Az érés rendkívüli felgyorsulásával, júniustól a kórokozók és kártevők egy – két kivételtől eltekintve már nem okozhattak károkat.
A kukorica kelése, az időjárás miatt lassan indult, és az alig kelt állományban helyenként védekezni kellett a barkók ellen. Május második felében a kukoricabogár lárvakelése (déli megyék) és a kukoricamoly rajzása kezdődött meg. A kukoricabogár lárvakártételét ekkor még nem észlelték. Az imágó rajzása június hónap második dekádjában indult és folyamatosan tart szeptemberben is, de már lényegesen alacsonyabb egyedszámmal. A déli megyékben védekezést igényelt a kártevő imágója és a lárva is. Július elején a címerhányás kezdetén a vetésfehérítő bogarak tömeges betelepedése indult meg a kukoricába, és főként a táblaszegélyekben alakult ki jelentős kártétel. A kukoricamoly és a gyapot bagolylepke kártétele júliusban a csemegekukoricában volt fokozott. A gyapot bagolylepke, augusztusra a vetésterület 11 % - ban, gradációs mértékû csőkártételt okozott. A kukoricamoly I. nemzedékének tömeges lárvakelésekor gyenge – közepes mértékû volt a károsított tövek aránya, főleg Borsod, Csongrád és Hajdú megyében. Ezen kártevők hatására a fuzáriumos csőpenész augusztusban jelent meg és terjed.
A burgonyába a burgonyabogár betelepedés és tojásrakás május elején indult. A lárvakelés május végén zajlott, de az üzemi táblákon a védekezések hatására nem okoztak gondot. Augusztus elején a bogarak és lárváik gyenge mértékben károsítottak ezeken a táblákon, a betakarítás előtt. A levéltetû betelepedés május közepén gyenge mértékû volt, és ezt a szintet később sem haladták meg az utódnemzedékek. A burgonyavész tünetei június első felében jelentek meg és a vegyszeres védekezés hatására, nem alakult ki komoly fertőzés a vegetáció folyamán, egy – két kivétellel (Szabolcs Sz., Bács, Fejér megye). Az összességében egészséges állományok betakarítása, jelenleg is tart.
Az elmúlt év őszén a kelő repcékbe szeptember közepétől kezdődött a repcebolha betelepedése és károsítása. A kártevő más földibolha fajokkal együtt kezdetben csak gyenge mértékû kártételt okozott, majd október közepére az állományok 57%-án gyenge, 12%-án közepes és 2%-án erős kártétel alakult ki. A repcedarázs álhernyói szeptember végén kezdték károsításukat, majd október közepére a termőterület 30%-án gyenge, 20%-án közepes és 2%-án erős mértékû kártétel alakult ki. A közepesen és erősen fertőzött területeken, vegyszeres úton védekeztek a kártevők ellen, majd az október végére lehûlő időjárás hatására tovább mérséklődött a kártevők aktivitása. Tavasszal a repce-fénybogár és a repce-szárormányos betelepedése március közepétől kezdődött, és az áprilisi felmelegedés hatására egyre intenzívebbé vált. A kártevők ellen többször is védekezni kellett. A repce-fénybogár a vetésterület 43%-án gyenge, 21%-án közepes mértékû kárt okozott. A kötődés időszakában helyenként észlelték a repcebecő-ormányos és a repcebecő-gubacsszúnyog kártételét.
A napraforgó szik-1 levélpáros állományaiban elszórtan a hegyesfaru barkó kártételét figyelték meg több helyen, de ez nem veszélyeztette a növények kezdeti fejlődését. A levéltetvek betelepedése igen korán, már május első felében megkezdődött. A kezdeti kedvező körülményeket követően a magas hőmérséklet hátráltatta nagyobb mértékû felszaporodásukat így a vetésterület 46%-a mentes maradt a kártételtől, 45%-on gyenge és 8%-on közepes mértékû kárt okoztak. A mezei poloskák betelepedése május végétől kezdődött, és kárételük mindvégig gyenge mértékû maradt. A gombás betegségek közül elsősorban a fehérpenészes szár és tányérrothadás okozott megbetegedést. A betegség első tünetei június végén jelentek meg, és ezt követően több helyen védekeztek is ellene. Országosan a területek 57%-a mentes maradt, 35%-on gyenge, 7%-on közepes mértékû megbetegedés alakult ki. Egyéb szár- és tányérbetegségek csak gyenge mértékû megbetegedést okoztak, majd a megkezdődő állományszárítások hatására szeptemberben gyakorlatilag megszûnt a betegségek terjedése és kártétele.
A cukorrépa állományokban az áprilisi meleg időjárásban a hónap közepétől megkezdődött a lisztes répabarkó betelepedése. A vetésterület 44%-a gyakorlatilag mentes volt a kártételétől, de 46%-on gyenge, és 8%-on közepes mértékû kárt okozott a kártevő. A répabolha kártétele országos szinten gyenge mértékû volt, nem veszélyeztette az állományok fejlődését. Május végére az állományok gyakorlatilag kinőttek a korai kártevők „foga alól”. Ezzel párhuzamosan - május közepétől – megkezdődött a fekete répa levéltetû betelepedése a táblákra. Június második felére az állományok 30%-án gyenge, 4%-án közepes és 4%-án gradációs mértékû kártétel alakult ki. A lisztharmat első tünetei július közepén jelentek meg és a párás meleg időjárás kedvezett a betegség felszaporodásának. Az augusztus eleji csapadék és a kémiai beavatkozások hatására augusztus közepén vetésterület mintegy 30%-án gyenge, 7%-án közepes mértékû fertőzöttség volt jellemző. A cerkospóra eddig szintén gyenge mértékû megbetegedést okozott, jelentős felszaporodása nem várható.
Nagy Krisztina – Veszprém Megyei NTSZ
Prohászka Péter – Komárom Megyei NTSZ
Címlapkép: Getty Images
