A repce vetése előtt alapos magágy előkészítésre van szükség. A gyomok vetés előtti (pre emergens) irtása a jó terméseredmény egyik feltétele. A repcetábla galajoktól való mentessége például a könnyebb betakarítást és nagyobb termést teszi lehetővé. Az egyenletesen, rögmentesen eldolgozott magágy mellett fontos, növényvédelmi szempontból a vetőmagvak csávázása, amely hosszú ideig véd a repce kórokozói, kártevői ellen. Ezzel a mûvelettel, kelés utáni védekezéseket spórolhatunk meg.
A vetőágyak előkészítése mellett, ebben az időszakban a kukorica is figyelmet érdemel. Már az elmúlt hónapban megjelentek a kukoricamoly (Ostrinia nubialis) lárvakártételei, gyenge mértékben. Ebben a hónapban számíthatunk a tünetek erősödésére, a károsított szárak dőlésére. A kukoricamoly mellett nagyobb probléma a vadkártétel. Ellenük nehéz védekezni és a beszerezhető vadriasztó szerek sem mindig hatásosak, ugyanakkor a vadak által megsértett növényen a golyvásüszög tünetei is kialakulhatnak. A gyapot bagolylepke (Helicoverpa armigera) lárvái, sok más gazdanövénye mellett a kukoricában is károsítanak. Az imágói folyamatosan repülnek, és a különböző korú lárvák, szünet nélkül károsíthatnak, késő őszig. A kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) imágóit az egész országban fogják a csapdák és a kártételek erősödnek. A levelek hámozgatása mellett az imágók a kifejlődő csövek bajuszát rágják le, amely a terméskiesést már előidézi. Később a csuhélevelek alá bebújó állatok az érő szemeket rágják. Az elmúlt hónapban több megyében védekeztek légi permetezéssel az imágó ellen. Ekkor azok a szerek használhatók fel, amelyek kukoricamoly és gyapottok bagolylepke ellen, légi kijuttatásban engedélyezettek. Virágzás után a méhekre veszélyes szerek is használhatók, de csak akkor, ha a szomszédos táblákban nincs méhek által látogatott növény, és a kukoricában átrepülő egyedek. A felhasználható szerekről és a felhasználás módjáról a megyei illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat ad felvilágosítást. A védekezés azokon a táblákon célszerû, ahol a következő évben is kukoricát vetnek.
Gyümölcs és szőlőültetvény telepítését megelőzően most van itt az ideje a talajlakó kártevők felvételezésének. A felmérés során 0,5-1,0 m2 alapterületû 0,5m mély mintagödröket ásunk és megszámoljuk bennük a pajorokat és a drótférgeket. Pajorokból 1db/m2, drótférgeknél 2-3db/m2 átlagos egyedszámnál mindenképpen védekezni kell a telepítést megelőzően vagy azzal egy menetben.
Az almafa lisztharmat fertőzés lehetősége a hajtásnövekedés leállásával jelentősen mérséklődik. Ha eddig sikerült megvédenünk a lombozatot, gyakorlatilag nem kell újabb fertőzésre számítani. Ezzel ellentétben a varasodás fertőzésre – csapadékos időjárás esetén – gyakorlatilag a szüretig számíthatunk. A tapasztalatok szerint a szüret előtti fertőzések tünetei már a tárolás során jelennek meg a gyümölcsökön rontva ezzel a tárolhatóságukat. A szüretig folytassuk az almamoly feromoncsapdázását, mert a második nemzedék rajzása sokszor a szüretig elhúzódik, ezért lárvakelésre is folyamatosan számíthatunk.
Szilvában folytassuk a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly, őszibarackban pedig a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly feromoncsapdás rajzásmegfigyelését, de a fajták érésidejét figyelembe véve védekezzünk a kártevők lárvái ellen. Mindhárom kártevő nyári nemzedékeinek rajzása elhúzódó lehet. A szilván és az őszibarackon az érés időszakában mérsékelten meleg, csapadékos időjárás esetén különösen a molylárváktól károsított vagy a mechanikailag sérült gyümölcsökön számíthatunk a monília és a szürkepenész gyümölcsön való megjelenésére. Fellépésük esetén leginkább a gyors szürettel menthetjük meg az érett gyümölcsöket. Vegyszeres védekezéskor különös tekintettel legyünk a fajták érésidejére és a felhasznált készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási idejére.
A szőlőültetvényekben párás, meleg időjárásban továbbra is számíthatunk a lisztharmat lombozaton való terjedésére, és megkezdődik a kleisztotéciumok kialakulása a fertőzött leveleken. Csapadékos időjárásban számíthatunk a peronoszpórafertőzésre is, de a kórokozó ilyenkor már nem okoz jelentős megbetegedést. Az egyes fajták érésidejének ismeretében a vegyszeres védekezéséket úgy időzítsük, hogy a lombozatot a lehető legtovább egészségesen tartsuk, ezzel késleltetve a kórokozók nagytömegû áttelelő-képleteinek kialakulását. A zsendülés és az érés időszakában mérsékelten meleg, csapadékos időjárás esetén különösen a molylárváktól károsított vagy a mechanikailag sérült bogyókon számíthatunk szürkepenész megjelenésére. Folytassuk a tarka szőlőmoly feromoncsapdázását, és a kártevő elhúzódó rajzása esetén ismételjük meg a védekezést.
Mérsékelten meleg és csapadékos augusztus végi időjárás esetés a málna idei sarjainak egészségesen tartása érdekében védekezzünk a didimellás betegsége ellen.
A ribiszke és a köszméte ültetvényekben a szüretet követően a korábban kialakult megbetegedések és az időjárás függvényében folytassuk a védekezést a levélbetegségek ellen. Az amerikai lisztharmat számára a száraz, meleg időjárás, míg a mikoszferellás és a drepanopezizás levélfoltosságok, valamint a köszméte és a ribiszkerozsda fertőzéséhez a mérsékelten meleg (18-22OC), csapadékos körülmények az optimálisak.
Szamócában törekedjünk a lombeltávolítást követően fejlődött új lombozatot egészségesen tartani. A levélbetegségek kórokozóinak kései fertőzésére mérsékelten meleg, csapadékos körülmények között számíthatunk.
A paradicsomon mérsékelten meleg (15-22OC), csapadékos időjárás esetén folyamatosan számítani kell a paradicsomvész megjelenésére és felszaporodására.

Nagy Krisztina – Veszprém Megyei NTSZ
Prohászka Péter – Komárom – Esztergom Megyei NTSZ
A megyei előrejelzők jelentése alapján