Ez az időjárást tekintve már megszokott, gyakorlatilag nincs átlagos évjárat. Valamilyen szélsőség minden szezonban bekövetkezik.

De ez csak az egyik tényező.

Körülbelül egy éve a terményárak intenzív emelkedésének lehetünk szemtanúi, ami természetesen pozitív az ágazat jövedelmezősége, a beruházások megtérülése szempontjából, viszont hatása van az inflációra.

Ugyanakkor a költségoldalon is meglódultak az árak. Az üzemanyag ára csúcson van, a vetőmagok ára évről évre, folyamatosan nő, a növényvédő szerek piaca átalakulóban van és az Ázsiába koncentrálódott gyártás miatt szintén egyre több a bizonytalanság ezen a téren, ami úgyszintén az árak emelkedéséhez vezet.

A legmellbevágóbb ugyanakkor a műtrágyapiacon tapasztalható drágulás, amely gyakorlatilag valamennyi hatóanyagot érinti, de a rekorder a nitrogén, a maga 300%, vagy azt meghaladó áremelkedésével.

A gáz és villamos áram bekerülési költségének elképesztő megugrásában rejlő okok a médiából mindenki számára ismertek, de a megoldás már sokkal több fejtörést okoz.

A 2022 tavaszán felhasználásra kerülő nitrogén műtrágya mennyisége bizonyosan csökkenni fog az előző évekhez képest, a kérdés csak az, mennyivel?

Jelentős volumenek estek ki Európa-szerte a gyártásból a leállások és a csökkentett kapacitáson üzemelő egységek miatt. Ugyanakkor várhatóan a kereslet is mérséklődik a rendkívül magas árak okán, gyakorlatilag lehetetlen megmondani hogyan és milyen árszinten fog beállni az egyensúly a kereslet és kínálat között.

Soha olyan zsebbe vágó kérdés nem volt még egy nitrogén műtrágya hatékonysága, mint a következő szezonban lesz! Tudjuk, hogy 1 kg talajra kiadott nitrogén hatóanyagból jó esetben is csupán 40–50 dkg kerül oda, ahová szánjuk, a kultúrnövényekbe. Milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani, ha a nitrogénműtrágyázás hatékonyságát javítani kívánjuk?

Hogyan tudjuk esetleg ugyanazt a terméshozamot kevesebb nitrogén hatóanyag kijuttatásával is elérni?

Egyrészt az egyoldalú nitrogéntáplálás hatására a növények környezeti és biotikus stresszhatásokkal szembeni ellánálló képessége csökken. A hatékonyság szempontjából fontos szempont tehát a minél több féle tápelemet tartalmazó, harmonikus növénytáplálás. Ebből a szempontból kiemelt szerep jut a mezoelemeknek, a magnézium, kén és kalcium megfelelő mennyiségben történő jelenlétét feltételezi a nitrogén beépülése a növénybe.

A magnézium, a klorofill molekula központi elemeként meghatározza a növény legfontosabb életfolyamatának, a fotoszintézisnek az elérhető maximumát, gyakorlatilag ennek üzemanyagaként funkcionál.

A kalcium a növényekben csak a xilémben szállítódik, ami azt jelenti, hogy a napi növekedéshez szükséges mennyiséget minden nap fel kell vennie a növényeknek, nem tudják azt az idősebb hajtásrészekből mobilizálni. A kalcium meghatározó a többi tápelem hatékony felvétele és növényen belül történő transzportja szempontjából.

A hatékony nitrogénbeépülés szemszögéből talán a legfontosabb a kén jelenléte. Műtrágyázási gyakorlatunkból és kontinentális klímánkból adódóan a talajon keresztül legnagyobb mennyiségben felvett nitrogén hatóanyag a nitrát. Csakhogy a nitrátot a növények nem tudják beépíteni a szervezetükbe, ez csak egy nyersanyag a fehérjeszintézishez. Számos lépcsőn keresztül alakítja át ezt a szervetlen iont a növényi bioszintézis szerves aminosavakká és végül olyan fehérjékké, amelyek ezer és ezer különböző funkciót látnak el a növényekben. Ennek a folyamatnak az első lépcsője a nitrát redukálása ammóniummá, amelyet a nitrát reduktáz nevű enzim végez, ennek szintéziséhez pedig kén szükséges. Ha nincs elegendő kén és emiatt megfelelő mennyiségű nitrát reduktáz enzim, akkor a nitrát felhalmozódik a növényekben, ez blokkolja a további nitrogénfelvételt és a fehérjeszintézist is, ráadásul csalogató hatású a szívogató rovarkártevőkre.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a talajok szulfát típusú kéntartalma a nitrát nitrogénhez hasonlóan folyamatosan kimosódik, ezért pótlása mindenkor szükséges, különösen alacsony szervesanyag-tartalom mellett.

