A növények a különböző tápelemeket eltérő mennyiségben igénylik, illetve azokat különböző formában és módon képesek felvenni. Egyes tápelemek nagyobb (néhány százaléktól néhány század százalékig), míg mások kisebb (néhány ezred százaléktól néhány százezred százalékig) mennyiségben találhatók a növényekben. Az előbbieket makroelemeknek (N, P, K, Ca, Mg, S, Fe, O, H, C), az utóbbiakat mikroelemeknek (pl.: Mn, B, Mo, Cu, Zn, Co, J, F) nevezzük. A makro- és mikroelemeken kívül elenyészően kis mennyiségben úgynevezett ultramikroelemeket is találunk a növényekben (10-6-tól 10-12 százalékig). A növényekben megtalálható elemek mennyisége bizonyos mértékben utal a növény életében betöltött szerepére is. Csak a nagy mennyiségben előforduló elemekből építheti fel a növény a testét képező sokféle szerves anyagot. Ezek képződésében a szervetlen elemek közül főként a N, P, S vesznek részt, beépülve egyes szerves vegyületekbe, mint ú.n. „szerkezeti elemek”. Mások „ionhatású szabályozó elemek”, mint a K, Ca, Mg, vagy „enzimképzők” (Mn, Mo, Zn, Cu, stb.). A kis mennyiségben előforduló elemek szerepe nem lehet más, mint valamely fontos élettani folyamat szabályozása, amelyben az elem nem a tömegével arányos feladatot lát el.
A növények minden szerve részt vesz a táplálkozásban, tehát nem csak a gyökereken keresztül, hanem a levél sejtjein keresztül is kerülhetnek tápanyagok a növény szervezetébe. A növények tápanyagaikat oldat alakjában a talajból vagy a levélre permetezve, valamint gáz alakban a levegőből veszik fel. Az oxigén és a szén felvételétől eltekintve a növény tápanyagfelvételében elsődleges szerepet a gyökérrendszer tölt be. A lombozaton keresztül történő tápanyagfelvétel másodlagos jelentőségû, de bizonyos esetekben kulcsfontosságú lehet.
A jelenkor technológiai színvonalán elvárható terméshozamok és termésminőség eléréséhez a növények számára szükséges tápelemek mennyiségének csak egy bizonyos részét fedezi a talaj természetes tápanyagszolgáltató képessége. Az ebből származó felvehető (oldható) tápanyagtartalom és a tervezett termésszint eléréséhez szükséges tápelem mennyiség közötti különbözetet külső inputból, szerves illetve mûtrágyák felhasználásával szükséges pótolni. Jobb tápanyagszolgáltató képességû (felvehető tápelemekben gazdag) talajon tehát egy adott termésszint eléréséhez kisebb mennyiségû tápelempótlásra, vagyis kisebb tápanyagadagok kijuttatására van szükség. Az elsődleges makroelemek (N, P, K) pótlása már régóta szükségessé és egyben gyakorlattá is vált. Az intenzív mûtrágyázás bevezetése óta egyre kevésbé vagyunk a talaj természetes tápanyagellátó képességére utalva. A három fő tápelem országos mérlegét tekintve hazánkban az 1960-as évek első felében a foszfor, majd a hetvenes évek elejére a nitrogén és a kálium mérlege is pozitívvá vált. A nagyadagú és rendszeres mûtrágyázás hatására a terméshozamok örvendetesen növekedtek hazánkban. A mezőgazdaság kemizálásával egyre intenzívebbé váló termelés során ugyanakkor egyre csökkent a szervestrágya felhasználás. Az istállótrágyázás szintjének erős csökkenése a talajokat igen jelentős mikroelem-utánpótlástól fosztotta meg, amit az alábbi táblázat szemléltet:
10 tonna jó minőségû istállótrágya mikroelem-tartalma (Pais nyomán)
1. táblázat
Más módon kell tehát gondoskodni arról, hogy a fokozódó makroelem-utánpótlás miatt egyre nagyobbá váló relatív mikroelem hiányt megszüntessük. A legtöbb mikroelemből a növények reális igénye hektáronként 1-30 g között mozog, amit a tápanyagban és kolloidokban gazdag, talajfizikai és –kémiai szélsőségektől mentes talaj többé-kevésbé biztosítani tud. A talajok felvehető mikroelemtőkéjének fokozatos kimerülésével azonban egyidejûleg a mikroelempótlás szükségessé válásával egyre inkább számítanunk kell. Néhány növény egyes mikroelemek nagyobb mennyisége iránti igégye, illetve hiányukra való érzékenysége miatt pedig már ma is számos növény esetében termesztéstechnológiai elem a mikroelem trágyázás.
