Tejminõség - a 24. órában vagyunk

Agro Napló
Az utóbbi idõben, a mezõgazdaságban dolgozók körében egyre gyakrabban vetõdik fel a kérdés, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen változásokat okoz majd a magyar mezõgazdaságban, különös tekintettel a tejágazatban. Ezt a kérdést ma még sajnos senki sem tudja pontosan megválaszolni, de az biztos, hogy a fogyasztói és a feldolgozói oldal nyomására, az élelmiszerbiztonsági követelmények szigorodása várható. A tejtermelõ ágazatra vetítve ez annyit jelent, hogy csak a kifogástalan minõségû tej kerülhet humán fogyasztásra. Ezt a tendenciát látszik megerõsíteni az ez év tavaszán megjelent 10/2002.(I.23) FVM rendelet, mely az állati termékekben kimutatható maradékanyagok vizsgálatán kívül (2. számú melléklet), a tehéntej mintavételi követelményeivel foglalkozik (4. számú melléklet).
A „Tejrendelet” még nem jelent meg, de a tej átvételében további szigorodás várható, többek között bevezetésre kerül a folyamatos mintavétel, azaz minden szállítmány vizsgálva lesz. A legsúlyosabb változás, hogy az eddig használatos minőségi kategóriák megszûnnek, csak az „Extra” kategóriába sorolt tej lesz feldolgozható és emberi fogyasztásra eladható. A valamilyen okból minőségileg kifogásolható tej veszélyes hulladéknak minősül. Ez azt jelenti, hogy az ilyen tejet, hőkezelést követően legfeljebb csak állati takarmányozásra lehet majd felhasználni, vagy a termelés helyéről el kell szállítani és dokumentáltan meg kell semmisíteni. Sajnos mindkét megoldás gazdaságossági szempontból súlyos veszteséget jelent, mert elmarad az árbevétel; és a megsemmisítés esetén ennek költségei is a termelőt terhelik. A megsemmisítés várható költsége kb. 20 Ft/liter, így a literenkénti veszteség mértéke kb. 90-94 Ft!

Jelenlegi helyzet

A jelenlegi mintavétel és minőség-ellenőrzés mellett a termelt tej több mint 90 %-a az „Extra” kategóriába tartozik, ami alapján azt gondolhatnánk, hogy lehet egy keveset javítani a helyzeten, de a tej minőségével nincs semmi probléma. Sajnos a valóságos helyzet ettől lényegesen eltér. Ezt támasztják alá az AT Kft. által havonta végzett szomatikus sejtszám vizsgálati eredmények. Az állomány elegytej szomatikus sejtszámának súlyozott átlaga alapján a termelt tejmennyiség mindössze 35 %-a van 400.000 alatt, ennyi tartozik az „Extra” kategóriába (1. táblázat), a többi veszélyes hulladéknak minősül.

1. táblázat: A hazai tehenészeti telepek megoszlása a szomatikus
sejtszám súlyozott átlaga alapján
400.000 alatt 35% 278 telep
401.000-500.000 19% 153 telep
501.000-700.000 27% 213 telep
701.000-1.000.000 14% 114 telep
1.000.000 felett 5% 44 telep


Amint a táblázatból látható a jelenlegi állapot igen súlyos, a tejminőségben a legnagyobb problémát a magas szomatikus sejtszám jelenti. Ennek kapcsán jogosan merül fel a kérdés, hogy mi is az a szomatikus sejtszám? Mi okozza az emelkedését a tejben? Hogyan lehet megelőzni, csökkenteni?



A tőgy védekező-rendszere

A tejben megjelenő szomatikus sejtek, azaz testi eredetû sejtek 98 %-át a szervezet immunrendszeréhez tartozó különböző fehérvérsejt frakciók alkotják, ezen belül is a neutrofilek aránya a legnagyobb.

