Jelenlegi helyzet
A jelenlegi mintavétel és minőség-ellenőrzés mellett a termelt tej több mint 90 %-a az „Extra” kategóriába tartozik, ami alapján azt gondolhatnánk, hogy lehet egy keveset javítani a helyzeten, de a tej minőségével nincs semmi probléma. Sajnos a valóságos helyzet ettől lényegesen eltér. Ezt támasztják alá az AT Kft. által havonta végzett szomatikus sejtszám vizsgálati eredmények. Az állomány elegytej szomatikus sejtszámának súlyozott átlaga alapján a termelt tejmennyiség mindössze 35 %-a van 400.000 alatt, ennyi tartozik az „Extra” kategóriába (1. táblázat), a többi veszélyes hulladéknak minősül.
1. táblázat: A hazai tehenészeti telepek megoszlása a szomatikus sejtszám súlyozott átlaga alapján |
||
400.000 alatt | 35% | 278 telep |
401.000-500.000 | 19% | 153 telep |
501.000-700.000 | 27% | 213 telep |
701.000-1.000.000 | 14% | 114 telep |
1.000.000 felett | 5% | 44 telep |
Amint a táblázatból látható a jelenlegi állapot igen súlyos, a tejminőségben a legnagyobb problémát a magas szomatikus sejtszám jelenti. Ennek kapcsán jogosan merül fel a kérdés, hogy mi is az a szomatikus sejtszám? Mi okozza az emelkedését a tejben? Hogyan lehet megelőzni, csökkenteni?
A tőgy védekező-rendszere
A tejben megjelenő szomatikus sejtek, azaz testi eredetû sejtek 98 %-át a szervezet immunrendszeréhez tartozó különböző fehérvérsejt frakciók alkotják, ezen belül is a neutrofilek aránya a legnagyobb.
A tőgyet megtámadó kórokozók ellen a szervezet megpróbál fellépni. A védekezés folyamata több fázisból áll, melynek végeredménye, hogy a vérerekből fehérvérsejtek áramlanak a tőgybe, hogy bekebelezzék és megsemmisítsék a kórokozókat. A tej szomatikus sejtszámának emelkedése tehát a tőgy fertőzésére és a kórokozók jelenlétére utal. Gyakran tapasztalható, hogy nem alakul ki a tej és a tőgy elváltozásával járó klinikai tőgygyulladás, hanem csak a tőgy részleges funkcióvesztését (tejtermelés csökkenést; 2. táblázat) okozó szubklinikai forma, mely a tej szomatikus sejtszámának emelkedésével jól diagnosztizálható. A tőgygyulladást kiváltó kórokozók tulajdonságai rendkívül változatosak; vannak fertőzőek pl.: Staphylococcus aureus, és vannak nem fertőzőek, melyek a környezetben millió számra megtalálhatóak pl.: coliformok.
A korábbi megfigyelések alapján a tőgy a környezeti patogénekkel a leggyakrabban az apasztáskor és az ellés körüli időszakban fertőződik. Ennek okát vizsgálva megállapították, hogy ezekben az időszakokban a tőgy védekező-rendszere gyengül. Az immunrendszer gyengülésének elsődleges okai a vemhességből, a kiegyensúlyozatlan takarmányozásból, az elléskor az anyagcserében bekövetkező drasztikus változásokból és a menedzsment hiányosságaiból adódó stresszből fakadnak.
2. táblázat: A tej átlagos szomatikus sejtszámának hatása a laktációs termelésre, elsőborjas üszőkben és többlaktációs tehenekben | ||
Átlagos szomatikus sejtszám a laktációban |
Várható termeléscsökkenés liter/305 nap |
|
(1000) | 1. laktáció | 2. laktáció |
12,5 | 0 | 0 |
25 | 0 | 0 |
50 | 0 | 0 |
100 | 100 | 200 |
200 | 200 | 400 |
400 | 300 | 600 |
800 | 400 | 800 |
1600 | 500 | 1000 |
Megelőzés
A klinikai, szubklinikai tőgygyulladás eredményes megelőzése csak telepre adaptált, összetett tőgyprogram kialakításával valósítható meg, mely magában foglalja az állategészségügyi programot és a különböző stressz-tényezők csökkentését, megszüntetését. A takarmányozási hibákból fakadóan a tőgy ellenálló-képessége gyengül, ezért a tőgyegészségügy javítása érdekében a különböző elléskor fellépő anyagcsere-forgalmi betegségek (ketózis, acidózis, ellési bénulás, magzatburok visszamaradás, kóros májelzsírosodás stb.) megelőzését kell célul kitûznünk. A magzatburok visszamaradásos tehén esélye 5,4-szer, az ellési bénulásosé 3,5-ször nagyobb a tőgygyulladásra, mint az egészségesé.
Régóta ismert megfigyelés, hogy a nyári zöldetetés idején megemelkedő tejkarbamid szinttel egyenes arányban emelkedik a tej szomatikus sejtszáma; erre egyértelmû magyarázatot még nem talált a tudomány.
A takarmányozással nem csak stresszt lehet teremteni, hanem egyes vitaminok, ásványi anyagok kedvezően is hatnak az immunrendszer állapotára. Ezek közül kiemelkedő jelentőségû az A-vitamin, az E-vitamin a ß-karotin és a szelén. A szárazonállás és előkészítés idején történő etetésükkel csökkenthető a klinikai tőgygyulladások előfordulási aránya és az elléskori újrafertőződések száma, a tőgygyulladások időtartama rövidebbé válik. Kedvező hatásuk másban is megmutatkozik, mert csökken a magzatburok visszamaradás, az ellést követő méhgyulladás gyakorisága.
A problémák sokrétûsége miatt telepekre adaptált tőgyegészségügyi program kialakítása nem egyszerû feladat, de szerencsére számos laboratórium és szaktanácsadó segíti a tejtermelők munkáját. A tudomány, a minőségi tejtermelés szinte minden tényezőjét feltárta már; ezeket az eredményeket, gyógyszereket, termékeket az eladható minőségû tej termelése, a piaci igények követése érdekében - amely egyben a „túlélést” is jelenti - használnunk kell.
Elek Péter
product manager
AGROKOMPLEX C.S. RT.