Gyümölcsösök fenntartó trágyázása, altalaj lazítása

Agro Napló
Lassan már a késõi érésû gyümölcsfajták betakarítása is befejezõdik. Sajnos a téli és tavaszi fagy sok gazdát - elsõsorban õszibarack és kajszi termesztõt - részlegesen vagy teljesen megfosztott a szüret élménytõl és anyagi veszteséget okozott. Szerencsésebbek azok, akiknek a termõhelyi adottságai kedvezõbbek, vagy több gyümölcsfajból, -fajtából áll az ültetvényük.
Ha a korábbi években rendben volt a gyümölcsös tápanyag-ellátotsága, akkor ebben a teljesen vagy részlegesen kihagyó évben nem kell fenntartó trágyázást végezni, mert a növények úgyis a túltápláltság képét mutatják. Ahol a gyümölcsös terméshozama elfogadhatóan alakult, a fák nem voltak alulterheltek, ott szükséges a trágyázás. Ez a helyzet akkor is, ha pl. a tavaszi fagy szempontjából kedvezőbb időben virágzó Újfehértói fürtös meggy fajtáról van szó. Ez is öntermékeny fajta, valószínûleg különálló tömbben telepítették, így eltérő trágyázása megoldható.

Az időjárás drasztikus hatásai beleszólnak a trágyázási igénybe, de ennek szükségességét elsősorban a tápanyag analízis (levél és talaj tápelem tartalom, tápelem arányok) alapján kell mérlegelni. Ha a gyümölcsös tápanyag-ellátottsága kedvező, akkor elegendő a kivont tápanyag mennyiségeket pótolni. Amennyiben a levélanalízis az optimumhoz képest 20-30 %-al magasabb ellátottságot jelez, akkor csökkenthető vagy elhagyható a kérdéses elem adagolása. Ezt a következtetést megerősíti, ha a talajvizsgálat szerint is megfelelő a tápanyag állapot. Tápanyaghiány esetén növelni kell a trágya adagot. Ezen kérdésekről a korábbi cikkekben már olvashattak.

A tápanyag kivonás meghatározásához a terméshozamot és az egységnyi termés kineveléséhez a talajból tartósan kivont elemek mennyiségét kell figyelembe venni. Ezekről további részletek találhatók az Agronapló idei Kalendáriumának májusi kertészeti tudnivalóiban. Arra az esetre, ha valakinek hiányozna a kalendárium, ezúttal a leglényegesebb adatként itt közöljük a tápanyagkivonás mértékét. Természetesen a kiskert tulajdonosok esetében egy-egy fára is érvényesek ezek az alapadatok, ha a termést kg-ban veszik figyelembe. Ekkor a tápelem igény grammot jelent.

A fenntartó trágyák közül öntözetlen gyümölcsösben a nitrogént tavasszal, tél végén, míg a foszfort, káliumot, kalciumot ősszel és fagymentes téli időben célszerû felhasználni. Tápoldatozásra alkalmas ültetvényben az évközi igényekhez mérten több részletben lehet adagolni. Homokon évente ajánlatos ilyen célból trágyázást végezni. A kötött talajokon a nitrogén kivételével több éves dózis is összevonható, különösen, ha évente kis mennyiségről van szó.

A gyepesített gyümölcsös többlet trágyázást a fû tápanyagfelvétele ellenére sem igényel, mert a szervesanyag bomlása után az elemek visszakerülnek a tápanyag körforgásba. A füves sorköz esetén a tápanyagok jobb érvényesülése érdekében a nitrogént a gyepmentes facsíkra célszerû adagolni. Vályog és agyag talajon a foszfort és a káliumot a gyep fő gyökérzónája (20-25 cm) alá kell juttatni altalaj trágyázóval, lehetőleg szárnyas típus alkalmazásával. A gyepfelület egyenletességének megőrzése miatt lényeges, hogy kedvező talajnedvességi állapotban kerüljön sor erre a mûveletre, és célszerû az altalajtrágyázót egybekapcsolni gyûrûs hengerrel.



1 tonna termés és a hozzá tartozó fatömeg gyarapodás
tápelem igénye (kg)
Gyümölcsfajok N P2O5 K2O CaO*
Alma 1,2 0,4 2,0 1,5
Körte 1,2 0,4 2,0 2,5
Szilva 2,0 1,0 4,8 3,0
Cseresznye, meggy 2,6 0,9 4,4 3,0
Őszibarack 1,5 1,1 5,6 2,3
Kajszi 2,2 0,9 4,4 2,3
Mandula 8,0 1,2 14,0 15,0
Dió 6,0 2,4 12,0 22,0
Gesztenye 7,0 1,4 6,0 (15,0)
Málna (ribiszke,
köszméte, szamóca)
6,0

1,6

7,0

4,0

Megjegyzés: * A CaO-igényt csak semleges és savanyú talajon kell figyelembe venni,
de gesztenyénél csak extrém savanyú körülmények között.


Kötött talajú gyümölcsösben nemcsak a keréknyomban, hanem az un. korona csurgó táján is szükség lehet periodikus (3-4 év) altalajlazításra, melynek kedvező, illetve ajánlott időszaka szintén az ősz. Célja a túlzott tömörödés megszüntetésével a jó talaj- és gyökéraktivitás érdekében a termőréteg levegő- és vízgazdálkodásának javítása. A munka akkor a leghatékonyabb és legszebb, ha megfelelő nedvességû talajban alkalmazzák. A morzsalékos szántásra alkalmas talajállapotban jó ezt a mélymûvelést elvégezni. A túl nedves talajon a lazítás kismértékû, sőt a mûvelőeszköz alatt tömörödik a talaj. A száraz föld esetén a felszakadó nagy rögökön belül nem jön létre lazítás. A gyökerek regenerálódása szempontjából azon őszi időszak a kedvezőbb, amikor még lomb van a fán.

Az altalajlazítás a 30-60 cm-es mélységig indokolt. A törzstől való távolságként a korona csurgótól a sorközép felé eső rész javasolható. A szûkebb sorközû gyümölcsösben ajánlatos, ha a fa két oldalát nem azonos évben lazítják ilyen mélységben, hacsak nem cél a vegetatív túlsúly mérséklése is.





Dr. Szûcs Endre

Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht.

1223 Budapest, Park u. 2.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?