Ha anyagi vagy munkaszervezési okokból elmaradt az őszi alaptrágyázás, még ne mondjunk le a harmonikus tápanyag-utánpótlás adta termelésbiztonságról! Megfelelő vízoldhatósággal és hatóanyag-féleséggel rendelkező NPK komplex műtrágyával tavasszal is pótolhatjuk az ősszel elmulasztottakat a tavaszi vetésű növények alá.

A hazai gyártású HUNFERT NPK komplexek magas vízoldhatósággal rendelkező, kiváló minőségű nitrogén, foszfor és kálium alapanyagokból készülnek. Emellett minden HUNFERT összetétel tartalmaz kalciumot (Ca) és magnéziumot (Mg), valamint a legtöbbször kén-(S) kiegészítést is.

A HUNFERT kínálatból külön érdemes kiemelni a HUNFERT NPS immunMAX nevű terméket, mely egy starter hatású NP komplex, jelentős kén- és kalciumtartalommal, magnéziumkiegészítéssel, valamint a növényi immunrendszert erősítő, a stressztűrő képességet fokozó mikroelem csomaggal. A nitrogén hatóanyagot kizárólag gyorsan hasznosuló nitrogénformákban tartalmazza és tudjuk, hogy az első nitrogénadaggal kiadott foszforkiegészítés, a FRISS FOSZFOR HATÁS, a növényállománynak szemmel látható fejlődési előnyt ad a csak nitrogénnel kezelt állományhoz viszonyítva. Későn vetett búzák tavaszi helyrehozására kifejezetten ajánljuk!

Akik ősszel nem használtak startert vagy csak elégedetlenek a búza tavaszi fejlettségi állapotával (például a késői vetés miatt), azoknak bátran ajánlom, hogy tavaszi első fejtrágyának is az NPS immunMAX-ot válasszák. Hatását észre fogják venni nem csak az erőteljesebb bokrosodásban és dinamikusabb fejlődésben, hanem a betakarított búzaminőségben is.

Ha nitrogénpótlásról döntünk, mindig juttassunk ki a nitrogénnel együtt ként is, használjunk kénes nitrogén műtrágyákat! Az előzőekben leírt nitrát reduktázhoz kapcsolódó funkciója miatt a kénkiegészítés 5–20% hatékonyságjavulást is jelenthet talajtípustól függően!

Itt kell megemlítenem a kénkiegészítésű nitrogén fejtrágyák klasszikusát, a DASA-t, mely 26% nitrogén mellett 32,5% SO3-nak megfelelő mennyiségű, vízoldható ként is tartalmaz.

Ha a nitrogéntrágyázás hatékonyságáról beszélünk, szót kell ejtenünk a szabályozott hatású nitrogénműtrágyákról is!

Az ENSIN a talajban történő nitrifikáció folyamatát lassító inhibitor anyagokkal kiegészített, granulált, tartamhatású kénes nitrogénműtrágya. Az ENSIN technológia lehetővé teszi, hogy egyetlen jól időzített, kora tavaszi fejtrágyázással megoldjuk a teljes vegetációs időszakra szóló és a növények fejlődéséhez igazodó nitrogéntáplálást – ami költségmegtakarítást jelent. Szintén említésre érdemes, hogy a 2. fejtrágyázási menet kimaradásával munkaidő és gépkapacitás szabadul fel a legsűrűbb tavaszi időszakban, amikor már a napraforgó és kukorica vetésével, illetve az azt előkészítő talajmunkákkal vagyunk elfoglalva.

Az ENSIN 10–12 hetes hatástartammal rendelkezik, a lassabb nitrifikációból adódó csökkentett nitrátkimosódás és alacsonyabb nitrogén-oxid típusú veszteség azt jelenti, hogy ugyanazt a nitrogénhatást, a jobb hasznosulás miatt, kisebb műtrágyaadaggal elérhetjük, így csökkentjük a környezetterhelést is. Ez összességében 10–15% hatékonyságjavulást jelent a kiadott nitrogén hatóanyag beépülésében.

Még ennél is korszerűbb és hatékonyabb megoldás a Stabile NS termék a folyékony formának, a háromféle nitrogén hatóanyagnak és az egyedülálló NitReserve technológiában rejlő kettős szabályozó hatásnak köszönhetően. A NitReserve technológia mind a karbamid bomlását, mind a nitrifikációt lassítja és a nitrogén mellett a ként is szabályozottan, hónapokon keresztül biztosítja a növényeknek. Tartamhatása 12–16 hét is lehet a környezeti körülményektől függően. A folyékony formának köszönhetően bemosó csapadék nélkül is van hatása, hiszen a hatóanyagok már vízben oldott formában kerülnek kijuttatásra. Megfelelő dózisban alkalmazva kéntartalma – a szabályozott hatás és a folyékony forma miatt – önmagában elegendő a kénigényes növények termesztéséhez is, nem szükséges kénes lombtrágyák használata.

Mindezen érveket végiggondolva és megalapozott döntést hozva súlyos tízezreket spórolhatunk meg hektáronként a nitrogénműtrágya-felhasználás során!

A cikk szerzője: Péntek Csaba