A termékenység mutatói- termékenyítési index, service periód, két ellés közti idő, első termékenyítés ideje- rosszul öröklődő értékmérő tulajdonságok. A rosszul öröklődő tulajdonságok esetében a külső környezeti tényezők nagy szerepet játszanak a tulajdonság kialakításában, ezek közül az egyik fontos befolyásoló tényező a tartástechnológia.
Különböző vélemények vannak, hogy a tartási forma miként hat a termékenységre. Nagyon sok szerző vizsgálataik során megállapították, hogy a termékenységi mutatók összességében kötött tartásban jobbak. Ez annak is köszönhető szerintük, hogy kötött tartásban a tehenek egyedi ellenőrzése lényegesen könnyebb és jobb. A kötött tartást jobbnak tartó szerzők arról is beszámolnak, hogy ennél a tartási módnál nagy termelésû tehenek esetében az eredményes vemhesítéshez lényegesen rövidebb idő (111 nap) szükséges, ez az idő kötetlen tartásnál 131 nap.
A szakirodalomban olvashatunk arról is, hogy a tartási módnak nincs hatása a termékenységi mutatókra. A hivatkozott szerzők szerint a termékenyítési indexben, az eredményes vemhesítésig eltelt időben, a két ellés közti időben az általuk vizsgált állományok esetében a két tartási mód alkalmazásakor különbség nincs.
Számos szerző és kutató viszont kötetlen tartási rendszert tartja kedvezőbbnek a jobb termékenységi mutatók elérésében. A termékenyítési index kötetlen tartáskor 1,3; kötött tartási módnál pedig 1,8. Megjegyzendő, hogy mindkét index igen jónak mondható. A szerzők arra is felhívták a figyelmet, hogy a növekvő teljesítmények a kötetlen tartású istállókban sokkal negatívabban hatnak a termékenységi paraméterekre, mint kötött tartású istállókban, azaz az egyre nagyobb tejtermelési eredmények esetében a rövidebb időn belüli vemhesítések egyre nehezebbek lesznek. Ez csak úgy küszöbölhető ki, hogy a szaporodásbiológiai managementre nagyobb figyelmet fordítunk. A nagy tejtermelésnek nem közvetlen velejárója a gyenge termékenységi eredmény. A termékenységet kifejező többi mutató esetében is jobb eredmények érhetők el akkor, ha teheneinket kötetlenül tartjuk, olvasható számos szerző cikkében, tanulmányában. Az ivarzók könnyebben felismerhetők, az ivarzás intenzitása nagyobb, lényegesen rövidebb időn belül lehet e teheneket vemhesíteni. A különbségek igen lényegesek, termékenyítési index esetében elérheti az egyet is, ismerve a spermaárakat, ez ezer forintokban mérhető egy tehénre vetítve. Az eredményes vemhesítéshez szükséges idő esetében a különbség hónapokban mérhető.
A kérdés még napjainkban sem tisztázott teljesen, főleg a másodlagos értékmérő tulajdonságok (termékenység, élettartam, technológiai tûrőképesség, selejtezési okok stb.) vonatkozásában. Az eltérő vélemények és álláspontok miatt vizsgálataink célja az volt, hogy választ kapjunk arra, hogy az eltérő tartástechnológiák milyen hatást gyakorolnak a termékenységi mutatókra.
Mivel a termékenység igen rosszul öröklődő tulajdonság, ezért a külső környezeti tényezőknek, mint befolyásoló faktoroknak igen nagy szerepük van a termékenység alakulásában.
A tartástechnológia egyértelmû hatásának megállapításához minden befolyásoló tényezőt vizsgáltunk, hogy ezek a tényezők kizárhatók legyenek, ilyenek a genotípus, az évjárat, a laktációk száma, a takarmányozás, az éghajlat és az apai hatás. Ezek a tényezők az általunk vizsgált két tartási rendszernél azonosak voltak. A vizsgált tulajdonságok, elsősorban a termékenység szempontjából döntő volt, hogy a két telepen a szaporodásbiológiai management is megegyezett. Az ismertetett azonosságok miatt a két telep ideális „modell”, vizsgálati hely volt az eltérő tartási módok hatásainak vizsgálatára. A kapott különbségek így a tartási rendszernek tulajdoníthatók elsősorban.
A vizsgálatokat két eltérő tartástechnológiájú ezer férőhelyes tehenészeti telepen végeztük. Az egyik ezres tehenészet, kötött, tömbös rendszerû telep, a fejési rendszer tejvezetékes, a másik ezres tehenészet pihenőboxos, kötetlen tartástechnológiájú, halszálkás fejőállású fejőházzal üzemelő telep volt.
A vizsgálatok időtartama 10 év volt, a vizsgálatokban magyartarka x holstein-fríz keresztezett genotípusok vettek részt. Kötött tartásban 989, kötetlen tartásban 1104 egyed adatát dolgoztuk fel. Vizsgálatokban 60997 alap-, illetve számolt adatot dolgoztunk fel. Vizsgálatokat laktációnként, évjáratonként, genotípusonként és bikautódcsoportonként végeztük el.
