A több év alatt végzett felmérésem alapján a 155 vizsgált sertéstelep 78 %-ában enyhébb-súlyosabb orsóféreg fertőzöttség van jelen. A különféle hasznosítási- és korcsoportok közül a hízó állomány és a többnyire ezekből kiválogatott tenyésztésre szánt kocasüldők fertőzöttsége volt a legerősebb.
| Az orsóféreg fertőzöttségre irányuló felmérés adatai (A fertőzöttség mértéke kor és hasznosítás szerint) | |||
| Vizsgált (db) | Fertőzött (db) | Fertőzött (%) | |
| Vemhes koca | 3857 | 210 | 5,5 |
| Szoptató koca | 2526 | 126 | 5,0 |
| Kocasüldő | 2918 | 462 | 15,8 |
| Tenyészkan | 948 | 39 | 4,1 |
| Malac | 902 | 11 | 1,2 |
| Hízó | 3307 | 439 | 13,3 |
| Összesen | 14458 | 1287 | 8,9 |
Ez a viszonylag alacsony fertőzöttség is jelentős gazdasági kárt okoz azáltal, hogy a fertőzött hízók napi testtömeg gyarapodása 2 %-kal, takarmányértékesítése pedig 5 %-kal marad el a nem fertőzött társaikénál. Az adatokat Stewart 1996-os vizsgálataiból ismerjük, de más kutatók is hasonló eredményekről számoltak be. 1997-ben az aktuális táp- és felvásárlási árakat figyelembe véve - a vágóhídon levágott sertések száma alapján - az orsóférgesség miatt elmaradt hasznot 755 millió Ft-ra becsültük (A Sertés 1999/3.) Ebben nincs benne a gazdaságok saját vágása és a háztájiban levágott hízóknál okozott kár!
A fertőzöttség természetesen hátrányosan befolyásolja a tenyészállatok szaporasági mutatóit, valamint a született malacok természetes ellenálló képességét és növekedési erélyét is. A természetes ellenálló képesség csökkenése fogékonyabbá teszi a sertéseket a különféle betegségek iránt. Egyre nagyobb figyelmet érdemel és nem elhanyagolható az orsóférgességnek az a negatív hatása, amellyel az egyes fertőző betegségek (Aujeszky-féle betegség, mycoplazmózis, parvovirus, stb.) elleni immunizálási programok sikerét veszélyezteti.
Egy sertéstelepen az Ascaris suum által okozott fertőzöttség mértékét csökkenteni, és később a mentességet elérni csak akkor lehet, ha a telep tenyésztési, tartási és takarmányozási technológiáját konkrétan ismerjük. A mentesítés megkezdése előtt a telep fertőzöttségi állapotát fel kell mérni. A bélcsatornában élősködő féreg által termelt peték az ürülékkel kerülnek a szabadba, ahonnan ismét az állatok szervezetébe kerülve újra fertőzhetik azokat. Az ürülék (bélsár) vizsgálatával a fertőzött egyedek kimutathatóak. Az ilyen irányú felmérésnek ki kell terjedni a vemhes és a szoptató kocákra, a tenyésztésbe állítandó kocasüldőkre és hizlaldában lévő állatokra. Ott, ahol mód van rá, célszerû ezt kiegészíteni a vágóhídon levágott állatok szerveinek (máj, tüdő, vékonybél) vizsgálatával is.
A fertőzöttségi adatok és a technológia ismeretében meg lehet határozni azokat a pontokat, ahol gyógyszeres és egyéb beavatkozásokkal a fertőződési láncot meg tudjuk szakítani, illetve a környezetnek orsóféreg petékkel való szennyeződését tudjuk csökkenteni.
Folyamatábra
Alapelv, hogy a fertőzött vemhes kocákat és kocasüldőket csak előzetes gyógyszeres kezelés és a testfelület orsóféreg petéktől való megtisztítása után szabad a tiszta elletőbe telepíteni!
Fertőzött telep esetén a süldőket a hizlaldába telepítés előtt ismét gyógyszeres kezelésben kell részesíteni. A hizlaldában végzett gyógyszeres beavatkozásnál az élelmezés-egészségügyi várakozási időt be kell tartani. A gyógykezelés költségét növeli a késői hizlaldai kezelés a nagyobb testtömeg miatt.
A tenyészkocák pótlására beállított (saját állományból, vagy idegenből hozott) kocasüldőket a vemhesítő istállóba telepítés előtt kell gyógykezelésben részesíteni és a testfelületükről a petéket eltávolítani.
A tenyészkanokat - fertőzöttségük esetén - 60 naponként kell gyógykezelni, testfelületüket lemosni és tiszta, fertőtlenített boxba helyezni addig, amíg a többször ismételt koprológiai vizsgálat a mentességüket nem igazolja.
A gyógyszeres beavatkozásoknál minden esetben a praeimmaginális dehelmintizáció elvének megközelítésére kell törekedni. Ez azt jelenti, hogy a gyógykezelések időpontját úgy kell megválasztani, hogy petét üríteni képes (ivarérett nőstény) férgek ne fejlődhessenek ki a két kezelés között eltelt idő alatt.
A fertőzöttség csökkentéséhez többféle hatóanyag és gyógyszerforma áll rendelkezésre. A használandó gyógyszer megválasztása több dologtól, így a telep személyi, tárgyi és anyagi feltételeitől függ. A több mint 30 készítmény takarmányba keverhető por, granulátum és premix, egyedileg szájon át adható szuszpenzió vagy injekció formájában szerezhető be.
Az eredményes program alapja a kiválasztott gyógyszer megfelelő adagjának előre meghatározott rendszerességgel történő alkalmazása mellett a telep higiéniai állapotának javítása (pl.: a trágya rendszeres és gyakori eltávolítása; az eszközök tisztítása; stb.), a telep járványtani zártságának biztosítása és a beavatkozásunk eredményének rendszeres ellenőrzése koprológiai és vágóhídi vizsgálatokkal.
Egy korábban fertőzött telep „mentességét” esetenként több évig tartó munkával lehet elérni, amelynek költség-haszon számítását (figyelembe véve a forintban nem kifejezhető negatív hatásokat is) célszerû előre elvégezni. Az ötletszerûen végrehajtott egy-egy gyógykezelés nem vezet eredményre, csak a költségeket növeli.
(Dr.Merényi László)
Címlapkép: Getty Images