Tápanyaghiány mind makro-, mind mikrotápelemek vonatkozásában kialakulhat. Bizonyos elemek hiánya csakúgy mint többlete jellegzetes tüneteket, minőségromlást, terméskiesést okozhat. A gyenge ellátás hiánybetegségekkel jár. A mikroelem hiánybetegségek nem mindig hozhatók összefüggésbe a kismértékû talajellátottsággal, mivel a talajok tápanyagszolgáltató képessége szempontjából nem maga a tápanyagtartalom a döntő, hanem a talajban uralkodó pH és a komplexképzési paraméterek adott rendszere.
Mindezek mellett számolni kell a növények tápanyagfelvételét és anyagcseréjét befolyásoló ásványi anyagok közötti kölcsönhatásokkal is, ugyanis a tápelemek egymáshoz viszonyított nem megfelelő aránya antagonizmust (relatív hiányt) eredményezhet. Növényvizsgálatok nélkül nem könnyû megállapítani egyértelmûen a mikroelem hiányt, különösen abban az esetben, ha nem kifejezett tünetekkel jelentkezik. Ilyenkor a növények növekedéséből és a termés mennyiségének csökkenéséből következtethetünk a hiányra. Súlyosabb esetekben a mikroelem hiány a növényeken egyértelmû tünetet okoz.
Hiánybetegség esetén, különösen ha már az adott elem hiányára jellemző jellegzetes tünetek kialakultak, nehéz annak megszüntetése, az általa okozott terméscsökkenés bekövetkezésének pedig nagy lesz a valószínûsége. Hatékonyabban védekezhetünk a hiánybetegségek előfordulása ellen, ha a talaj tápanyagszolgáltató képességének és a termeszteni kívánt növény igényeinek ismeretében, a tünetek megjelenése előtt, előre gondoskodunk a szükséges tápanyag kiegészítésről. A szántóföldi növények tápanyagfelvételi dinamikája fejlődési stádiumonként eltérő, ezért az alap és kiegészítő trágyázási módok egymásra épülve ehhez igazodva - a különböző tápelemek sajátosságait is figyelembe véve - érik el céljukat. Az alaptrágyázás során kijuttatott tápelemeket az alapmûveléssel vetés előtt dolgozzuk be a talajba. A tervezett terméshez szükséges tápanyagok fennmaradó részét a növény igényeihez igazodva kiegészítő trágyázással juttatjuk ki, ami lehet:
- Starter (indító) trágyázás, ami a vetéssel egyidőben történő az elvetett mag alá és mellé elhelyezett kismenyiségû mûtrágya kijuttatást jelent. Keléskor, a még fejletlen gyökérzettel rendelkező fiatal a növények kezdeti foszforigényének kielégítésében nagy jelentőségû lehet.
- Fejtrágyázás, ami a növényzettel borított talajfelszínre történő mûtrágyakijuttatást jelent. Csak jól oldódó, mozgékony, könnyen felvehető mûtrágyaformákkal végezhető, mivel a csapadéknak kell ezeket bemosnia a talajba. Az őszi kalászos gabonák és a repce tavaszi nitrogén ellátásában jelentős, de csapadékos nyáron a kukorica is meghálálja a szárbamenéskor kijuttatott nitrogént.
- Levéltrágyázás, ami a tápelemek kis mennyiségû felvehető formáinak híg vizes oldatban a lombozatra történő kijuttatását jelenti. Nem csak mikroelem pótlás és hiánybetegség megszüntetés céljára alkalmazható, hanem makro tápelemszint növelésével (pl. a kukoricára kijuttatott karbamid híg oldatával) aszálykár mérséklő és érésgyorsító hatású.
