- - Felkészülés a tavaszi metszésre, illetve a metszés folytatása, a nyesedék hasznosítása.
- - A lemosó permetezés, a tavaszi talajmunkák és tápanyag-utánpótlás elvég-zése.
- - Támberendezések felülvizsgálata és javítása.
- - Karbantartási, javítási munkák végzése.
- - Felkészülés a tőhiányok pótlására, tavaszi telepítési munkákra.
- - Oltó- és dugványvesszők megszedése és tárolása.
Nem szabad elfelejtkezni, hogy ebben a zimankós időben az erdei vadak –nyulak, őzek, szarvasok, és az utóbbi időben még a településekhez közeli gyü-mölcsösökben, kertekben a vaddisznók is- komoly károkat tehetnek a növények megrágásával, kitúrásával. Az ellenük való védekezés egyik legjobb formája a rendszeres ellenőrzés. Ennek során a nyomokból kiderül, hogy van-e a kertben valamilyen károkozó, van-e jelentősebb kár. A bejárások során készüljünk fel a hibás kerítés kijavítására, a törzsvédő hálók pótlására, valamint a madáretetők feltöltésére. Amennyiben vadkár történt az ültetvényben, a helyi vadásztársasá-got azonnal értesítsük az eseményről. Ennek elmulasztása azzal járhat, hogy az okozott kár megtérítésétől elesünk, vagy sokkal hosszadalmasabb utánajárással intézhetjük el.
Az idei évben január eleji kemény fagyok több helyen, a szőlőn kívül a gyümölcsösökben is kárt tettek. Metszés előtt ennek mértékéről rügyvizsgálattal győződhetünk meg. A rügyvizsgálati módszerek közül az alábbiakat mindenki el tudja végezni:
Rügyek színének vizsgálata
A szokásostól eltérő sötétbarna vagy fekete rügyek valószínûleg károsodtak. Ezek gyakran már le is estek, vagy enyhe nyomásra lehullanak. A jelenség a kajszibaracknál fordul elő a leggyakrabban.
Termőrügyes vesszők, gallyak hajtatása.
Egy edénybe öntsünk vizet, és ebben tartsuk a vizsgálatra szánt anyagot. Szobahőmérsékleten az élő rügyek néhány nap múlva duzzadni kezdenek, 6-8 nap múlva pedig kihajtanak virágoznak.
Rügyek felvágása
Az egyik legtöbbször alkalmazott, és legmegbízhatóbb vizsgálati módszer. Február elejére a rügyekben a virágszervek teljesen kifejlődnek, szabad szemmel is jól láthatók. a rügyeket egészen a rügyalapig hosszukban felvágva megállapítható, hogy mely szervek és milyen mértékben károsodtak a fagytól. A kisebb mértékû elfagyásokat (enyhe barnulás a porzók egy részén, bibeszálon, alapi szövetek mérsékel elfagyása) mérsékelni lehet Frigocur kijuttatásával metszés után. Ugyancsak a fagyhatás terméscsökkentő hatása miatt metszéskor több termőrügyet kell hagyni, továbbá virágzás előtt és alatt bórtartalmú lombtrágya permetezésével lehet fokozni a kötődést. Sajnos a sötétbarnára vagy feketére „fagyott” rügyek menthetetlenek.
A fagymentes napokon, illetve mínusz 5 oC-ig végezhető a gyümölcstermő növények metszése.
Ezt a munkát a rügyduzzadásig ajánlott elvégezni, mert később a rügyek nagyon könnyen letörnek, a nyesedéket valamilyen módon fel kell dolgozni, hogy a rügypattanás idején ne legyen útba a téli lemosó permetezéskor.
Egyes gyümölcsfajok metszését a pirosbimbós állapotban ajánlják elvégezni. Az indokok között elsősorban az szerepel, ekkor már jól lehet látni a téli fagykárokat, illetve az, hogy néhány kórokozó nem fertőz olyan intenzíven, mint a mélynyugalmi állapotban.
Akinek csak néhány fája van, nyugodtan várhat a pirosbimbós állapotig, de ekkor számítani kell arra, hogy a metszés folyamán sok rügyet letörünk mozgásunkkal, illetve a vesszők, vagy gallyak kiemelésekor.
A gyümölcsfák metszéséhez pontos, receptszerû leírást nehéz lenne adni, viszont több általánosan használható elv létezik, amelyeket érdemes megfontolni. Ezek közül a legfontosabbak:
- A metszés során mindig távolítsuk el a sérült, beteg, fertőzött részeket
- A metszés után azonnal végezzük el a sebkezelés, a metszőeszközöket gyakran fertőtlenítsük. Ez az almatermésûek metszésekor a tûzelhalásos baktériumos betegség miatt nagyon fontos teendő!
- Mindig vegyük figyelembe a növények egészségi és erőnléti állapotát, a tavalyi termésmennyiséget és ezekhez igazítsuk a metszés erősségét.
- Az előző évi metszés eredményére, hatására figyelemmel végezzük a metszést, a metszésre vonatkozó szabályokat mindig az adott növényre alkalmazzuk.
- Új metszési módszerek, vagy eddig számunkra ismeretlen metszési eljárás alkalmazása előtt kérjük ki hozzáértő szakemberek véleményét.
- A nyesedéket a lehető leghamarabb dolgozzuk fel.
A metszés utáni nyesedéktömeg feldolgozása, hasznosítása rendszerint nagyobb gondot okoz, mint azt először gondolnánk.
Mivel szilárd tüzelőanyaggal ma már vidéken is kevesen fûtenek, a kisebb kertek metszési nyesedékének elhelyezése sem gondtalan, hiszen a legtöbb esetben is csak a szabadtéri sütés-főzéshez kell valamennyi. Ha a kézi vagy gépi aprítás megoldható, akkor az apríték komposztnak, mulcsnak jól hasznosítható. Legtöbbször ezek híján csak az elégetés mellett döntenek.
Nagyobb ültetvényekben mindenképpen a sorközi, vagy a táblaszéli nyesedékzúzás ajánlott. Az apríték ezután már sokoldalúan felhasználható: mulcsnak, kéregföldnek, komposztnak, tüzelőanyagnak, ipari célú felhasználásra.
Dr. Sipos Béla Zoltán
Címlapkép: Getty Images
