgálatok is, amelyek kötöttből kötetlen rendszerre átálló üzemekben folytak, ahol a később érvényesülő kedvező kötetlen hatás jobb eredményeket hozott a kötött tartáshoz viszonyítva.
Báder Ernő - Kertész Tamás
Kertészné Győrffy Eszter- Kovács Anita
Címlapkép: Getty Images