A fentieken túlmenően létezik még az un. öntözőtrágyázás vagy tápoldatos öntözés (fertigation), ami az öntözővízzel történő a növény aktuális fejlődési szakaszához igazodó mennyiségû és összetételû tápelem kijuttatást jelent. Főként a kertészeti termesztésben terjedő legkorszerûbb víz- és tápanyagtakarékos növénytáplálási módszer.
A szántőföldi növénytermesztés során előforduló tápanyaghiányok és hiánybetegségek megszüntetésében a levéltrágyázás tekinthető a leghatékonyabb módszernek. Előnyei:
• A talajból eredő felszívódást gátló tényezők nagy része kiküszöbölhető,
• A talajviszonyokat csak kis mértékben befolyásolja,
• A tápanyag közvetlenül, azonnal hat,
• A növény fejlődési ütemének megfelelően adagolható,
• A mikroelem szükséglet gyorsan kielégíthető, a hiánytünet megszüntethető,
• A harmonikus táplálásnak köszönhetően a termés mennyisége és minősége javul,
• Hatására fokozódik a talajból történő tápanyag felvétel, javul a talajba vitt elemek hatékonysága,
• A tápelem szint növelése aszálykármérséklő, érésgyorsító hatású,
• A mikroelemek pótlásának legolcsóbb módja, a többi növényvédelmi munkával együtt elvégezhető, növényvédőszerekkel egy menetben kijuttatható.
A levéltrágyák hatékonysága tehát nem az általuk kijuttatott tápanyagok mennyiségével, hanem az általuk helyreállított, kiegyensúlyozott életfolyamatokkal mérhető. A kereskedelmi forgalomban számos levéltrágyaként felhasználható mûtrágya kapható. Magyarországon többek között a Péti Nitrokomplex Kft. gyárt erre a célra felhasználható termékcsaládokat, amely speciálisan összeállított mûtrágyáival a harmónikus tápanyagellátás megvalósítását és a hiánytünetek megfelelő kezelését teszi lehetővé. Az alábbi táblázat bemutatja a növényeken jelentkező tápelem hiánytünetek jellemzőit, s azok megszüntetésére vonatkozó megoldási lehetőségeket:
Hiánytünetek:
Megelőzés, megoldás:
N (Nitrogén):
Világoszöld szín, idősebb levelek sárgulnak, barnulnak elhalnak. Lassú növekedésû satnya növény, korai öregedés.
Kevés, kicsi termés, vagy akár 100%-os termésveszteség
Nitrogéntrágyázás (alap és kiegészítő).
A nitrogéntrágya termésnövelő hatása annál eredményesebb, minél kedvezőbb a növényzet többi tápelemmel való ellátottsága.
Kiegészítő lomb- és fejtrágyázás:
Pétisol-I, Péti mix komplex III., Mikramid
P(Foszfor):
-Lassú növekedés, satnya növények
-Idősebb leveleken bíbórlilás elszíneződés
-Virágzás, megtermékenyülés gyenge
-A szem- és gyümölcstermés csökken
-A gyökerek fejletlenek, a gabonák bokrosodása mérsékelt.
Foszfortrágyázás
Alaptrágyaként, homokos területeken tavasszal is. A P felvételét és hatását, nagymértékben befolyásolja a többi elem Pl.:N, K, Mg.
A megfelelő K és Mg szint kedvezően hat felvételére.
Kiegészítő lomb- és fejtrágyázás:
Péti mix komplex II., Pétisol-III
K(Kálium):
-Az idősebb levelek szélén perzseléshez hasonló tünetek.
-Fiatal levelek pirosas elszíneződése, erek közti klorózis
-Megdőlés, betegségre való fogékonyság.
-A növény fejlődése érése elhúzódik.
-A gyümölcs és magtermés csökken, mennyisége és minősége romlik.
-Beltartalom gyenge.
Káliumtrágyázás (alaptrágyaként homok talajokon tavasszal).
Kiegészítő lomb- és fejtrágyázás:
Péti mix komplex II., Pétisol-II
Ca(Kalcium):
- Csírázáskori hiánya akadályozza a gyökérfejlődést.
- A gyökerek tenyésztő csúcsa és az erek megbarnulnak, elhalnak.
- A levélszélek szakadozottak az új levelek széle összetapad, vagy nem bújnak ki teljesen.
