A két legalapvetőbb szempont. A rakodás során az általános elővigyázatosságon túl fontos figyelembe venni, hogy a rekeszek, dobozok ne legyenek túlrakodva, legyen légmozgás a rekeszek és a sorok között. Ellenkező esetben a belső termékek hőmérséklete nem biztosítható az optimális értéken, a megrekedt levegő etilénkoncentrációja megnő, fokozódik a cseppesedés, ami együttesen a termék idő előtti rothadásához vezet.
Legoptimálisabb általában, ha a terméket 0,5-2 °C-al annak fagyáspontja felett tároljuk. Minél közelebb van a termék hőmérséklete a fagyáspontjához, annál lassabbak az érési folyamatok. Nagyon fontos továbbá, hogy fagyáspont közeli hőmérsékleten tárolt növényre közvetlenül ne kerüljön víz, mert a felületről történő elpárolgás további hûtőhatással jár, ami a fagyáspont felett tárolt növény felületi fagyását, így szövetroncsolódást okozhat.
Páratartalom
Nagy nedvességtartamuk folytán a zöldségek, gyümölcsök felületükön keresztül folyamatosan párologtatnak. Betakarítás után, a nedvességutánpótlás megszûnésével ez a tulajdonságuk továbbra is megmarad, sőt fokozottabbá válik egy gyors légmozgású hûtött tárolóhelyiségben. Éppen ezért e kipárolgás mértékének alacsonyan tartása elemi fontosságú a hatékony tárolás során. A terméket körülvevő környezet magasabb páratartalma lelassítja ezt a folyamatot, elősegítve, hogy a termék megtartsa saját nedvességtartalmát. Az optimális tárolási környezet relatív páratartalma ugyanúgy termékenként különböző mint a hőmérséklet. Néhány fontosabb termék adatai az 1. számú táblázatban találhatók.
Egy átlagos üres hûtött tároló relatív páratartalma 55%. Mivel a friss zöldségek, gyümölcsök nedvességtartalma átlagosan 95-98%, az 55% relatív páratartalmú levegő, mint egy száraz szivacs, annyi nedvességet vesz fel amennyit csak tud. Ez az oka amiért már betárolás előtt célszerû magas értékre emelni a hûtött tároló levegőjének relatív páratartalmát. Minél közelebb van a levegő páratartalma a növényéhez, annál kisebb mértékben történik nedvesség vesztés.
Mára már elterjedt technológia az u.n. RO (Reverse Osmosis) szûréssel ellátott nagynyomású levegő-víz porlasztásos párásítás, ami a mai napig a leghatékonyabb szabályzást teszi lehetővé. A szûrési technológia két lépcsőből áll, egy mechanikai előszûrőből, ill. egy nagynyomású féligáteresztő membránból, mely az előszûrt vízből eltávolítja a még bent maradt fehérjék, baktériumok, cukor, ásványi sók 95-98%-át. A szûrt vízből a porlasztó fejben nagynyomású levegővel keveredve ködszerû pára képződik, amely nem száll le a termékre nedvesedést okozva, hanem a légáramba keveredve növeli a légtér relatív páratartalmát. Ezek a berendezések általában 94-95%-ig képesek szabályozni a relatív páratartalmat, ami a legtöbb kívánalomnak eleget tesz. Általánosságban elmondható, hogy e technológia alkalmazásával felére csökkenthető a súlyveszteség és megduplázható az eltarthatósági idő.
Etilénszint
Az etiléngáz (C2H4) minden növény növekedési folyamatában fontos szerepet játszik. Elősegíti az érési folyamatokat, a telt íz és szín kialakulását. Betakarítás után azonban hatása már koránt sem kívánatos. Már 1 milliomod résznyi etilén is képes felgyorsítani az érési folyamatokat, lerövidítve az eltarthatóság idejét. Mivel a növények betakarítás után is termelik az etilént, ill. ki van téve a környezetben lévő más etilén forrásoknak, a zárt rendszerû hûtőtárolók levegője idővel telítődik. Az így felhalmozódó etilén gáz eltávolítása nélkül az optimális tárolási idő jelentősen lecsökken.
Jelenleg több etilénszûrő technológia is forgalomban van, azonban messze a leghatékonyabb rendszer a közelmúltban a NASA által kifejlesztett Titanium Dioxid (TiO2) alapú fotokatalizációs szûrési technológia. A zárt helyiség levegőjét ventilátorral átkeringteti egy TiO2 bevonattal ellátott üvegcsehalmazon, melyet UV fénnyel világítanak meg. Az UV sugárzás megöli a levegőben lévő spórákat, csírákat, baktériumokat, vírusokat, gombákat, penészt, míg a szûrő semlegesíti a szagokat és a hidrokarbon gázokat, köztük az etilént is, ártalmatlan hidrokarbonná és vízzé alakítva azt.
A fenti pontokat betartva biztosak lehetünk benne, hogy a termék minősége érdekében minden elkövethetőt megtettünk. Az eredmény hosszabb tárolhatóság, csökkenő költségek, kisebb veszteségek, növekvő profit, s nem utolsó sorban jobb minőség.
| Termék | Fagyáspont | Optimális tárolási | Optimális | Etilén | Élettartam | |
| [°C] | hőm. [°C] | páratartalom | termelés | érzékenység | ||
| Alma | -1 | 0-1 | 90-95% | NM | M | 3-6 hónap |
| Brokkoli | -0,6 | 0 | 95-100% | NA | M | 10-14 nap |
| Fejes saláta | 0-1 | 98-100% | NA | K | 2-3 hét | |
| Hagyma | -0,9 | 0 | 95-100% | A | M | 2 hónap |
| Karfiol | -0,8 | 0 | 90-98% | NA | M | 2-4 hét |
| Körte | -1,6 | 0 | 90-95% | M | M | 2-7 hónap |
| Répafélék | -1,4 | 0 | 98-100% | NA | M | 6-8 hónap |
| Szőlő | -1,3 | 0 | 85-90% | NA | A | 1-6 hónap |
| NA – nagyon alacsony, A – alacsony, K – közepes, M – magas, NM – nagyon magas | ||||||
| Forrás: Miatech Inc., Kes Inc., Kaliforniai Egyetem tanulmányai | ||||||
Címlapkép: Getty Images
