Szarvasgazdálkodásunk gondja a harmadik évezred elején

Agro Napló
Nem hiszem, hogy vadász és természetszeretõ emberek között sokat kellene bizonyítgatnom, hogy az öreg kontinens legnemesebb vadja az európai gímszarvas. Nekünk magyaroknak különösen kedves, hisz egyik legszebb regénk róla szól. - Így a címbeli gond túlmutat minden egyéb vadgazdálkodási gondon.
Ennek a szarvasnak a minősége olyan, hogy napjainkban egy szakértői bizottság éppen most dolgozza ki a világörökségként való kezelésének (felvételének) javaslatát. Ennek háttere olyannyira ismert, hogy ezt nem kell bizonyítgatnom.

Igen, de ezzel a „csodaszarvassal” a harmadik évezred elején megsokasodtak a gondjaink. Pontosabban ez a csodálatos vad 2002-re olyan létszámot ért el, amely veszélyezteti legfőbb életterét az erdőt, de mérhetetlen károkat okoz a mindennapi kenyerünket biztosító mezőgazdaságban is. Mindez súlyosbodik azzal a körülménnyel, hogy a szarvassal párhuzamosan valamennyi nagyvadunk túlszaporodott. Országosan a szarvas ismét 100 ezer darab felett van, de a vaddisznó is már meghaladta a 80 ezret, a muflon a 10 ezret, a dám a 19 ezret s az őz létszáma hazánkban több mint 300 000db. - Hát ebből baj lesz !!

Hogy mi a helyzet országosan, a szemléltethetőség kedvéért közreadom a néhány legfontosabb aktuális adatot.

Kérdezhetnék, hogy miért foglalkozom a témán belül a többi nagyvaddal. - Tisztelt olvasóim így látható összefüggéseiben a magyar nagyvadgazdálkodás. Jelenleg a Környezetvédelmi Minisztérium (1999. március) egyetértésével kiadott, elfogadott maximális létszám vadfajonként a következő:

Vadfaj Megengedett 2001. évi Létszám 2002. II. 28-án
  max. létszám, db teríték elhullás összesen becsült számított
Szarvas 58 000 34 048 2 053 36 101 82 572 103 146
Dám 9 000 6 652 392 7 044 22 107 19 006
Őz 290 000 61 851 8 759 70 610 319 553 -
Muflon 4 000 2 674 352 3 026 9 577 10 087
Vaddisznó 40 000 88 297 3 349 91 646 91 071 79 692


A táblázatban a megengedett létszám mellett megadtam az utolsó év lelövési és becslési, valamint számított adatát is, korrigálva az elhullással, hisz az is állományfogyást jelent.

A számított létszámnál az őz kivételével, ahol elakadt a logikám, mindenütt a szaporodásbiológiai együtthatóval számoltam a terítékből.

Tudom, ez egy évre megtévesztő lehet, de 3 évre már megbízhatóbb, s hosszabb távra a trendet kifogástalanul adja. Az érzékelhetőség kedvéért gímszarvas esetében bemutatom grafikonon az elmúlt 40 évet. Valójában 42 éves vadászmúltam alatt szakmám, beosztásom és életvitelem miatt erre volt rálátásom.



A számított létszámnál be kellene kalkulálni az orvvadászat eredményeit, és azt az elhullást, amit nem tudunk regisztrálni, mert nem találtuk meg. (De ezt nem tettem.).

Ha mindezt 5 %-ra becsüljük, ez maga annyi szarvas, mint Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom megye szarvasa.

Így a kép egyre ijesztőbb.

Tapasztalatunk a múltban gyökerezik, így nem haszontalan, ha visszaugrunk egy-egy régebbi országos adatra.

1963. október 3-án kelt határozatában a Vadgazdálkodási Tanács a 17 ezer darabos gímszarvas állományt 15 %-kal tartotta többnek a kívánatosnál. Tehát 14-15000 db-ot hagyott jóvá (Hát ennél most csak Somogy megyében jóval több van!) Ugorjunk egy nagyot, hisz egyre bátrabbak lettünk a „fenntarthatóság” megítélésében, s nézzük meg, hogy mit határozott 1972-ben a Vadgazdálkodási Tanács. Szarvasból 19500 db-t, dámból 3400 db-t, muflonból 3800 dt-t, vaddisznóból 7000 db-t (Most több mint 10-szer annyi van!) őzből 107000 db-t tartott kívánatosnak. A fenti táblázatból látható a jelen. - Hogy néz ki ez megyei elosztásban ?