- Zöldség és gyümölcs féléknél a virágzat csúcsrothadása.
- Alsóbb hajtások szállítószövetei pusztulnak, így jó víz ellátottságnál is hervadás.
- Jellemző tünet alma esetében a tároláskori keserûfoltosság, az ún. stipikesedés megjelenése.
Kalcium tartalmú talaj- és levéltrágyák alkalmazása főleg zöldségkultúrák, gabonafélék, burgonya, napraforgó, szőlő, gyümölcs esetében.
Kalcinol
Kalcidol
Mg(Magnézium):
-Idősebb levelek erek közötti klorózisa, néha vöröses elszíneződés.
-A növekedés lelassul, betegség érzékenység nő (gyümölcsöknél un. ecsetágúság és a virágzat csúcsának rothadása).
Hiányára érzékeny növények:
-zab, kisebb mértékben búza, árpa
-kukorica, repce, burgonya
-alma
Magnézium tartalmú trágyák alkalmazása.
Kalcidol
Mikromix - A -vas - magnézium
Mikromix - A - magnézium
Fe(vas):
A vas a növényi részekben nehezen mozog, így a hiánytünetei a fiatal növényrészeken jelentkeznek legelőször.
- Fiatal leveleken erek közti klorózis ( az erek zöldek).
- Súlyos esetben a levelek szinte fehérek.
A károsodott levelek később megbarnulnak, elhalnak.
- Általános növekedésgátlás, gyenge virágkötés is bekövetkezhet.
Szőlőnél: bogyóelrúgás, csökkent vesszőnöveke- dés.
Gyümölcsöknél: levelek lehullása, ágelhalás.
Hiányára érzékeny növények:
- szőlő, gyümölcs, zöldségek, kukorica, szója, len, bab, spenót, rizs.
Relatív hiánya meszes, agyagos talajon gyakran előfordul, pl. balatonfelvidéki szőlők.
Vaspótlás
Vaskelátok és vas tartalmú készítmények alkalmazása levéltrágyaként
- Mikromix A - vas
- Mikromix A - szőlő-gyümölcs
talajtrágyaként
- Savastrene Fe granulátum
- Mikromix G- vas
- Mikromix G-szőlő-gyümölcs
S (Kén):
Késlelteti a növények növekedését.
Tünetei a nitrogénhiányhoz hasonlóak, de ez a fiatalabb leveleken jelentkezik először
- A sárgulás a levél szélén kezdődik, onnan halad befelé.
- A levelek világoszöldek, ereik sárgák, a levél elhal.
A megfelelő kén ellátás az olajtartalmú növények termésképzéséhez fontos.
Szulfátokkal való pótlás.
(Jelentős mennyiségû CaSO4-ot tartalmaz az egyszeres szuperfoszfát is)
B (Bór):
A bór a vízáramlással együtt mozog a növényben, így a tünetek a hajtáscsúcson jelentkeznek először.
- A gyökerek tenyésztőcsúcsa pusztul.
- A fiatal levelek klorotikusak, kifakulnak, lankadnak.
- A megtermékenyülés, a termésminőség romlik.
Cukorrépánál: szív és szárrothadás.
Gyümölcsöknél: virág és terméshullás, apró bogyók, felrepedező parás foltok.
Repcénél: torzult virágok, törpenövekedés, levélvörösödés.
Napraforgónál: tányérdeformáció, levelek kanalasodása.
Paradicsomnál: a hajtáscsúcsok pusztulnak.
Érzékeny növények: répafélék, olajos növények, hüvelyesek, zöldségnövények, gyümölcsfák, rózsa, szegfû, lucerna, herefélék.
A bór pótlásáról a bórszegény és frissen meszezett talajon mindenképpen gondoskodni kell.
Levéltrágyázás:
Savabór Extra
Harmonikus mikroelem kiegészítésre:
Növényspecifikus Mikromix polifém kelátok. (adott igényekhez kiválasztva)
Bórtrágyázással nagyobb terméstöbblet érhető el, mint a többi mikroelemmel.
Bórigényes kultúránál több mint 10 %.
Túladagolása azonban káros lehet.
Mn (Mangán):
- A fiatal levelek erei köze fakó szürkészöld klorózis, a növény maga zöld marad.
