Tápanyag- és szervesanyag-gazdálkodás új jogi keretek között<BR>

Közismert tény, - figyelemmel arra, hogy talajaink a nitrát iont megkötni nem képesek illetve a talaj mélyebb rétegei felé való elmozdulását kedvező fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságok esetén is csak korlátozottan képesek megakadályozni – hogy a helyes tápanyag-gazdálkodási gyakorlat, az okszerû, növények igényéhez igazított tápanyagdózisok, a kijuttatási idő helyes megválasztása, a talaj tulajdonságaihoz alkalmazkodó, a talajvíz elérhetőségét, a domborzati és eróziós viszonyokat figyelembe véve talajhasználat és talajmûvelés megannyi hatékony eszközt jelentenek a mezőgazdasági eredetû nitrátszennyezés elleni küzdelemben.
A nevezett jogszabály sem tesz egyebet, mint ezen alapvető szakmai megfontolások és vizsgálatok útján megszerzett ismeretek rendszerszerû, szabályozott és ellenőrzött alkalmazását rendeli el.
Szabatos meghatározásra került a nitrát érzékeny víz és nitrát érzékeny terület fogalma, valamint a vizek védelmét szolgáló intézkedések sora.
A hígtrágya tárolók létesítése védőtávolságokhoz kötött, vízjárta területeken hígtrágya tároló nem létesíthető.
A rendelet végrehajtására 4 éves szakaszokra tagolódó országosan összehangolt intézkedés sorozat (akcióprogram) indul.
Az akcióprogram részei
· a 8. § szerinti, a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírások érvényesítése. A jó mezőgazdasági gyakorlat szakmai előírásait a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Legfontosabb elemei a mennyiségi korlátozások, a trágyázási tilalmi időszakok meghatározása, trágyakijuttatás szabályozása lejtős területeken, a vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajok trágyázása, trágyázás vizek környezetében, állattartó telepek trágyatároló mûtárgyainak kialakítása, a trágyázási szabályok meghatározása mind a szerves mind a mûtrágyák vonatkozásában. A melléklet külön foglalkozik az erózióvédelem és az öntözés szabályaival is.
· a 9. § szerinti nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok teljesítése. Ennek keretében a mezőgazdasági tevékenységet folytatók a rendelet 3.sz. melléklete szerinti adatokat a tárgyévet követő február 28-ig kötelesek megküldeni a talajvédelmi hatóságnak. (Mezőgazdasági területeken a talajvédelmi hatósági feladatokat a megyei növény és talajvédelmi szolgálatok látják el.)
· a 10. § szerinti hatósági ellenőrzés. A fentiek betartását termőterületeken a talajvédelmi hatóságok, egyéb területeken a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. Az előírásokat megsértő tevékenységet a hatóságok felfüggeszteni, korlátozni vagy megtiltani kötelesek.
· A 11. § (1)-(4) bekezdés szerinti monitoring feladatok ellátása. Az ellenőrzési és monitoring feladatok ellátásáról a környezetvédelmi miniszter intézkedik. Az ellenőrzéseket először 2004-ben kell elvégezni a meghatározott gyakorisággal és vizsgálati módszerekkel.
Nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak a jogszabály által meghatározottakat már az akcióprogram első 4 éves ciklusában figyelembe kell venni tevékenységük során. A nitrátérzékeny területek községenkénti listáját a rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza. Nem nitrátérzékeny területek használóinak a rendeletben foglaltak figyelembevétele ajánlott.
A jogszabályban foglaltak végrehajtásáért elsősorban természetesen a kötelezettek, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók a felelősek. Ugyanakkor az ellenőrzésért, adatfeldolgozásért felelős hatóságok a legfontosabbak publikálásával, ismertető előadásokkal, szórólapokkal, falugazdászok, önkormányzatok útján terjesztett figyelemfelhívásokkal és személyes konzultáció keretében is minden segítséget és tájékoztatást megadnak az érintetteknek kötelezettségeik teljesítése érdekében. Az állam támogatáspolitikájának alakítása révén a fenti feladatok végrehajtását támogatja.


Dr.Kurucz Sándor
Baranya megyei NTSZ