A regisztrált kistermelő a kis mennyiségű, saját maga által megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt látja el.

Feldolgozott termék esetén kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel vagy általa jogszerűen kifogott hallal közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el.

Ezen kívül meghatározott szolgáltatásokat végezhet magánszemélyek és más kistermelők részére (pl. füstölés, aszalás, olajütés, lekvárfőzés stb.).

A kistermelő falusi vendégasztalt is üzemeltethet, melynek során falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatására, és az elkészített élelmiszerek felkínálására helyben fogyasztásra van lehetősége a gazdaság helyén.

Az értékesítés során az alábbi területi korlátozásokkal kell számolni:

• nem állati eredetű alapterméket (pl. nyers zöldség és gyümölcs), mézet, méhészeti termékeket és élő halat:
  • saját gazdaságában, Magyarországon lévő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen a végső fogyasztónak,
  • régión belüli (saját megyében és Budapesten), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.
• Állati eredetű alapterméket (pl. tej, tojás, gomba) és általa előállított élelmiszert (pl. savanyúság, sajt, kolbász):
  • saját gazdaságában, régión belüli (saját megyében és Budapesten) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen a végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.
• Saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon (vagy vágóponton) levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát:
  • saját gazdaságában a végső fogyasztónak,
  • régión belüli (saját megyében és Budapesten) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. (Vásáron, piacon kistermelőként húst értékesíteni nem lehet.)

Az értékesítés a területi előírások betartásával a vásárló kérésére házhoz szállítással is történhet.

Csomagolatlan kistermelői élelmiszer árusítása esetén:

• a gazdaság helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen a kihelyezett termék előtt a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, valamint a termék nevét kell feltüntetni.
• kiskereskedelmi, vagy vendéglátó létesítmény részére történő értékesítésnél a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelő nevét és a termék nevét. A termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői” jelzőt. A kistermelő dokumentált módon köteles tájékoztatni a kereskedőt és a vendéglátót az élelmiszer fogyaszthatósági vagy a minőség-megőrzési időtartamáról, valamint a szükséges tárolási hőmérsékletről.

Csomagolt kistermelői élelmiszer árusítása esetén:

• a gazdaság helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen a termék csomagolásán fel kell tüntetni: a kistermelő nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét és a minőség-megőrzési időtartamát vagy fogyaszthatósági idejét, a fogyaszthatósági időtartammal rendelkező termékek esetén a tárolási hőmérsékletet, a termék tömegét, amennyiben nem a vásárló jelenlétében mérik,
• kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény részére történő értékesítésnél a csomagoláson az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet 4. § előírásai szerinti adattartalmat és a termék megnevezése előtt a „kistermelői” jelzőt kell feltüntetni.

Állati eredetű alap-, feldolgozatlan és feldolgozott termék csak hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozható forgalomba, melyet a kistermelő kérelmére a járási hivatal hatósági állatorvosa állítja ki. A hatósági állatorvosi bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig hatályos, és a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható.

A kistermelő által előállított élelmiszerről adatlapot kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a kistermelő nevét, címét, az élelmiszer előállításának helyét, az élelmiszer megnevezését, az összetevők felsorolását csökkenő sorrendben, a minőség-megőrzési időtartamot, és a tárolási hőmérsékletet.

A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie a saját maga által előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről, az értékesítés helyéről és idejéről. A nyilvántartást, vagy annak másolatát az értékesítés helyén kell tartani, és 2 évig megőrizni. Az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, akinek az egészségi állapota erre orvosilag igazoltan megfelelő. Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti.

A cikk szerzője: Bányai Tibor