A tőgyet megtámadó kórokozók ellen a szervezet megpróbál fellépni. A védekezés folyamata több fázisból áll, melynek végeredménye, hogy a vérerekből fehérvérsejtek áramlanak a tőgybe, hogy bekebelezzék és megsemmisítsék a kórokozókat. A tej szomatikus sejtszámának emelkedése tehát a tőgy fertőzésére és a kórokozók jelenlétére utal. Gyakran tapasztalható, hogy nem alakul ki a tej és a tőgy elváltozásával járó klinikai tőgygyulladás, hanem csak a tőgy részleges funkcióvesztését (tejtermelés csökkenést; 2. táblázat) okozó szubklinikai forma, mely a tej szomatikus sejtszámának emelkedésével jól diagnosztizálható. A tőgygyulladást kiváltó kórokozók tulajdonságai rendkívül változatosak; vannak fertőzőek pl.: Staphylococcus aureus, és vannak nem fertőzőek, melyek a környezetben millió számra megtalálhatóak pl.: coliformok.

A korábbi megfigyelések alapján a tőgy a környezeti patogénekkel a leggyakrabban az apasztáskor és az ellés körüli időszakban fertőződik. Ennek okát vizsgálva megállapították, hogy ezekben az időszakokban a tőgy védekező-rendszere gyengül. Az immunrendszer gyengülésének elsődleges okai a vemhességből, a kiegyensúlyozatlan takarmányozásból, az elléskor az anyagcserében bekövetkező drasztikus változásokból és a menedzsment hiányosságaiból adódó stresszből fakadnak.

2. táblázat: A tej átlagos szomatikus sejtszámának hatása a laktációs termelésre, elsőborjas üszőkben és többlaktációs tehenekben
Átlagos szomatikus
sejtszám a laktációban
Várható termeléscsökkenés
liter/305 nap
(1000) 1. laktáció 2. laktáció
12,5 0 0
25 0 0
50 0 0
100 100 200
200 200 400
400 300 600
800 400 800
1600 500 1000


Megelőzés

A klinikai, szubklinikai tőgygyulladás eredményes megelőzése csak telepre adaptált, összetett tőgyprogram kialakításával valósítható meg, mely magában foglalja az állategészségügyi programot és a különböző stressz-tényezők csökkentését, megszüntetését. A takarmányozási hibákból fakadóan a tőgy ellenálló-képessége gyengül, ezért a tőgyegészségügy javítása érdekében a különböző elléskor fellépő anyagcsere-forgalmi betegségek (ketózis, acidózis, ellési bénulás, magzatburok visszamaradás, kóros májelzsírosodás stb.) megelőzését kell célul kitûznünk. A magzatburok visszamaradásos tehén esélye 5,4-szer, az ellési bénulásosé 3,5-ször nagyobb a tőgygyulladásra, mint az egészségesé.

Régóta ismert megfigyelés, hogy a nyári zöldetetés idején megemelkedő tejkarbamid szinttel egyenes arányban emelkedik a tej szomatikus sejtszáma; erre egyértelmû magyarázatot még nem talált a tudomány.

A takarmányozással nem csak stresszt lehet teremteni, hanem egyes vitaminok, ásványi anyagok kedvezően is hatnak az immunrendszer állapotára. Ezek közül kiemelkedő jelentőségû az A-vitamin, az E-vitamin a ß-karotin és a szelén. A szárazonállás és előkészítés idején történő etetésükkel csökkenthető a klinikai tőgygyulladások előfordulási aránya és az elléskori újrafertőződések száma, a tőgygyulladások időtartama rövidebbé válik. Kedvező hatásuk másban is megmutatkozik, mert csökken a magzatburok visszamaradás, az ellést követő méhgyulladás gyakorisága.

A problémák sokrétûsége miatt telepekre adaptált tőgyegészségügyi program kialakítása nem egyszerû feladat, de szerencsére számos laboratórium és szaktanácsadó segíti a tejtermelők munkáját. A tudomány, a minőségi tejtermelés szinte minden tényezőjét feltárta már; ezeket az eredményeket, gyógyszereket, termékeket az eladható minőségû tej termelése, a piaci igények követése érdekében - amely egyben a „túlélést” is jelenti - használnunk kell.

Elek Péter

product manager

AGROKOMPLEX C.S. RT.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?