Ahhoz hogy a premixünk jobb eredményeket hozzon mint a konkurens cégé, nagyon alapos vizsgálatnak kell a telepet alávetnünk. A legfontosabb kapocs a területi képviselőnk, aki tartja és kiépíti a kapcsolatot a két cég között. Neki, vagy a specialistáknak kell tudnia, hogy az adott telepen mire van szükség, vagyis hogy mely termékekkel lehet a legnagyobb plusz hozadékot elérni. Ugyanis itt az a lényeg hogy a vevő meg legyen elégedve, hogy érdemes legyen váltania és használnia az adott terméket. Eddig még nem esett szó a beltartalomról, pedig gyakran ez a kulcsfontosságú tényező. Ha sertésről van szó, nagyon fontos a helyes gyógyszerválasztás fiatal állatok esetében, az optimális vitamin szintek és arányok betartása (inkább állítsuk magasabbra a szinteket, mert a stressz és a betegségek többlet vitaminszintet igényelnek az ajánlásokhoz képest), a helyes mikro és makroelem bevitele, valamint a megfelelő mennyiségû szintetikus aminosavak jelenléte (egyre elterjedtebb a lizin és a metionin mellett a treonin és triptofán alkalmazása is a teljes hízlalási soron). A premix-receptúrák frissítése sokszor elmarad, a ma használatos premixek nagy részének a „kitalálása” 5-10 évvel ezelőtt volt. De ez érthető is valamennyire, mivel minden évben nem történik az alapanyag beszerzés vagy a tudomány területén olyan újítás, amely alapjaiban rengeti meg a receptúra-készítés alapjait. A szakma sokat várt a pár évvel ezelőtti minimális fehérje elvtől, de ezt a gyakorlatban csak kevesen alkalmazzák. Ennek oka főleg abban keresendő hogy az utóbbi pár évben az extrahált szójadara és a napraforgódara ára hatalmasat zuhant a világtőzsdéken, emellett az utóbbi évben a tanúi lehettünk a dollár mélyrepülésének és a forint látványos erősödésének. Meggyőződésem hogy a sertéstelepeink nagy része a teljes hízlalásra vetítve körülbelül 5-10% többlet fehérjét etetnek meg az állatokkal, ami nem képes hasznosulni. Ennek oka lehet többek között az állat genetikai korlátja, egy relatív energiahiány, vagy egy rossz aminosav arány lehet leggyakrabban. A genetikai korlát inkább a hízlalás második felében jelentkezik azoknál az állományoknál ahol egy 80kg feletti hízó nem tud mit kezdeni egy 14,5%-os fehérjetartalmú táp teljes fehérjemennyiségével. A relatív energiahiány leggyakrabban kiváló genetikai háttérrel rendelkező fiatal (50kg alatt) állatoknál tapasztalhatjuk, ahol nem gondoskodunk elegendő mennyiségû zsírkiegészítésről a tápokban, így az állat hiába tudná hasznosítani a magas fehérjetartalmat, ha a fehérjék emésztéséhez és beépüléséhez szükséges energiatartalmat nem tudjuk biztosítani. A rossz aminosav arány okozója leggyakrabban az egyoldalú szójafehérje bevitel, relatíve kevés lizin pótlása mellett a premixben (a limitáló és az ideális aminosavakról az Agro Napló előző számaiban olvashatnak). Szintetikus treonin és triptofán premixben történő alkalmazása csak az előbb említett egyoldalú szójafehérje etetés, illetve az ehhez párosuló kiváló genetikai háttér mellett indokolt (emiatt a premix természetesen drágulni fog). A piac most a magasabb beltartalmú és emiatt indokoltan magasabb áru termékek felé fordult, mert a termelő nem egyoldalúan olcsón akar vásárolni, hanem a fajlagos mutatóit akarja javítani, és a profitját növelni.
Amely premixgyártó hosszútávon növelni akarja az eladásait, annak a folyamatos fejlesztés és kiváló minőség mellett továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnie a szervízhálózatra és a legújabb ismeretek alkalmazására ugyanúgy, mint a költség-hatékony alapanyag-beszerzésre, és a kedvező áru végtermékre. A marketing mint eladást segítő eszköz a jövőben talán még nagyobb hangsúlyt kap, de a sikeres eladás kulcsa azoknak az embereknek a kezében van akik elviselik az ügyfelek minden rigolyáját, és megpróbálnak hosszútávú kapcsolatot kialakítani amelynek kulcsa a bizalom. De mindebből a vásárlónak kell győztesen kijönnie, mivel mind a jelenben és mind a jövőben a vásárló lesz az úr, a beszállítóknak pedig azt kell előállítania amire a piac igényt tart.
Muzsek András