Pillantsunk rá hazánk térképére, ahol színárnyalattal is szemléltetem a szarvas elhelyezkedését. 5 megyében, ezek az alföldi megyék, szinte nincs szarvas. 5 megyében viszont (Somogy, Vas, Zala, Baranya, Veszprém) összezsúfolódott az ország szarvasának 63 %-a. - Igaz, ezek nagy részén a legjobb minőségû szarvas él.

Kezelhető-e ez a létszám, és hogyan?

Voltunk-e már ilyen helyzetben ? - Igen voltunk. A 80-as évek végén és a 90-es évek elején már volt 100 ezer db gímszarvas az országban. Akkor éveken át egyre erőteljesebb lelövést produkáltunk, s a létszám lassan visszacsúszott a megengedett, elviselhető szintre - Igen, de ezt a fajta igyekezetet néhány év múlva beszüntettük, s az eredmény nem is maradt el. - Ismét 100 ezer felett van Magyarország gímszarvas állománya! S ehhez nem kellett több, mint 8 év. A növekményt persze menet közben érzékeltük, s megpróbáltunk védekezni. Építettünk 1988-1997 között 5444 km vadkerítést (Ebben nincs benne a villanypásztor!) Ez a kerítés hossz 2,5-szerese Magyarország kerületének (2242 km). Nyilván ez az út nem járható. Az elmúlt 40 évben telepítettünk 460 ezer ha új erdőt, de ez csak 6000 db szarvas életterét biztosítja, ha magában van, s más vadfajjal nem terheltük a területet.

A megoldást nekünk vadászoknak kell megtalálni, s meg is fogjuk.

Abban mindenki egyetért, hogy a tudomány megadta, s nekünk pedig el kell fogadnunk a kutatásokon alapuló üzemtervi számot. Mire elég a magyar vadászmező, hány darab szarvast tarthatunk ? Ez a szám jelenleg 58 ezer db gímszarvas maximálisan, de semmivel sem több! Ez csaknem fele a jelenleginek. - Ezt a létszámot 4-5 év alatt tudjuk kellő emberi és szakmai felelősséggel beállítani. Óva intek mindenkit! Nehogy valaki most szarvasírtásra gondoljon! Ez ellen mélyen tiltakozom! A magyar erdő legszebb vadját megölni még a zsákmányszerzés büszkesége mellett is lelkiismeret-furdalás.

Nagy ellentmondás ez, mert ahogy bearanyozza vadászéletünket a szarvasbőgés, vagy a májusi erdő szarvasborjai, úgy vet rá árnyékot az állománycsökkentés és szabályozás. De mióta nincsenek nagyragadozók ez a feladat ránk hárul.

A feladatot más vadfajok visszaszorításával egyetemben kell elvégezni. Különösen áll ez a vaddisznóra, mert ez a „fekete sereg” minden életteret elfoglal, s felél. Úgy vagyok ezzel, hogy a vaddisznótól félek, a gímszarvast pedig féltem.

Az állományszabályozásnál felhívnám minden vadász figyelmét arra, hogy nem csak a darabszám a fontos, hanem a minőség is. Tudjuk a nagy létszám mellett gond a bika állomány elfiatalodása, s a tehén állomány elöregedése. Selejtezésnél, állománycsökkentésnél lőjük az öreg teheneket, s bátran nyúljunk a fiatal, nem reményképes bikákhoz. Az utóbbinál úgy gondolom, hogy engedni kell a felügyelet rendkívüli szigorán, mert a rettegés szinte gátjává válik az operatív munkának.

Tisztelt Vadásztársak, Kedves Barátaim! Az elkövetkező időszak vadászatára rá fogja nyomni bélyegét a gazdasági kényszer. Minden golyós fegyver schnellerének rugóját a VADKÁR fogja feszíteni. Sok vadászatra jogosult a megfizethetetlen vadkár miatt ellehetetlenül. Helyét, helyüket másnak kell átadni.

Csak fegyverrel, golyóval, nagy munkával, sok vad meglövésével, de emellett mégis etikus, vadászias, átgondolt állományszabályozással lehetünk úrrá az általunk kialakított állapoton, de ezt meg kell kezdeni azonnal.

Pécs, 2002. december 16.



Turós László

tájékoztatási igazgató

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?