Tarlóhántás és gépei másodvetések alá

Igaz ugyan, hogy a tarlóhántásnak, majd az ezt követő tarlóápolásnak nem a vízmegőrzés, illetve az okszerû vízgazdálkodás elősegítése a legfontosabb feladata, ám ezen időszakban a gyommagvak kezelésével azonos értékûnek kell azt tekintenünk. Az általában május-augusztusi időszakban ugyanis kedvezőtlenül alacsony a talajok víztartalma, s a másodvetésû növények fejlődéséhez és beéredéséhez ezzel a kinccsel okosan kell gazdálkodni. Természetesen itt is kiemelt jelentőségû a fenti utalás: a mûveleteket úgy kell végezni, hogy a gyommagvak és az elővetemény – melynek félesége és lekerülési ideje meghatározó – elpergett magjai számára a csírázást és kelést előmozdítsuk.
A másodvetésû növények talajelőkészítése az ún. hagyományos technológiák esetében funkcionális, de nem sematikus feladatnak tekinthető. A különböző szerves- és szervetlen anyagok (növényi maradványok, kemikáliák) sekély rétegben történő bekeverése után rendkívül fontos az azonnali felszínlezárás. Sok esetben a tarlóápolási mûvelettel egymenetben már az egyszerûbb technikai kivitelû vetést is elvégzik. A vetőágy kialakításához további egy-, vagy két munkamenetes magágykészítés szükséges (pl. az aprómagvú mohar, szudáni fû, köles igényesebb e téren). A vetés hatékony lezárása a már említett talajnedvesség-megőrzés miatt is rendkívül fontos, ez esetenként külön menetes henger alkalmazását is igényelheti.
A másodvetésû növények tarlóhántásában és ápolásában alkalmazható munkagépek köre az elmúlt évek megélénkülő konstrukciós tevékenységének köszönhetően kiszélesedett. Az e feladatra korábban egysíkúan használt, könnyû-, középnehéz- és szupernehéz tárcsás boronák természetesen ma sem zárhatók ki a munkafolyamatokból. Az új gépek egy jelentős része megtartotta a tárcsa, vagy a tárcsához hasonló (küllős rotor, ásóborona kések) talajhajtású mûvelőelemeket, s ezeket kombinálta más szerszámokkal. A cél egyértelmûen a munkaminőség javítása volt, amely közül kiemelkedett a talajszerkezetre gyakorolt káros hatások (zárórétegek elkerülése, porosítás minimalizálása stb.) csökkentése, valamint a kémiai anyagok és a növényi maradványok jobb hatásfokú talajba dolgozása. A legnagyobb előrelépést azonban a kapcsolt elmunkáló-lezáró egységek nagy létszámú megjelenése jelentheti. Ezen eszközök elsősorban a kedvező rögméret kialakításban, a hossz- és keresztirányú felszínegyengetésben, valamint a mûvelt talajréteg hatékony lezárásában vállalnak elévülhetetlen szerepet.
Fentiek figyelembevételével – s olvasói érdeklődésekre is reagálva – táblázatos összeállítást közlünk azokról a tárcsás talajmûvelő gépekről, amelyek a forgalmazói oldalról biztosítottak a gazdálkodók felé, s többségük már tartalmazza azon kiegészítő elemek sorát, amelyekkel megvalósítható a hatékony felszínlezárás. Mivel a másodvetés növénytermesztési technológiája rövid időszakot enged meg a talajelőkészítési feladatokra, előtérbe kerülhetnek az ún. kombinált eszközök. Ezek lényege, hogy mûvelet összevonással, energia- és időtakarékos módon végezzék munkájukat. A piacon már meglévő, illetve jelenleg is fejlesztés alatt lévő eszközök közül bemutatjuk az egyik legígéretesebb megoldást, amelynek mûvelőelem választéka rendkívül széles határok közötti alkalmazhatóságot biztosít másodvetések alá is.
A KOMONDOR mulcs kultivátor-gépcsalád különböző munkaszélességû változatai a 60- 190 kW motorteljesítményû erőgépekhez illeszthetők. A gépek mûvelőelemei (lásd ábra): a mellső részen gömbsüveg alakú tárcsalevelek (opcióban sík vágótárcsák), önálló mélységállítással; a váz közepén lazító szerszámtestek (lúdtalp, ill. ívelt kapákkal); a záróelemek pedig különböző kialakítású hengerboronák (vágókéses, spirál, rögtörő). A szerszámok elrendezése, illetve azok variálhatósága széles körû felhasználhatóságot tesz lehetővé, biztosítva egyúttal a hatékony száraprítást, szárbekeverést és a jó porhanyítással párosuló lazítást. A funkcionális és üzemi próbák ezévi tapasztalatai szerint e gépek alkalmazásával a menetszám– és energiamegtakarításból is adódóan kedvező üzemeltetési költségek érhetők el.

Dr. Soós Sándor,
FVMMI GM Kht., – Gödöllő

Tárcsás talajmûvelő gépek
Megnevezés	Gyártó ország	Motortelj. igény	Munka- szélesség	Tömeg	Ár
		(kW)	(cm)	(kg)	(E Ft.)
AGRO-4,2X középnehéz vont.	Románia	80	420	2200	1002
AMAZONE BBG Europak 6001	Németország	160	600	3050	7800
AMAZONE BBG Eurodisc 9000	Németország	260	900	6900	16034
BUSA KONTROL-6,0 SN vont.	Magyarország	177	600	4500	2995
DALBO AXL 44	Dánia	109	480	4080	4101
FCTV 4000 vont.	Magyarország	73	400	980	783
FXT-4 vont.	Magyarország	60	400	1700	563
HELTI VNT-5,0 nehéz, hidr.cs.	Magyarország	120	500	3800	2236
INTERTEC Klasik X 5000 nehéz	Csehország	142	500	4550	4200
John Deere Disk Ripper 3,8 M	USA	202	381	3960	13375
KNT-4 V 40 N vont.	Magyarország	110	400	2270	1270
KUHN XM 44 X Discover	Franciaország	130	480	4285	5303
KÜHNE-770 vont., nehéz 3,0	Magyarország	55	300	2800	1991
KÜHNE-770 vont., nehéz 7,2	Magyarország	132	720	5420	4346
Kverneland DTD „X” spirál elm.	Németország	130	600	4200	7788
KVTB-4,0-E vont. középnehéz V.	Magyarország	80	400	2300	860
LEKO 6,0 NV vont. Ø 670	Magyarország	65	600	4100	1585
OMVT-3,8 vont. V Ø 560	Magyarország	88	380	1200	930
RAU Centor „X” nehéz 58 A	Franciaország	173	675	5589	7756
RAU Multitiller 4 M	Franciaország	169	400	4700	8384
RAU Supra RL 48 „V” nehéz	Franciaország	155	540	5020	6000
SIMBA C23 nehéztárcsa, 6,5 M	Anglia	224	672	7280	14799
STROM Mega 5000 nehéz elm.	Csehország	160	500	6170	5034
SZXT-3,4 vont. fok. nélk. mélységállítás	Magyarország	60	345	1400	1150
U-239/2 V függ.	Lengyelország	65	315	696	366
Väderstad Carrier 425	Svédország	80	425	3900	5573
Vogel-Noot Profi 5000 V	Ausztria	147	500	5000	4586
XTB-4,0 vont.	Magyarország	70	400	1800	1000