Több mint 4 évtizedet töltöttem a növénytermesztésben, de egyetlen gazdasági év sem kezdődött ugyanúgy, mint egy korábbi, azonban nagyon sok olyan tennivaló akad tél végén, amit mindig meg kell oldani, de a helytől és körülményektől függően más és más módon. A következőkben ezek közül néhányat felsorolok, gondolatébresztőnek. Közülük *-gal megjelölöm azokat, amelyekről szívesen szólnék a későbbiek során (ha lesz rá igény) bővebben.
Legalább hetente tartsunk határszemlét. *
Ne mulasszuk el az őszi vetések, áttelelő-, évelő kultúráink télvégi állomány becslését.*
Gondoljuk át, hogy az erő- és munkagépeink javítása, karbantartása, forgalom képessége rendben van-e?
Vizsgáljuk át szérûskertünket, gazdasági épületeink állagát.
Ha még nincs, készíthetünk házi kivitelezésben simítót, seprû boronát.
Ha sikerült új eszközt, szántót venni (bérelni) tudjunk meg minél többet róluk.
Vizsgáljuk át birtokunkon lévő, odavezető mûtárgyak állapotát, különös tekintettel az utakra, hidakra, átereszekre, víznyerő helyekre.
Mérjük fel készleteinket (vetőmag, szerves- és mûtrágyák, növényvédő szerek, kenő- és üzemanyagok, szerszámok, pótalkatrészek).
Készüljünk, ha az idő engedi, kezdjük meg a tavaszi talajmunkákat (szántás elmunkálás, vetőágy-előkészítés, gyep-szellőztetés)*
Pontos számolás és tájékozódás után vásároljuk meg a szükséges vetőmagokat, kemikáliákat (de csak „tiszta forrásból”), használjuk ki a kedvezményeket.*
Ha az idő engedi, kezdhetjük a mák, a borsó, a lóbab, tavaszi árpa, tavaszi búza vetését, a lucerna, a vöröshere, a baltacím telepítését, a burgonya vetőgumó előhajtatását, a szántóföldi zöldségek közül vethetjük a petrezselymet, a sárgarépát.*
A hatásszemléink során (különösen megkésett vetéseknél) áttelelő kultúráinkban mutatkozó felfagyás okozta kárt hengerezéssel mérsékelhetjük.*
Nincs mindig kinti munkára alkalmas idő. Éljünk a továbbképzés, a kapcsolattartás, a szakmai tájékoztatás lehetőségeivel, keressük fel a falugazdászt, a területileg illetékes szaktanácsadó intézményt, érdeklődjünk a bennünket érintő rendeletek, támogatási lehetőségek, pályázatok felől.
Gondoljuk át, ha kell pótoljuk nyilvántartásaink hiányosságait (táblatörzskönyv, permetezési napló, stb), a táblatörzskönyvre külön felhívnám a figyelmet!*
A pontos, naprakész, a gazdálkodás egészére kiterjedő hiteles nyilvántartás egyre inkább előfeltétele a támogatások elnyerésének, e tekintetben a magyar gazdatársadalomnak alapvető szemlélet-változásra van szüksége elsősorban saját érdekében!
Ha még nincs, készítsünk ún. termesztéstechnológiai leírásokat a termesztett növényeinkről, a terület, a munkafolyamatok, az anyagfelhasználás időrendjében /dekádonkénti bontásban/, ezek nagyban elősegítik gazdálkodásunk kritikus pontjainak felderítését (eszköz kihasználás, forrás-hiány, csúcsidőszakok, kapacitás-pótlás, stb.)*
Gondos számításokat végezzünk bevételeink és kiadásaink időrendi alakulásáról (hitel lehetőségek, feltételek), ettől függhet a család, a gazdaság léte!
Vizsgáljuk át a már megkötött termeltetési szerződéseinket, újakat alapos szakmai és jogi tájékozódás után kössünk, jogilag rendben lévő szerződésekben is gyakran van szakmai buktató (plussz költséggel járó technológiai kikötések, negatív bonifikáció, stb.)*
Végül, ahogy mondani szokták, de nem utolsó sorban kedves gazdálkodók saját jól felfogott érdekük, a család, a munkatársak érdeke is a jó egészségi állapotuk, tehát ha van valami korrigálható panasz, még most a munka dandárja előtt forduljanak orvoshoz, hogy jó erőben, egészségben dolgozhassanak az egész évben.
Dr. Késmárki István
Címlapkép: Getty Images