- Súlyosabb esetben nekrotikus tünetek.
- Kétszíküeknél a levelek foltosokká, márványozottakká válnak.
Hiányára érzékenyek:
zab és gabonafélék - szárazfoltosság !
répafélék, hüvelyesek, zöldségfélék, gyümölcs -fák, rózsa, gerbera.
Levéltrágyázás:
- Mikromix A - mangán
Harmonikus mikroelem kiegészítésre:
- Növényspecifikus Mikromix polifém kelátok (adott igényekhez kiválasztva)
Cu (réz):
-A növény növekedése lassú.
- Az új levelek szürkészöldek, klorotikussá válnak, kifehérednek.
- Tartós fonnyadás, besodródás.
- A hiánytünetek mindig a kétszíküeknél jelennek meg először, az idősebb levelek széle nekrotikus, a növény petyhüdt.
- Gabonáknál a levélszél és csúcs kifehéredik, fehérkalászúság lép fel. A szemek léhák nem fejlődnek ki.
Érzékeny növények:
gabonafélék (árpa, búza, zab)
zöldségfélék, rostnövények, napraforgó, lucerna
Nagy szervesanyag tartalmú és karbonátos talajokon felvétele korlátozott, pótolni kell.
Levéltrágyázás:
- Mikromix A - réz
Harmonikus mikroelem kiegészítésre:
- Növényspecifikus Mikromix polifém kelátok (adott igényekhez kiválasztva)
Zn (cink):
Először az idősebb leveleken jelenik meg:
- Erek közti sárgásfehér érközi klorózis.
- A levelek aprók rozettásak (hajtások ízközeinek megrövidülése).
- Satnya növekedés, a levelek idő előtti lehullása.
Kukoricánál a levélalaptól a csúcsig klorotikus csíkok jelennek meg.
Érzékeny növények:
- kukorica, szója, bab, len, szőlő
Közepesen érzékeny:
- burgonya, cukorrépa, lucerna, paradicsom, hagyma
Túl magas foszfor ellátottság hiányt okozhat, illetve a sok szerves anyagot és meszet tartalmazó talajokon is előfordul.
Levéltrágyázás:
- Mikromix A – cink
Harmonikus mikroelem kiegészítésre:
- Növényspecifikus Mikromix polifém kelátok (adott igényekhez kiválasztva)
Mo (Molibdén):
Gyakran a nitrogén hiányhoz hasonló tüneteket okoz.
- Az idősebb és középkorú levelek először klorotikussá válnak, majd a levélszélek besodródnak.
- A növekedés és a virágképződés vontatottá válik.
- A hiány nitrát feldúsulást idézhet elő.
- A keresztesvirágúak fokozottan érzékenyek un. ostornyelesség alakul ki.
Az egyes növények igénye nagyon eltérő.
Érzékeny növények: lucerna, herefélék, karfiol, saláta, spenót, bimbóskel
Pótlására figyelni kell, csak kis mennyiségben szabad alkalmazni. A növényekben toxikus Mo szint alakulhat ki az azt fogyasztó szervezetek számára.
A növényspecifikus Mikromix polifém kelátokban áll rendelkezésre, adott növény Mo igényéhez igazodva levéltrágyázáskor.
A tápanyaghiányt és a hiánytünetek kialakulását azonban nem csak levéltrágyák kijuttatásával szüntethetjük-, illetve előzhetjük meg. A növényi tápanyagfelvétel elsődleges szerve a gyökérrendszer. A levéltrágyák termésnövelő hatása nem lebecsülhető, de nem akkora, mint amit az alaptrágyázás hatására elérhetünk. Előrelátó tápanyag-gazdálkodással, a növényi maradványok és szerves trágyák visszaforgatásával, az alkalmazni kívánt mûtrágya formák talajadottságokat és növények igényeit figyelembe vevő kiválasztásával, továbbá a talaj tápanyagkészletének kiegyensúlyozott felhasználását szem előtt tartva összeállított növényi sorrend megválasztásával a legtöbb esetben elkerülhető a hiánybetegségek kialakulása.
2. táblázat
3. táblázat
4. táblázat
Dr. Tóth Zoltán
VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
Keszthely
Címlapkép: Getty Images
