Rendkívül fontos a jó technikai háttér megválasztás. Amennyiben új beruházási lehetőségünk van, feltétlen részesítsük előnyben a váltvaforgató ekéket, amelyek un. környezeti kockázata kisebb, mint a hagyományos ágyekéké: azaz a mûveleti és mozgásjellemzőkből is adódóan kisebb mértékû a káros talajtömörödöttség, csökkenthető az erózió mértéke, s mindezt jobb munkaminőség elérésével tudjuk biztosítani. A táblaméret függvényében további üzemeltetési és energetikai előnyök is realizálhatók a kis- és nagygazdaságokban egyre inkább terjedő, modern váltvaforgató ekékkel. Ezek közül az FVMMI GM Kht. négy típus vizsgálatát folytatta az elmúlt időszakban. Az alábbiakban röviden kitérünk a gépek általános ismertetésére és a szárzúzott kukoricatarlón rögzített főbb munkaminőségi és energetikai mutatókra.
Mindegyik váltva forgató eke felépítése magában hordozza a mai modern gépszerkesztési követelményeket. Példa erre az ekék robusztus felépítése, a hidraulikus elemek megbízható mûködése, valamint az ún. segéd gerendelyes szállító-fordító vázszerkezet, amelynek megbízhatósága Ny-Európában már egyértelmûen kedvező fogadtatásra talált. A konstrukciós kialakítás szempontjából lényeges eltérést a mûvelő elemek kialakítása, azok elrendezése és az egyes kiegészítő elemek (tárcsás csoroszlya, orrcsoroszlya, előhántó, beforgatólemez, kormánylemez-toldat) megléte jelentett. Az ekék technológiai üzembiztosságát döntően befolyásoló, ún. átömlési keresztmetszet tekintetében a Gregoire-Besson SPB és a Lemken Eurodiamant ekék méretei azonosnak tekinthetők (osztás 1000 mm; keretmagasság 820, ill. 800 mm). A legnagyobb értékkel a Kverneland RS típus rendelkezett (1145x800), míg a legkisebb értékek a Kuhn Vari-Master ekén voltak rögzíthetők (960x780 mm).
A szárzúzott kukoricatarlón ősszel folytatott szántások során lényegében hasonló tendenciájú eredmények születtek. A munkaminőségi jellemzők alakulása itt is rendkívül kedvező volt, köszönhető elsősorban a gyakorlati bemutatón is tapasztalt közepes mennyiségû és jó szecskaeloszlású aprítéknak, valamint a kedvező talajállapotnak. Az időközben új kormánylemezekkel is kiegészített funkcionális próbák és mérések igazolták, hogy a szántási feladatok sorában változatlanul az őszi mélyszántás a kritikus pont. Rendkívül fontos ezért e feladatnak jó minőségben és kedvező energiamérleggel történő elvégzése. A 31,1-34,9 cm munkamélység tartományban végzett mérések kedvező eredményei az elért, az agrotechnikailag szükséges munkasebesség tartomány felső szakaszában realizálható értékeknek is volt köszönhető: a gépcsoportok mindegyike képes volt a 7,5-9,0 km/h munkasebesség határok között dolgozni, jelentősebb kerékcsúszás nélküli vontatással. Ez a hajtóanyag-fogyasztás eredményeinek alakulásában is jelentkezett: a mérőszakaszokra vonatkoztatott 21,0-25,4 kg/ha hajtóanyag-felhasználás azt jelenti, hogy a 2x5 eketestre módosított váltva forgató ekék energetikailag jól illeszkedtek a New Holland 8970 típusú FVMMI mérőtraktorhoz.
A réselt és normál (teli) kormánylemezek vonatkozásában megállapíthatjuk, hogy lényeges számszaki eltérések nem tapasztalhatók sem munkaminőségi, sem pedig energetikai szempontból. A számok alakulásának tendenciája mégis azt mutatja, hogy a réselt kormánylemezes eketestek porhanyítási, forgatási jellemzői egyik esetben sem kedvezőtlenebbek, mint a hagyományos eketesteké. A lényegében azonos geometriai méretekkel jellemezhető eketestek összehasonlításánál pedig egyértelmûen alacsonyabbak a réselt változatok hajtóanyag-felhasználási mutatói; ezen megállapítás egybevág azon korábbi mérési tapasztalatainkkal, miszerint a nagyobb agyag- és nedvességtartalmú, középkötött és kötött talajokon réselt kormánylemezes eketestek energiamérlege 3-10 %-kal is kedvezőbb, mint a teli kormánylemezeké (mérési hibahatárok figyelembevételével). Külön kiemelendő az a vizuális megfigyelésen alapuló tény, miszerint az ilyen eketestek kevésbé hajlamosak a betömődésre, berakódásra. Ezért a technológiai üzembiztosság növelése céljából a réselt kormánylemezek kiemelten ajánlottak a gazdálkodók számára.
Úgy gondoljuk, hogy őszi mélyszántási munkálataink során az időjárási körülmények befolyásoltsága mellett a legtöbb gondot a növényi maradványok okozzák. Az elővetemények közül a kukoricaszár mennyisége, az apríték mérete és eloszlása tudja „keserûvé” tenni a szántó emberek életét, de természetesen ehhez társulhatnak a gyomnövények is: ezek közül „legrosszabb” a fenyércirok, amely nemcsak terméscsökkentő hatású, de szívósságánál és hosszméreténél fogva számos technológiai probléma (ismétlődő eltömődések) kiinduló pontja is lehet. Ne feledjük, hogy az őszi szántásunk sikere döntő mértékben függ az előző technológia - adott esetben a betakarítás - minőségi kivitelezésétől, ezért feltétlen törekedni kell a szárzúzó adapteres csőtörők használatára. Minden esetben igyekezzünk jó alátakarást, forgató hatást végezni ekénkkel, hiszen ennek eredményessége nagy mértékben segíti a gyors és jó minőségû tavaszi munkákat. Ennek sikeres elvégzéséhez a mérővizsgálatok és üzemi tapasztalatok szerint ma már nagy választékban állnak rendelkezésre az un. kukorica előhántók: fenti eketípusokhoz és természetesen más ekékhez is rendelkezésre állnak azok az előhántók, amelyek geometriai kialakításuknál és az eketestek közötti elhelyezésüknél fogva hatékony alátakarást és eltömődésmentes szántást biztosítanak. Lehet, hogy ez sokak számára meglepő, mert ellent mond a korábbi gyakorlatnak, de úgy gondoljuk, hogy a mûszaki fejlesztések ezen eredménye kedvező fogadtatásra találhat.
Gödöllő, 2002. szeptember 20.
/: Dr. Soós Sándor :/
Címlapkép: Getty Images