A kapott vizsgálati eredmények a következők:
| 1. táblázat: Termékenységi mutatók alakulása tartási módonként | ||||||||
| Megnevezés | Kötött tartástechnológia | Kötetlen tartástechnológia | SZD | |||||
| n | átlag | CV% | n | átlag | CV% | Különbség | ||
| Első termékenyítés ideje (nap) | 2817 | 56 | 51 | 3872 | 55 | 48 | -1 | NS |
| Service period (nap) | 2392 | 133 | 61 | 3587 | 86 | 60 | -47 | *** |
| Termékenyítési index | 2392 | 2,7 | 60 | 3587 | 1,8 | 60 | -0,9 | *** |
| Egyre vemhesek SP-je (nap) | 561 | 60 | 52 | 1823 | 58 | 51 | -2 | NS |
| Vemhességi napok száma (nap) | 2218 | 282 | 2 | 3393 | 282 | 2 | 0 | NS |
| Két ellés közti idő (nap) | 2218 | 412 | 19 | 3393 | 367 | 14 | -45 | *** |
Kötött tartásban 989 egyed esetében összesen 2817 első termékenyítés történt, ezeknek az átlaga az elléstől számítva 56 nap. Kötetlen tartásban 1104 tehénnél 3872 első termékenyítés történt, mely átlagban az elléstől számolva átlagban az 55 napra esett. A két eltérő tartástechnológiánál kapott közel azonos első termékenyítési idők azt bizonyítják, hogy a vizsgálatok során a termékenységi mutatókban kapott különbségeket nem az első termékenyítés ideje befolyásolta. Az egyedek "azonos szintről" indulnak az eredményes vemhesítésig. Mivel a management is azonos, amely azt írja elő, hogy 25 nap után, ha az ivarzáskor minden rendben van, akkor lehet termékenyíteni, a két közel azonos átlag azt is bizonyítja, hogy az ellést követő, a termékenyítés szempontjából fontos első időszakot a tartástechnológia nem befolyásolja.
2392 eredményes termékenyítés történt kötött tartásban, a service period hossza, azaz az elléstől az eredményes vemhesítésig eltelt idő nagyon hosszú 133 nap, szemben a kötetlen tartásban kapott átlagos service period hosszal, ami 3587 eredményes termékenyítés esetén csak 86 nap, különbség 47 nap. Ez azt jelenti, hogy két ivarzási ciklussal rövidebb időn belül lettek az egyedek vemhesek kötetlen tartási rendszerben. Azonos időszak alatt így a tehenek több, igaz rövidebb, de jobb, magasabb laktációs tejtermelést tudnak produkálni.
A termékenyítési index is ennek megfelelően alakult a kötött tartásban, 2,7; a kötetlen tartás esetében pedig 1,8; a különbség 0,9; közel 1 termékenyítés. Az 1,8-as termékenyítési index reális eredmény, mert a service period hossza 86 nap (55 nap az első termékenyítés ideje + 21 nap, (1 ciklus)= 76 nap). A termékenyítési indexben kapott 1 adagos különbség azt is jelenti, hogy a termékenyítőanyag árában lényeges megtakarítás érhető el, tehenenként pár ezer forintot jelent, de úgy is mondhatnánk és ez a jobb indok, hogy ugyanolyan megtervezett összegért lényegesen jobb szaporítóanyag szerezhető be.
Az egy termékenyítése vemhes egyedek service periodjának hossza kötött tartásban 60 nap, kötetlenben 58 nap, ami azt jelenti, hogy akkor sikeres az első termékenyítés, ha ezt az ellést követő 60 nap körül végezzük el.
Megegyezik a vemhességi napok száma, a két tartástechnológiában, átlagosan 282-282 nap.
Az összes ellések száma kötött tartásban 2218, ennek megfelelően az átlagos két ellés közti idő 412 nap, ennél lényegesen kisebb a két ellés közti idő kötetlen tartásban, 3393 ellés vonatkozásában 367 nap közel -, 1 év. A különbség 45 nap. Számos irodalom számol be arról, hogy ha a két ellés közti idő csökken, lényegesen nagyobb nyereség érhető el.
Összességében megállapítható, hogy kötetlen tartás esetén lényegesen jobb termékenységi mutatók érhetők el, a két tartási mód között kapott különbségek pedig egyértelmûen bizonyítják a kötetlen tartás kedvező hatását.
A 2. táblázat a service period hosszának megoszlását mutatja tartástechnológiánként.
| 2. táblázat: Service period hosszának megoszlása | ||
| Service period | Tartási mód (%) | |
| (nap) | Kötött | Kötetlen |
| 0-30 | 1 | 3 |
| 31-60 | 18 | 36 |
| 61-90 | 19 | 28 |
| 91-120 | 16 | 14 |
| 121-150 | 13 | 9 |
| 151-180 | 10 | 4 |
| 181-210 | 8 | 3 |
| 211-240 | 5 | 2 |
| 241
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
 Ezt sokan elrontják az almafák gondozásakor: itt hibáznakA hazai éghajlat teljesen alkalmas az almafélék termesztésére, a fákat egyedül a hosszan tartó aszály és a legnagyobb téli fagyok károsíthatják meg. Leáldozóban a magyar bornak? Súlyos gondok vannak az ágazatbanKomoly problémák vannak jelenleg a magyar borágazatban, nagy változásokra lenne szükség. Brutális fagy tarolta le Szibériát: elképesztő hideget mértekKelet-Szibériába már megérkezett a tél kiterjedt hótakaróval, kemény mínuszokkal. Ezt ne hagyd ki, ha Villányban jársz: mutatjuk a programokat és a borkóstolókatA nyári strandszezon után sokan másfajta kikapcsolódást keresnek, és Magyarország borvidékei kiváló őszi programlehetőségeket is kínálnak. Fontos dolgot közölt a NAK: erre sok termelőnek oda kell figyelnie2024. október 23-ig véleményezhető az új, Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvénytervezet.
NÉPSZERŰ CIKKEK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
| ||
